Fáj:( (beszélgetős fórum)


19. Zeusz33 (válaszként erre: 16. - Enczy)
2010. nov. 2. 14:24
Szioka fel a fejjel fiatal vagy még,nincs olyan pasi aki megérdemelné a könyeidet.Tudomásul kell venni,hogy vége,lehet nem is ő volt a lélektársad akit neked szánt a sors.Nemsokára bisztos megnyillik egy új ajto elöted amin átt kell lépned,de ha tul sokat tekintesz vissza a zárt ajtora nem veszed észre ami megnyillik.
18. deann (válaszként erre: 16. - Enczy)
2010. nov. 2. 09:47
igen, egyébként én is így gondolom, de szerenécsre tegnap beszélgettünk...jó sokat, és ha a helyzet egyenlőre változatlan marad, mert pénz nem hulott az ölünkbe, de kettőnknek jót tett, hogy megbeszéltünk jó sok mindent...
2010. nov. 1. 18:13

Bármennyire is fáj ez neked még olyan fiatal vagy találhatsz magadnak egy rendes, becsületes fiút, aki igazán szimpatikus leszel és számodra is megfelelő lesz ezért nem kell elkeseredned fel a fejjel és, ha nehezen is próbáld magad túltenni még az élet előtted áll, ahogy alakítod olyan lesz légy körültekintő és óvatos nekem már elég sok tapasztalatom van én már 32.éve élek házasságban a férjemmel és ott is előfordulnak problémák és rajtunk múlik hogyan vészeljük át.

Fel a fejjel és ne csüggedj el. Üdv.Ágnes

16. enczy
2010. nov. 1. 15:07
a szünet hülyeség sztem....távkapcsolatnál meg pláne, semmi újdonság nem lenne benne,hogy nem látod...HA ár a szüneten gondolkodsz,nincs értelme az egész kapcsolatnak....
15. deann
2010. okt. 31. 22:41

Most nekem is fáj:( Én párkapcsolatban vagyok, de annyira fáj most, hogy nemtudom, hogy mi lesz... A mostani helyzetünk nem tartható, távkapcsolat, nemtudunk lépni lakásügyben az anyagiak miatt, de így már nagyon rossz...

Most pl itthon vagyok, de hazajöttem tőlük nemrég, mert már nembírom ezt az egészet... :(

Tele van a fejem, arra gondoltam, szünetelni kellene, egy kicsit gondolkozni...

Szakítani nem akarok :( De ha nem változik a helyzet, nemtudom... :(

2010. okt. 31. 19:26

Én is szenvedek. Huh de még mennyire.

Tudod milyen az az érzés, amikor azt mondod ne keressen, de minden egyes másodpercben azt várod, hogy megcsörrenjen a telefon, kapj egy kis borítékot, vagy bármi?

iszonyú:(

13. enczy
2010. okt. 31. 11:59
még szeretem,ezért rossz...hogy vagyok? háát...vannak jó és rossz pillanatok...például amikor megyek az utcán és egyszer csak rám tör a sírás...De kezdem felfogni, hogy nem az ő érzései nem fognak változni. Szeretném ha elmúlna a szerelem az én részemről is... Csak azt remélem, hogy idővel újra le tudok vele ülni beszélni,mert régen nagyon jó barátok voltunk. Megbeszéltük, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot,ha túltettem magam a történteken...remélem sikerül...még nehéz..
12. monika0104 (válaszként erre: 1. - Enczy)
2010. okt. 31. 09:47
az egyátalán nem sok ám én 3 hónapja léptem ki egy 6 éves kapcsolatból , ha te szereted még akkor sajnos nagyon nehéz lesz , én hamar túl tettem magam a 6 éves kapcsolatomon és nem egy másik miatt .
2010. okt. 31. 09:38
Na, hogy vagy?
10. fa8f3f5c02 (válaszként erre: 1. - Enczy)
2010. okt. 30. 09:38
Ha nem szerelmes beléd, akkor minek ezt firtatni? Fáj,fáj, idővel elmúlik. Semmi értelme úgy együtt lenni vele, ha ő téged nem szeret már úgy. Találsz majd olyas valakit aki hosszú távra tervezi, s teljes szívéből szeret, s te viszont őt.
2010. okt. 30. 09:21
ha legalább tudod h rossz,akkor nem fáj annyira...ha úgy ér,mint a hideg zuhany....
8. Marjann (válaszként erre: 7. - 5bfba16667)
2010. okt. 30. 09:16

Nem lehet úgy csinálni, hogy ne fájjon:(

De ha tudod, hogy közeleg, próbálj előre készülni. Mármint már most kezdj el olyan dolgokat, amik majd lefoglalnak. Sokat segíthet a munkaterápia:)

2010. okt. 30. 09:10
Én lehet hogy hasonló cipőben fogok járni. 4 év, 1 hónap. Nem tudom. Nem tudunk dönteni. Tudjuk, hogy sosem lesz olyan, amilyen kellene, hogy legyen, de együtt se megy, folyton bántjuk egymást. Ha negatív lesz a vége, foggalmam sincs, hogyan tovább. És már most fáj.
6. 04e95f637a (válaszként erre: 5. - Enczy)
2010. okt. 30. 08:51
Tényleg mozdulj ki!Én is a sok bánatot,így heverem ki!Elmegyek felejteni a barátaimhoz!Na ők aztán nem hagynak engem búslakodni,olyan őrültek! :))))
2010. okt. 30. 08:47
Tudom, hogy lesz más csak....nem akarom. Nekem ő kell, ő volt AZ. ÉS egyik percről a másikra hullik szét minden....
4. Marjann (válaszként erre: 1. - Enczy)
2010. okt. 30. 08:45

Azt hiszem hasonló cipőben járunk:) Mondjuk én már átéltem ezt párszor, de az sosem nyugtat, hogy TUDOM, hogy lesz más. Mert "biztos nem lesz ilyen jó". De igen. De hiába durrogtatják ezeket a közhelyeket, úgysem segít, tudom.

Próbálj nem egyedül lenni, lógj a barátaid nyakán, szervezz programokat. A nappalok elviselhetőbbek lesznek. Ha tudsz, akkor aludj is náluk, mindegy, csak ne legyél egyedül.

Viszont ha nem tudsz aludni (nekem ez a legnagyobb bajom), akkor tudok pár tippet, ha érdekel akkor dobj egy privátot, és elmondom hogyan lehetne könnyebb.

3. 04e95f637a (válaszként erre: 1. - Enczy)
2010. okt. 30. 08:42

Csak 7 hónap?Ez még házi őrizetben sem sok! :D


Túl fogsz lépni rajt!Van annyi pasi ezen a földön,hogy szelektálni lehet őket! :))


Én is azt hittem 8 év után,vége az életemnek,megőrülök,meghalok,kész vége!Óhhhh csak azután jöttek a jó dolgok igazán! :))))

2010. okt. 30. 08:38

ÓÓÓÓÓ!

Még annyira kis fiatal vagy!

Amúgy ez a vacak érzés, bár most még úgysem látod be, de MÚLÓ ÁLLAPOT!

És 10-30 év múlva majd magadon fogsz mosolyogni, milyen kis butus voltál!

Fel a fejjel!

Amibe nem halunk bele, az erősít!

Sírd ki magadból, és irány egy barátnős nap!

2010. okt. 30. 08:35
A barátom szakított velem, mert már nem szerelmes...7 hónap után. Még senkit nem szerettem ennyire, és nagyon fáj. Hogy léphetek túl?

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook