Engem nem lehet szeretni? (beszélgetős fórum)

Le a kalappal az előtt, aki ezt így meg tudja élni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem fejteném ki a véleményemet ennél bővebben, mert jönnek a "hivatásos köpködők", aztán megállapítják hogy csak magamat akarom sajnáltatni most is. :(

Na isten ments, akarja a radai, az!!!!!!!!!

A válasz nem ok nélkül váratott magára.Hát,igen.Az utóbbi két hetet betegszabadsággal töltöttem,és mától háziasszony vagyok.Na,de már órarendet csináltam magamnak!Ki a fene kérte tőlem,hogy ma tegyek meg mindent,amit nem tettem hónapokig???

A nagyobb lányom az anyuból anyucit csinált,majd a kisebb acinak becézett míg nem tudott beszélni.Most úgy futtából anyci,de mikor kell valami akkor "Aaanyúúú".Mindketten így szólítanak,de volt amikor hallottam "A hülye anyádat!".:)Mármint ők ketten egymásnak.

Na,már megint elkalandoztam...

Ja ,bocsi

a legfontosabb.

Engem nem kell szeretni,elég ha én szeretek!

Nem várok el senkitől semmit.Ha kapok elfogadom,ha nem úgy is jó.

Nem is az úristennek kell elhitetni ,hanem önmagadnak.

Hisz csak te ismerheted "elsőkézből "Magad!?:)

Márpedig te tudod ezt!Nem vagy se jobb se rosszabb.Emberek vagyunk,más-más életekkel.kapcsolatokkal.

Felejtsük már el végre ezt a hülye hierarchiát!

Én szebb vagyok,én okosabb,én többet tűrtem,én többet szenvedtem, én sikeres vagyok ,én erős vagyok,én gyenge,én bűnös vagyok,én kokos,én remek ember vagyok,én ilyen vagyok, én olyan vagyok ,én jobb vagyok ,én rosszabb vagyok ,én kövér vagyok, én,én én én........

Emberek vagyunk,egyformák!Se jobbak,se szebbek se semilyenebbek a másiknál!

Mindenki kapott egy életet és maga rendelkezik felette.

Mindenki kapott egy testet és maga alakíthatja.

NINCS KÜLSŐ TÉNYEZŐ!

Ja, csak mire erre ráébredünk, már annyira belénk ivódott az önutálat, hogy képtelenség lerázni magunról.

Velem így 42 év után már maga az Úristen sem tudná elhitetni hogy érek valamit, még azt se hogy egy icpicit valamit érő vagyok. :(

Igaz ha leszállna hozzám, akkor se a szövege érdekelne, hanem az hogy vigyen el innen, messze, nagyon-nagyon messze, és még annál is messzebbre.....az se baj ha a pokolra, csak innen ebből a földi pokolból el!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A lányaim édesanyának hívnak, vagy ha gyorsak, akkor anya vagyok nekik.

Szerintem magunkkal szemben sokkal nagyobb elvárásaink vannak nekünk nőknek, mint amennyit a környezetünk vár el tőlünk. Nem?

Én azt gondolom, aki önmagát nem szereti, az valójában megfosztja magát attól is hogy bárki szerethesse, mert "nem jön át" neki,ugyanis nem akarja hogy "átjőjjön".

Viszont aki önmagát nem szereti, az általában nem így született, hanem addig hallgatta a környezetétől a negatív megjegyzéseket, amíg maga is elhitte hogy semmire való szarkupac, és önutálóvá vált.

Én azt gondolom, sajnos ide tartozom , engem tényleg nem lehet szeretni. ( mert nem akarom, mert magamat is rettentően utálom, akkor meg más se szeressen. )

Ezt a lovas mondást már sokszor mondták nekem.Miért is?

Apám szokta mondani:"Nem kell,hogy szeress,csak hagyjál békén"Nem tettem felkiáltó jelet,mert ezt mindig nagyon nyugodtan mondja.Határozottan,de nyugodtan.

Szerintem ezen a szinten az ember nem szeretetet vár el (attól meg is ijedne), hanem azt, hogy hagyják békén. Ne cseszegessék.

De van egy szólás, miszerint csak

...azt a lovat ütik, amelyik húz.

S mit tesz aki elkeseredik? Vesz egy nagyon nagy levegőt, s megy tovább.

Biza ezen könnyeztem egyet....

Egyszer-egyszer engem is elér a világvége hangulat...de aztán saját magam felülkerekedek ezen az érzésen és ahirtelen minden jónak tünik :)

Furcsa,hogy az ember folyton azt érzi,hogy csakis mások általi felé megnyilvánuló szeretben tud létezni,sehogy máshogyIgényli,elvárja a szeretetet,de azt nem veszi észre,hogy ő is szálka lehet valaki szemében,annak a szemében aki épp tőle várná a szeretetet.

