Mindent elmondassz a párodnak? (beszélgetős fórum)

Nem kell mindenről beszámolni,vannak dolgok amit a kis buta fejükkel egészen másképp gondolnak mint mi.

Jobb ha néha nem beszélünk bizonyos dolgokról!

Nem mondok el mindent,ami nem azt jelenti,hogy hazudnék.Biztos vagyok benne,hogy ő sem mond el nekem mindent és ezzel ő sem hazudik nekem.

Egyszerűen vannak olyan gondolataim,amit magamban tartok.

Ami említésre érdemes,igen.

De nem minden érzést,vagy gondolatot tudok megosztani vele,mert mire elmondanám,már jelentéktelenné válik.

Igen,ebben egyetértek:)De nekem úgy tűnik itt nem erről van szó.

Nem amiatt titokzatos,"huncut"(:D),mert az olyan izgalmas(ez jó dolog is és tényleg az),hanem azért mert visszaélt a bizalmával,vagy tudja miket nem SZABAD elmondania,vagy beszélnie,mert akkor újra bántás éri.

Egy igazi ,jól működő kapcsolatban,kell ,hogy úgy beszélgethessünk a párunkkal,mint senki mással a világon!

Persze ,ha mindenkinek ilyen kapcsolatai lennének,nem lenne szükség egy harmadik személyre,a pszichiaterre:D

Na azt hiszem Én sem voltam annyira egyértelmű:). Szóval: a párommal mindent meg tudunk beszélni, és szinte mindent is tudunk egymásról. Ő a másik felem, és a megismerkedésünkkor is már ezt éreztem. Viszont nem lógok a nyakán, nem kísérgetem el mindenhova, mert tudom, hogy esetleg van az életének olyan része, amit jobban szeret saját maga megélni. De ettől Ő még nem szeret kevésbé. Illetve Én sem Őt, amikor mondjuk pont egy barátnős traccsparty-t tartunk, vagy elmegyünk vásárolni-amit tudom, hogy ő egyébként szeret, csak "kicsit" hamarabb un meg, mint Mi...:)

Teljes mértékben megbízunk egymásban, de szerintem ennek mégsem elengedhetetlen feltétele, hogy belemásszunk egymás életébe. Bármikor megnézhetjük mondjuk egymás telefonját, nincs gond belőle, de az sincs, hogy nyújtom Én egyből, hogy nézd csak irt az XY...elolvasod? Persze csak ha nem közös ismerösről van szó.

Na ez elég össze-vissza lett, de azért remélem, hogy érthető:).

Rendicsek! :) Nem vagyok könnyen sértődős típus !(tehát még lehetünk barátnők) Totál igazad van, és rengeteg b......st kapok a barátaimtól is, hogy meddig akarom még ezt tovább húzni, de amint a mondás mondja a remény hall meg utoljára... tehát még van esély! :D

Díjazom az őszínteséged és nem haragszom! Nem mindig az a barát aki mindig veled bólógat...:)

Nem támadtalak,csak a témához szóltam és általánosságban tettem fel a kérdést.

Ha így érezted,akkor ne haragudj,tényleg nem bántó szándékkal írtam,csak én úgy gondolom,hogy addig kell keresnünk életünk párját,amíg olyan emberre találunk aki mellett maximálisan önmagunk lehetünk.

Ha visszaélt a bizalmaddal,ha megbántott a férjed,akkor nem érdemel meg téged.

Én nem tudnék olyan ember mellett élni aki mellett nem lehetek az ,aki vagyok,még akkor is ha néha cikis,vagy zavarbaejtő érzések gyötörnek is.

A kapcsolatok lényege a megértés,vagy legalább a meghallgatás,másikra figyelés képessége.

Ha ez nem működik,akkor semmi nem működik,nincs kapcsolat.

mindent, ami rá tartozik, vagy úgy gondolom, hogy érdekelné.

én úgy gondolom, hogy mesterségesen titokzatoskodni elég idegesítő dolog, legyen inkább az ember önmagában érdekes, és akkor nem kell titkokat kreálni azért, hogy felkeltsük v. fenntartsuk a másik érdeklődését. szerintem. persze lehet hogy tévedek.

Bocsánat,akkor félre értettem volna?:)

Nekem az jött le,hogy titogzatosnak ,és kicsit távolságtartónak kell lennünk,a saját férjünkkel.