Megbocsátani... (beszélgetős fórum)
"Lehetőség a megbocsájtásra
..... kimerültél az életedben vissza-visszatérő negatív sémáktól. Ennek az ördögi körnek a megszakításához fontos, hogy el tudd engedni a jelenlegi helyzettel és kapcsolattal összefüggő elnyűtt, mérgező gondolataidat. Ezt megteheted úgy, ha mélyeket lélegzel, és minden egyes kilégzéssel átnyújtod félelmeidet, aggodalmaidat, haragodat és minden fájdalmas érzésedet az Univerzumnak. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy elnézed a másik személy viselkedését. Csupán azt, hogy nem vagy többé hajlandó magaddal cipelni a hozzá fűződő mérgező éréseidet és gondolataidat. Engedd el, légy szabad, és érezd a megbocsátás adta pozitív mintákat.
Kerüld el önmagad és mások hibáztatását. Ahogyan megszabadulsz haragodtól, kreatív megoldásra bukkansz helyzeteddel kapcsolatosan. A vágyakra összpontosíts a félelem és az ítéletalkotás helyett."
Ez egy kártyáról való, de a lényeg benne van!!! :o))
Megbocsátani?
Legjobb barátnőm volt a suliban, és együtt jártunk mindenhova. Amikor lett egy kapcsolatom, kicsit irigy lett vagy nem tudom, de az a lényeg, hogy valahogy elszerette a pasimat. Nem volt túl komoly a kapcsolat, de azért rosszul esett az "árulása"
Végül nem maradtak együtt, de a bizalom is elmúlt. A sors segített nekem megoldást találni, mert elköltöztünk arról a környékről, és így megszakadt a barátság is.
Megbocsátani nem könnyű, és szerintem vannak megbocsáthatatlan bűnök is. A férjem egyszer hazudott nekem egy komoly dologban. Megbeszéltük, őszinte szívemből megbocsátottam.Azonban az első férjemnek a mai napig nem tudtam megbocsátani, azt, amilyen mocskos módon elhagyott minket lassan 10 éve, s hogy mindeközben milyen aljas módon tönkretett, meglopott, nem kevéssel. Próbáltam az elején a megbocsátást, esküszöm még szakember segítségét is kértem. Nem ment. S ma már nem is akarom megbocsátani neki, ugyanis nem érdemes a bocsánatomra.
Jó, elmondom végig. Korán terhes lettem gyógyszer mellett, ezért el kellett vetetni. Mellettem állt végig, ő is így gondolta, hogy a legjobb.. Még suliba jártunk, nem kerestünk, anyagilag is elég vacakul álltunk.. Mellettem állt a műtét után. Végig nagyon aranyos volt, és pátyolgatott. ................................................ És egy hónap múlva megcsalt! Tény, hogy engem is más emberré tett ez az egész, de nem csaltam volna meg soha! Ő is megbánta végül, és visszakívánkozott. Egyszer megbocsájtottam, de egy fél éven belűl kiderűlt, hogy olyan mély sebet ejtett rajtam, hogy tudtam, hogy végleg nem fogok tudni megbocsájtani.. Elhagytam. Ő azóta is próbálkozik. Nekem azóta van egy 3 éves jó kapcsolatom... (Mindent tud, mégis elfogad!)
A megcsalás az már "csak" egy következmény. Nem csupán a megcsalást kell megbocsátani, hanem rendbe kell tenni azokat a dolgokat, amik a megcsalásig vezettek, mindkét részről. És sokszor magunknak is van mit megbocsátani ezzel kapcsolatban, nem csak a másiknak, hisz egy kapcsolatért mindig két ember a felelős.
Szerintem megbocsátani nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Viszont az tuti, hogy akármiért is bocsát meg az ember, azt csak őszintén lehet megtenni és utána SOHA nem szabad elővenni a múltat. Különben az már nem megbocsátás, ha nap mint nap a másik fejéhez vágjuk, amiért állítólag már nem haragszunk. És ez talán a legnehezebb része.
De, én szoktam. Minél többet "gyakorol" az ember, egyre könnyebben megy .... :o))
Amikor az embernek a bizalmával élnek vissza, nagyon nehéz megbocsájtani.. Sokszor a megbocsájtás hátterében ott áll a kisördög, és "falat épít" a két ember közé. És ezt nem lehet csak úgy elfelejteni.. Akár évek múlva is kirobbanhat egy vita, amiben újra felmerülnek a régi sérelmek..
Senki nem szokott megbocsátani????
Ha szerelemben való megbántódásról beszélsz, ami esetleg megcsalás, akkor szerintem nincs végleges megbocsájtás.. Nekem legalábbis nem sikerült máig elfelejtenem, hogy kb 4 évvel ezelőtt megcsaltak. Úgy gondoltam, hogy nekem kell ez a srác, és ha már mégis engem választott, akkor megbocsájtok neki.. Nem sikerült.. Nem tudtam elfelejteni neki, hogy megcsalt, még akkor sem, ha tudtam, hogy mi miatt történt.. Ezek után képtelen voltam úgy szeretni, mint előtte. Éreztük kettőnk között a falat!!!
Ez attól is függ, hogy mennyire bántottak meg.Sokszor tudattalanul is okozunk sértődést.Én állami gondozottként nőttem fel.Az Édesanyámat 39 éves koromban ismertem meg.Akkor sem haragudtam rá,mikor még nem ismertem, most, hogy már tudom miért kerültem állami gondozásba, nincs mit megbocsájtanom neki.Az más, hogy talán még sem tudom annyira szeretni mint ahogy egy anyát kellene.Én legalább is úgy érzem, hogy kevés a szeretetem.
...."Akit szeretünk, annak nem kell megbocsátani. Megbocsátani azoknak kell, akiket nem szeretünk."
James Jones
Kire miért haragszol? Tudsz megbocsátani???
További ajánlott fórumok: