ne se búsulj, én 48 évesen is olyan naiv vagyok , hogy csak!
hiába csalódtam, s kaptam pofonokat az élettől, még mindig hiszek az emberekben, s elsősorban a jót látom meg bennük, hiszek abban amit mondanak..., hiszek a szó valódi tartalmában, s mikor rájövök, hogy csak úgy mondták, (Pl. Hogy a BARÁTOD VAGYOK)de mégse , akkor sokáig nem tudok napirebdre térni a dolog fölött!
Hát velem is ez van.Mindenkihez túl közvetlen,barátkozó,megbizó vagyok,voltam.És pár rossz sajna már ért.De ilyen az élet,majd lesz valahogy?Már én is kevésbé vagyok bizakodó a másikban.
Tudod pont mos volt egy ilyen eset elég friss s még nem tetem túl magam rajta .Egyelőre azt tudom be zártam egy két kaput fölég az őszinteség kapuját túl őszinte vagyok és kihasználják azt .Kerülöm az egy oktávos embereket kész .
Sziasztok,Derilla és rohangya!Örömmel olvastam hogy itt ti ketten ilyen szeretettel fogadtatok!Nagyon köszönöm.Jó tudni,hogy azért vannak még aranyos,kedves emberek!