Amikor egy fiatal felnőtt összeveszik az anyukájával (beszélgetés)

Konkrétan mi volt az ok?

Mert arról csak ennyit írtál: "egy bagatel dolgon összevesztünk".

Sziasztok! Azért nyitottam a fórumot, mert szerintem gyakori jelenség, hogy a huszonévesek is összevesznek az anyukájukkal, ezért bátran merjétek Ti is leírni a gondjaitokat, hogy segítsünk egymásnak!

Velem a következő történt:

Már nem kimondottan lakom itthon, van szobám, de inkább a páromnál élek. Anyukám új állást kapott, melyhez eleinte képzésekre kell járnia egy másik városba, ottlakással, így csak hétvégente jön haza, így megkért, minden hétköznap aludjak itthon, hogy a 8 évvel fiatalabb tesómat felkeltsem és elindítsam a suliba. Így is történt és nekem nem okozott gondot a dolog, viszont a hétvégén egy bagatel dolgon összevesztünk, amiből én nem csináltam volna gondot, de anya elpanaszolta mindenkinek, hogy milyen vagyok és zengett a ház, mikor apámnak is mondta, aki helyeselt, hogy bunkó voltam és akkor döntöttem úgy, hogy én ezt nem hallgatom tovább, elmentem a páromhoz. Reméltem, hogy anyukám kialussza a gondját, viszont másnap délelőtt beszéltünk pár szót, és még mindig ugyanolyan lekezelő volt. Este kellett volna hazajönnöm, hogy másnap reggel tudjam teljesíteni a kötelességeim, de ezek után nem voltam hajlandó. Másnap délelőtt, mikor hazaértem, szanaszét rendetlenség, és az asztalon azok fogadtak, amiket anyukámnak vettem ajándékba és vitte magával a képzésére, viszont most mindenáron jelezni akarta, hogy nem viszi, mert tiszteletlen és hálátlan vagyok.

Szerintem helyesen cselekedtem, hogy kiálltam magamért, régebben is rengeteget zsarolt és szinte semmit nem engedett meg.

Viszont félek, hogy talán túlzásokba estem és súlyos a lázadásom, hogy nem keltettem fel öcsémet.

MIt gondoltok a történetemről?