Az igaz lehet, hogy legtöbben nem életük párjával élik le az életüket? (beszélgetős fórum)

igaz hát ezért van káosz, mindenki valaki más párjával él, és ezért sok a válás

ez olyan mint a zokniknál, ha elkezded rosszul összepározni, akkor egy idő után már nem lehet jó párokat csinálni...

Ilyen nincs. Ha ő az, akkor ő az és pont. Vele élek, mert ő az életem párja, a másik felem.

Ha nemvagyunk együtt, akkor csak sejtés van, hogy ő lehetett volna... De bizonyosság nincs. Ahhoz együtt kell élni.

A kérdés úgy lenne helyes,( és bocsánat, hogy okoskodom,) "Az igaz lehet, hogy legtöbben nem a lelki társukkal élik le az életüket?"

Én úgy gondolom, hogy akivel jelenleg együtt élek, az az életem párja,ami persze nem zárja ki, hogy esetleg nem ő a lelki társam.

Hogy érted azt, hogy "hogy emlékszik vissza a múltra"?Arra gondolsz, hogy valakit elengedtél, akiről úgy érezted ő volt az igazi?

Még a kérdésedre a válasz:

De igen, rossz. Csakis rossz lehet a tudat, hogy változtatnod kellene, mégsem teszed, pedig rajtad múlik!

Valami mondvacsinált (néha valós) okból maradsz.

Ahelyett, hogy mennél.

...de rossz. Csak már x idő után mindkettő éli a saját életét a másik nélkül.

Majd a másik világon ....talán akkor már együtt lehetnek/lesznek.

Igaz.

Mert megalkuszunk.

És ez szomorú.

Elgondolkodtató, hogy mennyien nem törődünk magunkkal.

Félünk, vagy csak várunk?

De mire...?

Nem ez jelenti azt, hogy az élete párja...

Én frászt kapnék, ha a férjem sok mindenről azt gondolná, mint én, és azt is, ha kitalálná minden gondolatomat. Ez csak a mi kell a nőnek című filmben vicces.

Én és a férjem ég és föld vagyunk, de ettől függetlenül jó helyen vagyunk mindketten:D

Persze, ismerjük már egymást, így tisztában van vele, hogy szülinapomra nem vesz aranyékszert, hanem inkább egy tabletet, laptopot vagy bármilyen hasonló kütyüt, de ez nem jelenti azt, hogy kitalálja a gondolataimat.

Az értékrendünk hasonló, illetve a céljaink is hasonlóak, de nem ugyan azt gondoljuk bizonyos dolgokról, ellenben mindenből képesek vagyunk viccet csinálni, nagyon jól szórakozunk együtt sok-sok éve:DDD

Szerintem az is változó, hogy ki, mitől érzi azt, hogy megtalálta élete párját. Nem lehet egy sémát ráhúzni minden emberre.

És a címre: igen, biztos sokan nem találják meg életük párját, ezt én is látom, hiszen néhány éve együttélés után vagy már előbb problémák vannak, bár az is lehet, hogy nekik ez jelenti a jó kapcsolatot....

Popper Péter idézetek

" ... Még el kell mondanom egy szomorú hírt. Az ´Igazi´ nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne ´igazi´. De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált. ..."

Ha az életük párja, akkor csak valahogy összegabalyodtak.

Mire gondoltál amikor kiírtad a fórumot, az első szerelmükre? esetleg valami sorsszerű elméletben gondolkodsz, hogy nem találja meg valaki a másik felét?

hát ja...sok nőnek van hufnágel pistije..:)

a férfiakra ez szerintem nem annyira jellemző, mármint hogy a régi után sírnak

Az a baj, hogy ezt mindig csak utólag lehet megtudni, és akkor meg egy csomó idő elmegy, akkor lenne jó, visszaforgatni az idő kerekét, de amikor az ember szerelemes, akkor nem tud úgy ítélni, és azt hiszi, hogy ő az igazi,

Aki megtalálja élete párját, az bizony örökre boldog lesz, ezt tudom.Mindenkinek megvan a másik fele, csak nem mindenki találkozik vele az életben.,,sajnos..