Ez volna a „szabadság”? (beszélgetés)

Természetesen nem tragédiaként élem meg. S a cikkben is írtam, hogy valami munkát mindenképpen fogok keresni, az első lépéseket már meg is tettem.

Valóban, más lenne az ábra ha az irodai lét helyett unokázás adna új keretet a napjaimnak.

😀

Hiszen ez én vagyok!

Nem vekkercsörgésre ébredsz!

Ráérsz kényelmesen reggelizni!

Össze nem omlottam, csak valahogy hamarabb következett be, mint gondoltam.

A "a kikent-kifent fiatalság" alatt azokat értettem, akik az orrom előtt voltak a hivatalban, s 6-8-10 év sem volt elég nekik ahhoz, hogy elfogadható szinten teljesítsenek. A jól "helyezkedésen" kívül.

Te most irigykedsz a fiatalokra!?

Te is zéró tapasztalattal kezdted anno....

Vagy az más volt?

Vagy valami más a baj?

Akarsz róla beszélni?

Szia Syria !

én az eltelt 25 évben átéltem, amit mások 40 év alatt, átszervezés, munkahely megszünés, ingázás, külszolgálat, kényszervállalkozás - pedig mind- végig a tanult szakmámban dolgoztam.

csak néhány gondolat:

-gondolj a péntekekre mennyire örültél a hétvégének és mennyire gyűlölted a hétfőt

- hányszor mentél fáradtan betegen idegesen dolgozni

- gondolj a szemét kolleganőkre és főnökökre, akik irigyeltek, beszóltak, betartottak.

- gondolj arra, hogy azt csinálsz amit akarsz, akár fel sem kell kelned, kirándulhatsz olvashatsz rejtvényt fejthesz, fiaiddal foglalkozhatsz, és ezalatt kapsz -remélem egy tisztességes nyugdijat.

- lakást kertet ablakokat kitakarithatod kedvedre, munkád miatt nem marad félben elintézetlenül semmi

- tanulhatsz uj nyelveket vagy hódolhatsz bármilyen hobbinak ( m indezt emélem tisztességes nyugdij mellett )

- ha csúnya volt a vége, ne gondolj rá, örülj, hogy szabad vagy.

Nem vagyok Rád irigy, mert kedvellek, hidd el sokan cserélnének veled a pár évvel fiatalabbak közül, elsőnek én is.

Nem látom ezt tragédiának, 40 évet ledolgoztál, kapsz nyugdíjat, van két gyereked, az unokák is jönni fognak majd és akkor felbecsülhetetlen értéke lesz annak, hogy otthon vagy. Ha mindenáron dolgozni akarsz, fogsz találni olyat amiben még tudsz pluszt nyújtani.

Sok sikert és inkább örülj. Nézd a jó oldalát.

Nekem van még a 40 évhez 8 évem, de bármikor átadnám a fiataloknak a helyem, tudásom, tapasztalataim, csakhogy már kicsit itthon lehessek és még többet unokázhassak, pedig így sem unokázok keveset:)

A fene sem csinálna ebből kabinetkérdést:)

De persze nem vagyunk egyformák, te is másképp élnéd ezt meg ha lenne unokád és ebben biztos vagyok, én is azóta szeretnék nagyon-nagyon nyugdíjas lenni:)

Nem lehet elégszer mondani.

"Egyikünk sem jut ki innen élve, így kérlek, többé ne kezeld magad elkésett gondolatként. Edd a finom ételt. Sétálj a napsütésben. Ugorj az óceánba. Mondd ki azt az igazságot, amit rejtett kincsként őrzöl a szívedben. Légy bolondos. Légy kedves. Légy furcsa..Semmi másra nincs idő." /Richard Gere/

Ha ennyi mindent elértél az életben, munkàban, akkor nem hiszem, hogy összeomolsz a munka elvesztése miatt. A leírásod alapján talpraesett vagy! Az meg mégjobb, hogy megtakarításod is van, bár ettől függetlenül rossz mindenkinek, ha nincs meg a jövedelme. Sok sikert a továbbiakhoz!

Ja, annyit azért hozzáfűznék, hogy a kikent-kifent fiatalságnak is el kell indulni valahol. Legalább dolgoznak. Más fórumokon úgyis a szidás megy, hogy lusta a mai fiatalság.

A világ szép!

Csak az emberek egy része megôrült.