Lányos szülők klubja. (nyílt klub)
Szeretnék csatlakozni ehhez a klubhoz!
Én voltam minden, csak akasztott ember nem...
Voltam sport ügyintéző, admininsztrátor, részben titkárnő. Aztán egy kicsit belekóstoltam a számítástechnika világába. Később előre léptem pénztárosnak (külföldi és belföldi deviza). Innen jöttem el szülni. És most titkárnőként szeretnének visszavenni...(ha elmegy a kolleganő nyugdíjba).
jogi asszisztens vagyok egy ügyvédi irodában, de legfőképpen a felsőoktatás területén kell tevékenykednem :)
és neked? azt már tudom, h egy szövetségnél dolgozol :)
Sziasztok Csipat-csapat!))))))))
megjöttem a kellemetlen feladataimat elintéztem. Itt leszek, csak egy kicsit eszem, olvasok, pihenek, varrok, s jövök hozzátok, mint nagyika. Puszi
Én Pécsen élek, és nagyon szeretem.
Munkahely szempontjából én szerencsés vagyok, mindent elnéznek, bárhová is kell mennem munkaidőben, vagy ha táppénzre is megyek.
De sokszor anyukámat kérem meg, hogy jöjjön hozzánk, ha beteg valamelyik, és nem annyira vészes, vagy fertőző. Azért fizetésben nem mindegy. Anyu amúgy nekem nagyon sokat segít, bármilyen szünet is van, vagy betegség. Most nyáron is ott voltak gyerekeim 1 hónapot. Nem tudom nélküle mit tudnék kezdeni, annyi szabim nincs, hogy heteket otthon lehessek nyáron. És hát kell tartalékolni év végére, mert nálunk olyankor leállás van, és kötelező szabadságot hagyni arra az időre. De örülök neki, mert így nekem is van téli szünetem, otthon vagyok a családdal. Ilyenkor feltöltődöm, aztán januárban újult erővel folytatjuk a mókuskerék-forgatást.
Anyósomék is ráérnének vigyázni a gyerekekre, otthon vannak mindketten, de após, hát eléggé alkesz, és olyankor agresszív. Így hozzájuk nem szívesen viszem a gyerekeket.
:))))
figyelj, ez a gyakorlatban fog igazán kiderülni... ha kellesz nekik, akkor gyerekkel és a vele járó problémákkal is fogsz kelleni nekik. Én is a nyáron 5 hetet voltam otthon, ma kezdtem dolgozni, velem is nagyon elnézők, ha a szabiról van szó, szóval egy szavam nem lehet! :) bár vannak problémák, de ezek már inkább a munkaszervezéssel kapcsolatosak...meg fogjátok tudni oldani, szerintem ne idegeskedj! nyugi!!! és engedd, h hozzászólhassak a naplódhoz! :D:D
Tudjátok én már gondoltam rá, hogy ugy segítenék ilyen szülőkön akik nem tudják a gyerekeiket kire bizni, csak sajnos az egészségi állapotom nem igazán engedi meg.
Nagyon sok hülye betegségem van, amivel meg kell küzdenem. Most nagyon megvagyok magammal elégedve, mert egész nyáron olyan aktív voltam, mint tán lánykoromban. Mindenki csak csodálkozott.
Tudjátok tartottam a fejemben egy nagyon szigorú megbeszélést)))) S hát ez lett belőle.
Nagyon szeretem az ifjúságot, meg a pici lurkókat is. Ovónő szerettem volna lenni, de aztán mikor nem vettek fel a jogra, akkor lettem titkárnő. Egész életemben leginkább ebben a szakmában dolgoztam. S tudjátok mit mondok: nem bántam meg. Szeretem az embereket "kiszolgálni" kedvükbe járni. Szóval nagyon sok sikerélményem volt. Most is van, de már koránt sem annyi. Ebben a korban más jellegű dolgok tesznek boldoggá.
Most örülök, hogy itt lehetek, s bevettetek a csapatba. Puszi nektek.
Nálunk sem beteges a kiccsaj. 17 hósan volt először hörghurutja, de még antibiotikumot sem kapott. Hál'Istennek korán mentünk a dokinőhöz. Még a korai szakaszban kaptuk el. Kétszer volt egy fél napig lázas, és egyszer kellet lázcsillapító kúp. Ennyi.
Mondjuk sokáig szopizott rendszeresen, úgyhogy remélem, a védettség megvan.
Nálunk sincs segítség :(, azért is maradok itthon főállású anyaként legalább addig, amíg a pici is túlesik a kezdeti beteges időszakon.
Hogy utána mi lesz, hogy lesz, még nem tudom, mert én délutánonként tanítok- tanítottam-, így viszont a suli-ovi után nincs, aki vigyázzon a gyerekekre. A pedagógusságot nemadnám föl, mert úgy legalább az iskolai szünetek megoldottak.
Nem egyszerű...
Figyelem mindenki.Folytatódik a kiki naplója,ha valakit érdekel lehet olvasni,és hozzászólni.
Amúgy ki,hogy van??Hogy telik a hétfő?Nekünk elég lassan.Most kelt fel kikike,megyek is és eladjuk a házat.
Annyi a szerencsém, hogy eddig a szabik tekintetében elég rugalmasak voltak a munkahelyemen...ost kérdés, hogy mennyit fognak elviselni, ha betegeskedik a gyerek. A másik megoldás az egy hét anya, másik hét apa. Szerencsére apa itt dolgozik a közelbe és ő a mobilisabb. Csak ezzel is az a bibi, hogy teljesítmény bérben van. Tehát, ha nem dolgozik, nem keres. És ő hoz haza többet...
No mindegy. Majd meglássuk...a vak is asszondta, oszt sose látta meg :)
Nálunk is elég empatikusak voltak. Engem is szerettek, de mégis bennem van a félsz.
Nálunk sem volt olyan, hogy ha elkellett menni valamit megoldani, lehetetlen volt. A gyerekcentrikusság meg még kérdés. Kérdés, hogy hogy fogjuk tudni megoldani a téli gyerekbetegségeket.