Én is sokat tettem azért,hogy szeressenek végre,hogy elismerjenek.

De aztán rájöttem ,hogy butaság volt.

Klenca!

Ha egy ilyen nap után hazaérsz fáradtan a munkából ,javaslom,hogy közöld a családoddal ,hogy fáradt vagy és pihenni szeretnél.

Add ki a feladatokat,hogy ki miben segítsen neked.

Ha meg sem mozdulnak,akkor ismételd meg erélyesebben,egészen addig ,amíg rá nem jönnek ,hogy te épp komolyan gondolod a dolgot.

Te pedig pihenj ,tv-z,tedd fel a lábad az asztalra,vagy tedd azt ami pihentet.Ha valóban fontos vagy nekik,meg fogják tenni amit kérsz,hidd el!

A múltkorihoz:

Miért gondolhatja valaki, hogy őt nem lehet szeretni?

Vegyünk egy napot: Reggel felkel, s a párja kb fél óra alatt sétő hangnemben elmondja mi mindent nem úgy csinál, ahogyan szerinte kellene. Ezen kicsit elgondolkodik, közben - könnyek között teszi a reggeli dolgait.

A buszon lökdösik, beszólogatnak neki, pedig nem tett semmit.

Beérve a munkahelyre letolással indul a nap, aztán mindenki mást hívnak egyesével kávézni őt mindig valahogyan kifelejtik, s a nap folyamán még néhányszor letolják.

Hazaérve kiderül, hogy mindenki íveset tojik a fejére, a lakás szana-szét, a családból senki nem tesz semmit a rendért, s folytatódik a pár részéről a letolás, apróságokért. Aztán jön 1-2 email, amiből kiderül, hogy nem kívánja egy régi barát(nő) a km-ek miatt folytatni a barátságot.

...s folytathatnám.

Tesó nem veszi fel a telefont, senki nem ér rá vele foglalkozni, se rokon, se barát, se párja.

Ilyenkor komolyan felmerül az emberben: Van egyáltalán még olyan ember ezen a földön, aki csak egy picit is szeret?

Miért baj az,hogy elmondom a véleményem ŐSZINTÉN?

Miért kéne úgy fogalmaznom,hogy ne bántsak meg másokat?ÉN senkinek nem szólogatok be.

Most mindenki rám van állva a vidék-Budapest téma miatt?Nem érdekel,hogy haragszotok,de ÉN kiállok a saját véleményem mellett akkor is ha ezzel megbántok valakit./bár sosem szándékos/.

Így sül el.

Nehéz eligazodni az embereken.

Van akit különösen nem szeretek, nincs vele semmi bajom, de csak úgy van, mégis szeret. Nem értem miért.

Van, akit nagyon szeretek, s viszonozza. Ők a kedvenceim. (Pl a lányaim).

Van akit szeretek, mégis azt hiszi, h nem.

S vannak a többiek, akikkel vagy jól kijövök, vagy nem. Ha nem, akkor kerülősre veszem a figurát.

Ti hogy vagytok ezzel?

...és miért van az, hogy valakit szeretek, s ő ezt mégse hiszi el, vagy inkább levegőnek néz?

:))))))))))))))

szia Kleca, egyetértek az előttem szólóval. :)))

De nem csak ilyen emberek vannak, látod Te is, ugye?

Köszönöm, h akkor mellém álltatok.

Most olyan helyekről kapok emberbaráti szeretetet, ahonnét nem is sejtettem.

Van viszont akiről úgy tudtam, jól kijövünk, s ma meg kellett értenem, hogy nem. Szerencsére sok közöm nincs hozzá a többi mindennapokban. S a hangulatemberekkel pedig nam nagyon tudok mit kezdeni. Ha jó a kedve, akkor nem kerülöm a társaságát...

:)))))))))))))))))

Máskor is, szívesen.

Engem is sokan szívattak míg dolgoztam, mindenhol akad egy-két-három nagy tulok vezető asszem...nem mintha ez vigasz lenne számodra, csak úgy megjegyeztem vala.:)

:)))))))))))

vegye-vigye Kedves...:))))))))))

És én még nem is szóltam Kleca, mert most olvasom mi van.... én is ott állok ám a sorban...:)))azok között akik szeretnek...:))))DE A BOLOND JELZŐMET NEM ADOM!!!!!!

Az nem szavazás kérdése csajok....:))))))))