Nem akarok dolgozni! (beszélgetős fórum)

jajj de jól beszélsz, ugyanis nekem is ez a véleményem

én is 3 éves koráig voltam otthon a gyerekkel, soha de soha nem adnám bölcsibe. Tudom, hogy néha nincs más megoldás.

De akkor várok addig a helyzetig, ameddig meg nem tudom teremteni az otthon maradás feltételeit.

Nem vagyok bölcsipárti, soha nem bíznám másra a gyerekem ellátását, viszont ezt nem nagyon szoktam hangoztatni, mert néha már kívülállónak érzem magam......

hisz manapság a házimunka, gyereknevelés közös dolog...

én nem tudnám elképzelni, hogy semmi mást ne tegyek le az asztalra mint az otthon lét, és gyerekek... ezek nagyon fontos dolgok, de ennél még több van benned, bennem, bennünk, hogy pl igen is, nem a páromra nyomok minden terhet, és mondhassam, hogy most pl én viszem el a családot valahova...

Húú... hát..valahol megértelek.

Kereskedelemben lehúztam 10 évet állandóan 12 óráztam, szabadnap,táppénz nélkül,decemberben karácsony miatt vasárnap is..én is megteltem az egésszel,és szégyen-nem szégyen a munkanélkülit maximálisan kihasználtam,mert annyira jó volt,hogy végre nekem is van hétvégém,én is tudok sütni húsvétra,meg karácsonyra.

De azért 2 év után lehet próbálkozni kéne vissza zökkeni,csak a kezdet nehéz,utána megy minden mint a karikacsapás:-)

HA nincs annyi pénzed,hogy saját vállalkozásba kezdj,és a magad ura legyél,akkor a következő választási lehetőségeid vannak:

1.Továbbra is otthon maradsz,és továbbra is megmaradtok a "valahogy kijövünk" szinten. (ezt pedig nem bántó szándékkal írom,de egyébként szerintem nem egészen fair dolog a pároddal szemben,hogy ő kettőtökért dolgozik,neked semmi bajod,csak azért nem mész melózni,mert nincs hozzá kedved).

2.Kifogsz egy szemtelenül gazdag faszit,aki vígan finanszírozza az otthon léted :-)

3. Szülsz,és akkor legalább kapsz gyes-t.

4. Mégiscsak ráveszed magad,és elmész dolgozni.Szerintem te is érzed,hogy nagyon nagy luxus az,amit megengedsz magadnak.Elhiheted,sokunknak gyakran nincs kedve korán kelni,alkalmazkodni,bemenni a munkahelyre,de ez van.Neked is jót tenne a munkában a sikerélmény,jobb lenne,ha otthon több mindenre futná,esetleg félre tudnátok tenni,és megismernél új embereket is.Velük is találkozhatnál minden nap.:-)

Tényleg nem akartalak megbántani ezzel,de kapd magad egy kicsit össze.

A fősuli után én is így éreztem de a nyár letelte után mikor ugye ráeszméltem hogy nincs már iskola kezdtem fizikailag rosszul érezni magam. most 3 hónapra kaptam munkát közfoglalkoztatottként és örültem mint majom a farkának..

nem tudom egyszerűen elképzelni hogy egy korombeli hogy lehet ennyire motiválatlan.. rengeteg ismerősöm a falat kaparja otthon és nem kap munkát.. az aki lenyomott 30 évet megértem hogy már nem akar dolgozni.. de te.. ne hari meg de ez q.. gáz...

Ha ez neked nem ok a panaszra, úgy értem, nem tartozol azok közé, akik a rendszert, vagy másokat hibáztatnak, ha nincs elég pénzük, akkor a te esetedben én nem érezném úgy, hogy magyarázkodni kell valakinek.

Szóval jól lefestetted, nincs kedved dolgozni, és ettől még megéltek:)

Ha számit, hogy nivósabban éljetek, akkor majd ráveszed magad:)

Keress fel egy szakembert, aki segít, hogy rájöjj hol a gubanc a fejedben.

Valóban nem könnyű mostanság megfelelő munkát, munkahelyet találni, de ha sikerül és még a munkában is jó vagy, kész endorfin kúra:))