Az öregedés


Az orvostudomány előrelépéseinek köszönhetően a fejlett országokban folyamatosan nő az átlagéletkor. Az antibiotikumok és a fejlett orvosi technika az elmúlt száz évben megkétszerezték a várható életkort. Minden negyedik ember aki 1946 és 1964 között született megérheti a 100 évet. És aki ma született, akár a 120-at is – így gondolják a gerontológusok, azok a tudósok, akik az öregedés jelenségeivel foglalkoznak. Persze csak akkor, ha okosan bánunk testünkkel, azaz: sokat mozgunk, és kevés zsírral terheljük magunkat, továbbá agyunkat dolgoztatjuk, örömet lelünk életünkben, és sok vitamint fogyasztunk.

Miért öregszünk egyáltalán?


A tudósok erősen vitatják a két elméletet.


A programelmélet.


Minden élőlényben egy belső óra ketyeg. Ha lejár, meg kell halni. Ugyanis a sejtek megújulási lehetőségei korlátozottak: 50-150 alkalommal képesek osztódni. Minden osztódással meggyengülnek, míg végül elhalnak. Naponta 600 milliárd sejt pusztul el – ugyanennyit épít fel az egészséges fiatal test. Csakhogy a sejtmegújulás az idő előrehaladtával nem működik százszázalékosan.

A bőr lassabban regenerálódik, a csontok könnyebben törnek, az elme lassúbb lesz, az immunrendszer gyengül. Az öregedés egy biológiai folyamat, ahhoz hasonlítható, mint amikor egy elem kimerül.


A kopáselmélet.


Ezen elmélet szerint az ember úgyszólván feléli önmagát – mert az élet energia. Energiát kell felhasználnunk ahhoz, hogy élhessünk. S mivel elhasználjuk az energiát meghalunk. A test energiatermelése közben káros anyagok keletkeznek, melyek idővel szétroncsolják a sejteket és az örökítő anyagot. És a legádázabb károsító anyag az oxigén. Sejtjeinkben folyamatosan energia szabadul fel a tápanyagokból és ehhez a folyamathoz kell az oxigén. Ám miközben a táplálék az oxigén segítségével elég peroxidok keletkeznek. Ezek a szabad gyökök amelyek megtámadják a sejteket és károsítják a géneket.

A környezeti mérgek , az UV sugarak, a cigarettafüst, a stressz és a túl sok sport is szabad gyökökkel bombázza a sejteket. Naponta 10 000 szabad gyök támad meg minden sejtmagot. A stressz tízszeresére emeli a dózist.

A helytelen táplálkozás és az egészségtelen életmód akár 40 millió ilyen ellenséggel támadhat bizonyos sejtekre. Minden támadás génkárosodáshoz vezethet, megváltoztatja az örökítő anyagot. A következmények: rák, szívbetegségek, Alzheimer-kór.


Az öregedés megváltoztatja mind fizikai, mind szellem teljesítőképességünket, és egész életünket is.


Agy: a koncentrálóképesség és a beszédkészség megőrizhető. Az emlékezőtehetség a 25. életév után gyengül, ha nem teszünk ellene. Naponta ugyan 50 000 idegsejt pusztul el, a sejtek közötti kapcsolatok fiatalon tartják az elmét. És ezekből naponta újakat képezhetünk. Még 120 évesen is.


Haj: a hajhagymák száma csökken – férfiak esetében néha már 20 éves kortól. A megmaradt hajszálak lassabban nőnek, a pigment termelés stagnál.


Látás: 50 éves kor felett nehezünkre esik az újságolvasás, az éjszakai és a közelre látás gyengül.


Hallás: a beszűkült hallójáratok 50 év felett kizárják a magas hangokat az érzékelhető tartományból. Harminc évesen még 15 000 Herzet (tücsökciripelés, madárcsicsergés) hallunk, 70 évesen már csak 5 000 Herzet (kutyaugatás) észlelünk.


Bőr: a test lassan kiszárad. Csökken a faggyúmirigyek zsír termelése. A kötőszövet már nem képes vizet tárolni, a bőr elernyed és ráncos lesz, májfoltok keletkezhetnek.


Szív: a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a vitamin- és mozgáshiány eltömíti az ereket. Következménye: szívinfarktus.


Tüdő: a levegőmennyiség amit be tudunk lélegezni (akár 5,5 liter) 40 éven felül csökken. A tüdőszövet rugalmassága szintén. A test rosszabb oxigénellátása pedig korlátozza a terhelhetőséget. Aki nem edz, 70 évesen már csak a felére képes annak, amire egy 20 éves.


Immunrendszer: Egyes immunsejtek a kor előrehaladtával csökkenő mennyiségben képződnek, a falósejtek hatékonysága romlik. Gyakoribbak a fertőzéses megbetegedések, a ráksejtek esélyt kapnak.


Női nemi hormonok: ha a petefészek hormontermelése hanyatlani kezd, a nők változó korba jutnak. Ez bekövetkezhet 35 évesen, vagy 55 évesen és 5 hónapig vagy akár 5 évig is tarthat. A klimax néha tünetmentesen zajlik, máskor azonban hőhullámok, csontritkulás, álmatlanság kísérik.


Férfi nemi hormonok: a férfiakat is utoléri a klimax. A férfi nemi hormon szintje alig észrevehetően csökken évente kb. 1 százalékkal. Jelentkeznek 45 év felett hőhullámok, szédülés, csökkenő nemi vágy, csontritkulás.


Potencia: A 40 évesek 5 százaléka impotens. A 65 éven felüliek 33 százalékának pedig már csak a kis kék tabletta az utolsó reménye. Okok: elmeszesedett erek, sérült lélek.


Csontok: negyvenen túl a csontok porózussá válnak, tömegük 15 %-kal csökken. Elsősorban a nők szenvednek csontritkulásban. Sporttal megelőzhető!


Izületek: A kopás régebben csak 50 éves kortól jelentkezett. Ma már a 18 évesek is érintettek. Az ok: túlsúly, túl kevés mozgás


Izmok: a testsúly 45 százalékát teszik ki, aki nem edz annál csak 25 százalékot. Harminc év felett tízévenként kb. 3 kg izmot veszítünk.


Zsírszövet: a testtömeg zsírhányada megduplázódik. Néhány következmény: magas vérnyomás, cukorbetegség, terméketlenség, köszvény, epekő, szívinfarktus.


A modern orvostudomány lehetővé teszi az öregkor elérését, de kizárja a fiatalon maradást. Megállapították, hogy akár 120 évig is élhetünk. De lehetünk-e 120 évig boldogok, egészségesek és aktívak? Attól függ. Hála a tornacipőnek, a vitaminkoktéloknak egyre több a fitt nyolcvanéves. A civilizációs betegségek azonban ma több áldozatot követelnek, mint a fertőző betegségek. Erősen ritkítja sorainkat a szívinfarktus, az agyvérzés, és a rák.




Írta: Jay, 2006. március 29. 10:48
Fórumozz a témáról: Az öregedés fórum (eddig 10 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook