Mennyi szomorú lélek:-( (beszélgetős fórum)
Köszönöm, bizony jobban!
Jövő héten meg még jobban fogok lenni!
Itt vagyok:-)
A többiek játszanak el bújósdit.
Jobban vagy?
Lelkecskék!
Hol kódorogtok?
Igen, ez volt csak most felkavarodott és még valaki csatlakozott a véleményével, aki 6 évig rejtegette azt.
Most ez miatt is szerintem újra éledt a dolog.
Olyan jó volt már lezárni magamba.
Jött egy temetés, amikor rádöbbentett, hogy mennyire elengedtem, de most egy halál eset bekavart.
Megint el kell telnie a feldolgozási időnek.
Otthon is gondok vannak és szerintem a kettő együtt sok.
Ezért kérdeztem, hogy mit lehet tenni, de közben eszembe jutott a tervem.
Megyek tornázni, a lábam rendbe jött, mert ma már futottam is a busz után.
Irány a terem:-)))
:(
Ha úgy érzed, hogy igazad van, akkor ne is törődj az ellened áskálódókkal.
Légy határozott - de ne "hangos" - és egyszerűen hagyd figyelmen kívül a negatív embereket.
CSAK a TE életed, a TE véleményed számít.
Magadnak felelj meg és ne másnak.
Ha Neked jó, akkor ki nem szarja le, hogy a szomszédnak, vagy a szomszédasszonynak ez tetszik, vagy sem?
Egyszer élsz és ebben az életben nincs "reset" gomb.
Kérek ötletet, hogy lehet lekakilni?
Most persze közbejött egy haláleset, ami miatt felkavarodott a dolog.
Madárka, mit javasolsz?
Mindig eszembe jut és nem tudom átállítani az agyam.
A véleményük nem érdekel, de az igen, hogy mindenki ellenem van.
Igaz, hogy ezekkel az emberekkel nem is kell már találkoznom.
Családom már nincs is, aki volt az meg.....
A magad igazáért - amíg be nem tudják bizonyítani Neked, hogy esetleg még sincs igazad - végtelenségig állj ki.
Ha meg nincs jelentősége, akkor meg "engedd el" mert többe kerül(het) Neked, mint gondolnád.
Galangocska, én is jártam így, nem is egyszer.
Ne törődj vele! Ha emészted magad, az csak neked árt!
A mások véleménye nem a te számlád!
Van is egy ide való nagyon érdekes tanítás, majd ha eszembe jut, hozom!
Nálam nem az a baj, hogy többet nem kell beszélnem azokkal az emberekkel akik megsértődtek, mert leírtam az igazamat, hanem az a baj, hogy engem hibáztatnak a végén olyan emberek is akiknek a sztorihoz semmi közük, idegen emberek.
Engem senki meg nem hallgatott.
Igen, ez az ördögi kör, amiből nagyon nehéz kitörni.
Nincs konkrétan megfogalmazva az igény, csak homályos utalások vannak rá és ha nem tudom megcsinálni, vagy nem úgy készítem el - pld. macskabejáró - akkor én vagyok az értetlen, a süket, aki ennyire sem figyel másra csak önnön érdekére.
És mindenben így volt.
És itt a lényeg: a "VOLT"-n van!
Célba ért!
Már javulok!
Sőt!
Egyre jobban érzem magam.
Ez biztos olyan nyújtott hatású energia löket volt!
Köszönöm!
Érdekes meglátás.
Te nem érzed, hogy azt csinálsz amit a szíved diktál?
Ha úgy érzed a börtönöd a tested, akkor nem vagy boldog
Engem nem az zavar, hogy valaki elvárást erőltet rám, hanem az, hogy amikor ez nem történik meg, akkor én vagyok a vesztes fél.
Most is egy ilyen esetem van.
Sehogy nem tudok jól kijönni, hiába mondják, hogy hagyd a fenébe, de a becsületemet vették el és nem tudok semmit tenni.
Szerbusztok lelkecskék!
Kezdek magamra találni!
Nem mintha ez bárkit is érdekelhetne, de azért csak kiírom ide is.
:D
Igen, majdnem pontosan fogalmaztam.
/Sajnos néha - néha? - vagy szinte mindig pontatlanul fogalmazok, mint a fenti esetben is./
A lényeg, hogy mi saját magunk építünk saját magunk köré - mások elvárásainak, vagy a képzelt elvárásainak - megfelelő "börtönt", ahol mi vagyunk a rab és egyben a fegyőr is.
Mire erre rájön az ember, már fél mindentől, vagy olyan kiszolgáltatott helyzetben van, amiből nehéz szabadulni.
Sajnos.
Madárka!
Elkezdtem olvasni a naplódat, nagyon az elején tartok, mert sok egyszerre.
Megfogott egy mondatod:„Olyan érzésem van, hogy nem csak én vagyok bezárva a saját magam alkotta börtönömben, hanem ebben a magunknak épített saját, privát börtönünkben bizony sokan vagyunk.”
Hogy vagy Guruljka?
Lelked rendben van?
Kedves Zsuzsa, neked küldök egy kis energiát, hátha kicsit segít.
A lelked, hogy van?
Hogy vagy madárka?
Szedsz valami gyógyszert?