Mindenki arra törekszik, hogy a lehető legjobban élje le az életét. Vajon jól csináljuk?

Valóban a legtöbb embernek van mit javítani az életén. Sokan tudják, hogy tegyék, sokan nem. Különböző pszichológiai gondokra van rengeteg írás, nagyon sok nézet, akár a megfázás ellen gyógyszer. Ez a cikk semelyik helyességét nem fogja állítani, sőt megtámadja közel az összeset. Már előre látom azt a sok visszatámadást, amit kapok ezért, de nem tart vissza, hogy megosszam a "nézetem". Talán valakinek éppen ez tetszik.

Mi is az összes probléma gyökere? Véleményem szerint különböző nézetek, akik megmondják, hogyan is kell élnünk fejtik ki ilyen-olyan mellékhatásukat. Hoppá, akkor hogy is van ez? Használjunk egy másik nézetet annak orvoslásaként? Ez így elég furcsa reakció. Az ember próbálja felvenni a legjobbat a választékból, de általában meg sem kérdőjelezi, hogy egyáltalán van-e olyan, csak választ, mert neki valahogy meg kell oldani a gondjait. Mindegy milyen lehetetlen dologgal, de így nem élhet, még a racionális gondolkodást is képes eldobni. Cserébe kap egy újabb nézetet, újabb gondokkal.

Szóval mit válasszunk? Vallást? Azon belül melyiket? Ezotérián belüli megoldást? A társadalom által kínált dolgokat? Ne válasszunk! Ha választunk már elszúrtuk. Inkább romboljuk le, azt vagy azokat, ami a gondjainkat okozza. Ez lehet sokféle, amit születésünk után megkaptunk. Legtöbbje nem is tudatos, így nagyon nehéz kapaszkodót találni rajtuk. Szerintem ezért is folyamodik a legtöbb ember valami máshoz.

Születésünkkor nincs semmilyen nézetünk. És ezzel is támasztom alá a mondanivalómat. A természet megalkotott minket embereket. Vajon miért hiszi a legtöbb ember azt, hogy ez kontár munka? Az ember megkapja, hogy így-úgy lásd a világot, van sorsod, kell legyen célod, kövess ilyen-olyan embert, legyen a példaképed, hidd el, hogy valaki megteremtett és ő így és úgy gondolkozik és imádd, kövesd stb.. Miért kellene bármelyik is nekünk? Miért ne élhetnénk mindezek nélkül? Egyszerűen, céltalanul, sors, hit, befolyásolás, példaképek stb. nélkül, ahogy megszülettünk.

A természet már elvégezte a legnagyszerűbb munkát, miért gondolnánk, hogy ezen van mit javítani, amikor meg sem értjük ezt?

Pláne, hogy ezzel az ember végez kontár munkát egy csodálatos alkotáson. Ez az alkotás a legnagyszerűbb, úgy ahogy van, mindenféle befolyásoló dolog nélkül.