Miért van az, hogy...? (beszélgetős fórum)

Nem tartozik ide igazán, de honnan lehet látni, hogy látogatja az adatlapodat??

Az IWIW-en is számon lehet tartani, hogy kik nézik meg az adatlapokat, képeket??

Nagyon fontos lenne, ha tudnátok segíteni, megköszönném..

Higgétek el ez teljesen így van..

Tapasztalat..

Ellenszer van??? :)

Az egyik barátom is került egyszer ilyen helyzetbe hogy 2 évig húzták még ezt a se veled se nélküled nótát és mikor rákérdeztem hogy mi a legfőbb oka akkor így felelt

-Unom

-Ezért volt már megcsalás? kérdeztem egyből

-Történt olyan eset- válaszolta kissé halk hangon.

-Akkor miért vagy még mindig vele?

-Nem tudom!-jött a válasz

Ez a nem tudom, meguntam válaszok hangzottak kb 2évig amíg egyikőjük ki nem mondta.

Leggyakrabban azért nem lépnek ki gyorsan egy megromlott kapcsolatból mert félnek az utána lévő egyedülléttől és inkább maradnak valaki mellett akit párjuknak hívhatnak mint hogy függetlenként éljenek egy darabig, és az az idő amitől félnek. Vajon meddig? A másik ok az lehet mert félnek a szemükbe nézni és kimondani, mert ezzel akár nagyon is megbánhatják a másikat és ezt persze nem akarják ezért inkább adnak még egy ezer esélyt a kapcsolatnak hátha olyan lesz mint régen és csak az évek telnek és telnek, s nem változik semmi csak jobban elhidegülnek egymástól a párok. Aztán megtörik a jég és utána jön az a szöveg hogy "ezt előbb meg kellett volna tenni"

Én az exemet több mint 11 év után hagytam el../14,5év-26 éves koromig voltam vele/

Az első nagy szerelmem..

kb.a 6.7.évnél romlott el ill.durvult el a kapcsolatunk..a rá következő éveket gyakorlatilag én szépítgettem.."majd csak jó lesz..,"talán jó lesz".."közös emlékek","első szerelmem.."stb-re hivatkozva. Aztán egy szép napon,mikor elegem lett belőle/nagyon zsarnok volt velem,és nem akarom még részletezni a szakításom okait/nos,összepakoltam,majd felhívtam és közöltem vele,hogy kész,vége,nem bírom..!

ezek után/hozzáteszem nagyon nem bírta megemészteni,hogy elhagyom/több hónapig lelkileg terrorizált..majd kb.5 hónap múlva bejelentette,hogy talált valakit és összeházasodnak..

Akkor, egy hatalmas kő esett le a szívemről,és végre felszabadultam..Addig ugyanis olyan nyomás alatt éltem,hogy teljesen belebetegedtem..-amiért elhagytam a párom és hogy mit tettem szegénnyel..

Nos,végre szabad lettem,és fellélegeztem..Nagyon boldog voltam,hogy végre lelkileg is megszabadultam tőle..és ami a lényeg..nem bántam meg,hogy akkor léptem..Utána én is találtam magamnak egy kedves emberkét,(több mint 7 éve vagyunk együtt)és gyermekünk is született..

Az exem teljes ellentétje..Hála!!

igen, ezek a kifogások valóban ott vannak az ember agyában ilyenkor. De azt is megfigyeltem, h sokan hárítanak is kőkeményen, és csak a másikban keresik/ látják meg a hibát, csak és kizárólag a másikat okolják a kapcsolat kihüléséért.

Néha felmerül bennem, h vhol nem is nagy hülyeség az, ami az USA-ban bevett szokás, h mindenkinek van saját bejáratú pszichológusa, és rendszeresen járnak is.

Szerintem mindkettőt tudni kell, adni is és kapni is; mert nem mindegy, hogy amit adunk hogy adjuk; amit kapunk, hogy fogadjuk.

Szerintem a legnagyobb gond az emberekben a csökkenő bizalom, és tisztelet önmagunk és egymás iránt!

Hisz mindenhol csak a szitkokat lehet hallani, ki hogyan kritizálja a másikat és nem azt, ki mit becsül a másikban.

Pedig így sokkal magabiztosabbak lehetnének az emberek.

A mai világ teljesen MÁS mint a korábbi.

Nem könnyebb 1 cseppet sem,hiába változik a technika,fejlődik a tudomány stb.

Rengeteg agressziót szül.

Rohan-fut mindenki,gályázik a kevéske pénzért,a megélhetésért,már aki.....ugye.

Csoda?

A gyerekeinket is hajtják a suliban,rengeteg feladat előtt helyt kell állniuk,mint mindenkinek mindenhol.

Az embernek magára nincs ideje,hogy a seggét le tegye.........

"Kár volt akkor anyura hallgatni, viszont piszok nagy igazság volt a szavaiban"

Ez is nagyon zavar ebben a világban, az előttünk lévő generációkban miért tudtak az emberek ennyire rugalmasak lenni? És most miért nem?

nem azt mondtam, h másik pasira, hanem akkor inkább úgy fejezem ki magam, h te másnak látod Őt, mint ami valójában, és Te azt a pasit szereted, akit te beleképzelsz.

Szóval, vannak olyan tulajdonságai, amik biztosan jók, és te azokat favorizálod, mellette sok rossz is van, ami miatt szenvedsz, sőt, belső konfliktusokat okoz ezzel neked, de te csak arra a jóra összpontosítasz, és ebből egy fals képet alakítottál ki magadnak (vmi miatt), amiért rajongasz.

nem lehet, h pont azért szereted ennyire, mert ugyan titkon másra vágysz, de a valóságban meg mégis arra, h erős személyiség legyen melletted, mert akkor érzed magad biztonságban, és most még úgy gondolod, h párod így nyilvánítja ki szeméylisége erejét?

Habár sztem aki így mutatja meg, h ki is ő, az a valóságban egy kissebbségi komplexusos emberke, aki így kompenzál...

Ti legalább egy valódi kapcsolatnak voltatok a rabjai.

Én még "barát" is lettem volna, csak hogy tarthassam vele a kapcsolatot. Persze ő okosabb volt.

Még mindig sokat gondolok erre. Sajnos.