Mint egészséges ember, összejönnél mozgássérülttel? (beszélgetős fórum)

Nem zavar mindaddig, amíg nem a pasim.

Volt egy barátnőm, akinek komoly (veleszületett) mozgásszervi baja volt. Sokáig ő volt a legjobb barátnőm, minden nap együtt lógtunk. Egyáltalán nem zavart, hogy nem tud rendesen járni. Ha egy férfinak ilyen jellegű baja lenne, az sem zavarna, de van egy határ, ami a tűrőképességembe belefér.

Ugyanúgy nem kellene nálam alacsonyabb férfi sem, de ettől nem vagyok rossz ember.

Vagy ez:

"S szerintem sokan igy vannak vele, csak nem merik bevallani."

Akkor idézem, mire gondoltam...

"Én ezt érzem és fölösleges hazudnom magamnak és nektek is."

Vagyis én hazudok mikor azt mondom a lelkét nézem annak az embernek is?

Nem arról van szó, hogy ember számba vesszük-e vagy sem.

A kövér ember mögött sokszor egy tunya jellem van.

Aki mozgáskorlátozott, az mondajuk nem tudja elvégezni az én munkámat.

Aki vak, az másra van utalva. Ha egy sérült látású embert ki kell szolgálnom, akkor nyilván emberként bánok vele és kedvesen, de attól még tény, hogy körbe kell írnom mindent, amit már megtekint.

Neked kegyetlenül hangzik, hogy én nem teszek egyenlőségjelet magam és közéjük, de a valóság kegyetlen és nem én.

Húúú... Ennyire tudod mi jár a fejemben? Semmit nem tudsz rólam! Csak gondoltam szólok...

Szánalmas vagy...

Szerintem meg nem kel öt bántani mert sokkal jobb egy egyenes ember aki felvállalja magát mint egy sunyi!!

Én nem hiszek semmiféle istenben de fel is vállalom!!