Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » A tanulásban akadályozottak cikk

A tanulásban akadályozottak


A tanulásban akadályozottság definíciója, kialakulása, felismerése, oktathatóságuk, tanulási tulajdonságaik, és speciális eljárások.

A tanulásban akadályozottak



Definíció:


Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek csoportjainak nevelési tapasztalatai, pedagógiai szempontú jellemzésük, valamint a nem értelmi fogyatékos, de nehezen tanuló gyermekek igen változatos formában megjelenő tanulási nehézségeinek kutatása eredményezte mindezeknek a gyermekeknek a közös megjelölésére a tanulásban akadályozottak, a fogalom megjelölésére, pedig a tanulásban akadályozottság elnevezés bevezetését és elterjedését.


A tanulási akadályozottságot beiskolázási szempontból így fogalmazta meg 1973-ban a Német Oktatás Tanács:

„Azok a gyermekek és fiatalok tekinthetők tanululásban akadályozottaknak, akik jelentősen csökkent intelligencia-teljesítmény mellett, a központi idegrendszer sérülése, vagy szociális depriváció folytán elégtelen fejlődést mutatnak, és iskolai teljesítményeikben olyan mértékig korlátozottak, akadályozottak, hogy a tanulási tartalmak felvétele, tárolása,feldolgozása nem sikerül életkoruknak megfelelő módon.”(Englbrecht-Weigert 1991,29-30)


A tanulásban akadályozottak a tanulási képesség feljődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.


Tanulásban akadályozottnak minősíthető:

1. iskolaszervezeti szempontból: ha az általános iskola követelményeit osztályismétlések után sem tudja teljesíteni.

2.intelligenciadiagnosztikai szempontból: ha az intelligencia mérési eredménye (IQ-ban kifejezve) az elfogadott normák szerint a normál övezet alatti értékeket mutat.

3. fejlődés-lélektani szempontból: ha a gyermek általános pszichikus fejlődésében zavar mutatkozik

4. tanulásmódszartani szempontból, ha a szokásos és egyébként eredményes tanulási eljárások alkalmazása esetén is jelentős tanulási nehézségeket mutat.


Változó, változtatható állapot.


Kialakulásának hosszú folyamata van:

Nem kizárólag a gyermek biológiai/pszichológiai adottságaiban keresendők a fejlődést akadályozó okok, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban.

A különböző okok változatos tanulási problémákhoz vezetnek.

A hátrányos szociális környezet a tanulási motivációt tartósan csökkenti.

Hosszabb távon oksági láncolat alakul ki, ha nem kap a gyermek megfelelő segítséget.



Felismerése:


A kognitív képességek

területén: észlelés, emlékezés, figyelem, koncentráció, logikai műveletek hibái és hiányosságai.

A motoros és orientációs képességek területén:

Izomtónus, nagy-és finommozgások problémái és hiányosságai.

Az emocionális és szociális képességek területén:

tanulási motivációk,önértékelés,tanulási viselkedés problémái és hiányosságai.

A kommunikációs képességek területén:

a beszédértés, szókincs, önkifejezés hibái és hiányosságai.

Nyelvi nehézségek húzódnak meg a tanulási problémák hátterében. Gyakran ún. korlátozott nyelvi kódot használnak (beszédükben főleg konkrét dolgokat, cselekvéseket jelentő főnevek és igék találhatók, kevés a közlést pontosító határozós és jelzős szerkezet, az érthetőséget nehezítik a halmozottan előforduló névmások és töltelékszavak).

A belső beszéd később jelenik meg.

A tanulásban akadályozott gyermekek között az átlagosnál nagyobb százalékban találhatók beszédhibás tanulók.



Oktatás:


A gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb csoportját képezik.

Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tankötelesek 10-12%-a), akik tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolában tanulnak.

1.5-2 év elmaradást mutatnak életkorukhoz képest.


Jellemző tanulási tulajdonságaik:


Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kell válnia.

Elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet.

Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-logikus gondolkodási folyamataik.

Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek.

A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.


Gyógypedagógiai általános iskola enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak:

Az alapfokú iskolai oktatás három pedagógiai szakaszra bontottan történik.

Az első szakasz 1-6. évfolyamot öleli fel.Érzéki tapasztalatok és alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, tárgyi cselekvéses megismerés, tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megismerése.

A második szakasz a 7. és 8. évfolyam. Elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül.Előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenység, a verbális szint, a manipulációs és a képi szint is.

A harmadik szakasz a 9. és 10. évfolyam, a kötelező alapfokú iskolázás befejezését jelenti.

Nem elsősorban a verbális úton emlékezetbe véső tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel.



Speciális feladatok:


A gyógypedagógiai diagnózisra építve a tanuló általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő tanulási tempó iztosítása, amely tantárgyanként eltérő lehet.

A tanórákat kiegészítik az egyéni fejlesztő-terápiás foglalkozások.

A tanulásra rendelkezésre álló idő változatos struktúrálása, az időtartamok rugalmas változtatása.

A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés.A fogalmak összekapcsolásának megtanulásához kreatív képességeket fejlesztő foglalkozások (pl.: zene, rajz, festés)

A megfelelő tanulási környezet kialakítása.


Speciális eljárások:

tanulási technikák fejlesztése, tanulási zavarok terápiája, részképesség-kiesések terápiái, például figyelemtréning, szenzomotoros integrációs terápia, Frostig-féle fejlesztő program, művészetterápiák,magatartás-terápiák.


Felhasznált irodalom:

Báthory Zoltán,Falus István(1997,szerk.):Pedagógiai lexikon III. kötet, Keraban Kiadó,Budapest

Gordosné Szabó Anna(2004):Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek,Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest

Illyés Sándor(2000,szerk.):Gyógypedagógiai alapismeretek,ELTE,Budapest

Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, ELTE, Budapest




Írta: ferenczeszter, 2007. november 24. 06:03
Fórumozz a témáról: A tanulásban akadályozottak fórum (eddig 20 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook