Öngyilkosságról (beszélgetős fórum)
Klari, nagyon tetszik a hozzáállásod attól függetlenül, hogy én már egyáltalán nem tudok optimista lenni. Ez a realitás, és nem álom, amiből felébred az ember.
Ez Ady vers, nem? A Szeretnem, ha szeretnenek. Imadom Ady verseit!
Önmagamért élni önző dolog.És torz, mert arra vagyunk predesztinálva, illetve szocializálódva, hogy kiteljesedj, de ha tökegyedül vagy??? Az ember társas lény.
Ez szép volt!Honnan veszitek ezeket a szép verseket???
Én akár melyiket olvasom a neten, nem értem,aztán néha itt beszúrtok egyet kettőt,és egyből értelmet nyer!
Gyönyörú a vers. De az utolsó sora adja meg a választ! Hogy lennék valakié! Az egyéniség csak úgy teljes, ha ott van melletted valaki., akiért érdemes. Kár, hogy nincs gyerekem., nincs kapaszkodóóóó
Onmagadert nevetseges? Ezt nem hiszem el! Miert kiert erdemes, ha ONMAGADERT nem? Egy masik pasiert, akivel lehet ugyanigy jarsz? CSAK ONMAGADERT ERDEMES! SENKI MASERT!
mi az, hogy nincs kiert? hat magadert.
Boldogságot szeretnék cserébe, persze azért tudom meg is kell küzdeni. Node itt a bajom. Hogy már nincs kedvem újrakezdeni, felépiteni a saját boldogságomat. Nincs is kiért, nincs olyan mozgatórugó, önmagamért? Nevetséges.
most olcso leszek. nem a sjat gondolataimmal jovok. de annyira pontosan tukrozi, amit gondolok: te TE vagy. nem valakinek a társa, lánya, baratja stb. te egy individum vagy. egy ertek.
Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.
Ne félj a változástól!A változás az egyedüli állandó az életünkben!
A változás jó!
Hát itt a baj!Te megkaptad az életet!Hát élj vele!
Nagyon erdekes a hozzaallasod!
Mit szeretnel kapni "cserebe"?
Nem félek a haláltól. Imádok repülővel utazni. Olyankor az jár a fejemben, hogy mi lenne, ha lezuhannánk? Onnan gondolom, hogy nem riadoznék, mert voltam már erős turbulenciába, és nem szartam be, mint a többiek.
És mit kapok cserébe az élettől?
Szép az élet??? Egy frászt!
Miért ne tedd meg???Most komolyan?Van valaki ezen a világon ,aki szereti önmagát és akár egyedül is tudna élni????
Minden ember önálló,egyedüli és állandó.A környezete pedig folyamatosan változik.E szerint kell alkalmazkodni!
Lehet ,hogy fáj,de ettől vagy ember.Ha valaki már nem szeret akkor el kell engedni!Kész ennyi!
De ne azon meditálj,hogy hogyan tudnál élni nélküle,hanem próbáld meg!
Sziasztok, jó estét! Ujonc vagyok. Dráma van az életemben, és nem látok kiutat. Egy hete elhagyott a férjem. Hűtlen lett, és el is költözött a csajhoz. Nincs senkim rajta kivül.De tényleg tökegyedül vagyok, mint az ujjam. A barátnőimnek család, gyerek. Van bajuk elég... Én 47 éves vagyok, a férjem 32. Mikor elvett, tudta, hogy nem lehet gyerek, persze. De azt is tudtam, hogy ez meg fog változni. Elhappolja majd valami fiatal nőci. TUDTAM. Mondtam is a barátnőimnek, hogy akkor is megéri.Szerelemházasság volt!!! Úgy gondoltam, hogy menjen, amig lehet ez a gyönyörű szerelem, mindenkinek jó. EDDIG. Közben eltemettem az anyukámat is. Ő volt az utolsó rokonom. Most pedig itt vagyok a gyönyörű lakásban, üres ágy, üres a lelkem. Félelmetes.Munkám nincs, mert kivett belőle már két éve, el akart tartani, gondoskodni akart rólam. Én meg hagytam. Szóval most gyerek-gondolat fészkelte be magát a fejébe. Ez természetes is, naná...Viszont a nő is necces, mert volt két abortusza. De tökmindegy, az én szempontomból. Mert mondja, hogy szeret, tisztel, stb...legjobb feleség a világon,!/ de őt Szerelemmel szereti. Én meg nem tudok élni nélküle. Legalább anyuval találkozom.... Mert nem hiszem, hogy az öngyilkosok a pokolra jutnak. Egy fenét. Hét napja csak folyadékot iszom, mindenféle leveket. Két doboz cigi, és kávé. Nem is alszom, eléggé megviselt vagyok mostmár. Nem kell sajnálni. Én sem sajnálom magam. Ezek tények, és nem szándékosak, de nem tudok kajálni, pedig szeretek.Szóval, most, hogy felvázoltam a tényeket, tudtok-e olyan dolgot irni, ami miatt ne tegyem meg? Szép az élet, stb majd találsz magadnak mást,majd az idő meggyógyit, stb.. nem ilyenre gondoltam , magam sem tudom, hiszen azért vagyok itt.
Volt egy érdekes hozzászólás.Jézus öngyilkosságot követett-e el azzal,hogy nem mentette meg magát a kereszthaláltól.
Én úgy gondolom,hogy nem volt más választása.
Nem menthette meg magát,azzal azt bizonyította volna ,hogy a hite,a tanításai ,mind-mind hazugság volt csupán,nem más.
Márpedig Jézus erős ember volt lelkileg,a hite pedig sziklaszilárd.Tudta,hogy nem lesz jó vége,de ő erre tette fel az életét,hogy hírdesse az úgynevezett igét.Amiben ugye ott van Isten,menyország,pokol no meg még sok más "csodálatos" dolog is.(aki ebben hisz,miért félne a haláltól?)Ha egy percig is foglalkozott volna a saját életével,az azt jelentette volna,hogy elhagyta a hite.
Öngyilkosság?Nem hiszem ,hogy ezt így ki lehetne jelenteni.Ő önként vállalta a halált,mert úgy érezte,hogy ez a sorsa,nem kerülheti el a végzetét.Akkor lett volna öngyilkosság ,ha önkezével vet véget az életének,de nem így történt.
Egyszerűen hű maradt az elveihez és végsőkig kitartott.
Írtátok hogy mennyi szép dolog van az életbe, ez tényleg így van, rengeteg szép dolog van az életben csak nem nekem hanem másoknak, az a szerencsém hogy hiszek a túlvilágba, ha itt nem leszek boldog akkor ott tuti az leszek.
Nekem a boldogság meg van tiltva már gyerekkoromtól, akkor minek tovább élni ?
Úgy vagyok az élettel mint a gyár ami veszteséget termel.
Ha veszteséget termel akkor megszűnik és bezár.
Én is így vagyok ezzel ha nem megy akkor véget kell neki vetni, nem is a halál a borzasztó hanem az hogy hogy halunk meg, szenvedések árán vagy egyik pillanatról a másikra.
Áh,szokás szerint lehiggadtam,és szokás szerint nem halt meg senki.Lehet rám férne egy pszichológus...Mindenesetre kösz mindenkinek a bíztatást és a kedves szavakat
Ja, és az öngyilkosságot sürgősen felejtsd el! Egy ember miatt? Őszintén megéri? Sokkal többre vagy hivatott ettől!!!
A legfontosabb, bármily nehéz is, ebben a helyzetben nem "idegből", elhamarkodottan kell cselekedned, hanem átgondoltan és rafináltan. Úgy, hogy a párodat egy okos sakklépéssel döntésre kényszeríted!
Fúúúú, annyira nem látom át a helyzetet, de ha ennyire tartja a kapcsolatot az exel és ez a ti kapcsolatotokat rontja, szerintem mondd meg a párodnak h ha szeret Téged zárja le a múltat, vagy el fog veszíteni.
na jó, a csajt nem ölném meg
aha,főleg mikor képet ad neki, meg meghívja a családhoz vacsorázni,de ez már nagyon off,kivagyok és nemsokára valakit megölök, a csajt vagy magam az még kérdéses
A múltja? A tettei vagy az ex? Mert bármelyik is az, el kell felejtened. Ami előtted volt, az a múltja, TE PEDIG A JELEN VAGY!
Én szeretem őt, de a múltja mindig közénkáll, és olyankor én leszek a rossz,aki tönkretesz mindent:(
Nem az életedet, ŐT kell eldobnod!! 5 évig voltam egy kapcsolatban, eljegyzés is volt. Folyton veszekedtünk, besokalltam, boldogtalan voltam mellette. Szakítottam vele, hamar rájöttem h csupán megszokásból voltam vele. Fél év magány és depresszió után robbant be a jelenlegi párom, aki szinte tökéletes és végre BOLDOG vagyok.
Annyit veszekszünk, és olyan sokszor fordult már meg a fejemben,csak túl bátor, vagy gyáva vagyok hozzá.
NEM! Inkább el kell felejteni a rossz gondolatokat!Olyan sok szép dolog van az életben, süt a nap, csicseregnek a madarak, itt a nyár...csupa jókedv!
Valami értelme mindíg van...így van ez kitalálva!:DDD)