Úgy érzem semmire nem viszem, ha nem karol fel egy férfi.... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Van egy 35-40 körüli pasi.
Nincs gyereke, nagyon jókat beszélgetünk, nevetünk, mindig.
Jó jel, hogy tetszhetek neki a jelekből, legalábbis szerintem, de lehet, hogy csak nagyon extrovertált személyiségű. Már mondta, hogy nincs parja.
Rossz jel, hogy lehet benne valami amit ti is mondtatok. Hogy gyanús, hogy miért nem volt még felesége.
A gyerekkel meg kell barátkozni, foglalkozni kell vele is.
Ezzel is jár egy "idősebb" pasi.
Az egyik exem is 40 fölött volt, hosszabb kapcsolat és gyerek nélkül. Később rájöttem, h nem véletlen. Ezt írták lejjebb, én tényleg tapasztaltam. Önző volt és gyerekes.
Nekem pl nem kellemetlen bevallanom, h a férjem keresete biztosítja az alapokat, a jólétünket. Én sem keresek rosszul, de ő az enyém háromszorosát. Mellesleg szakmunkás.
Az exeim a csóróbb kategóriába tartoztak, aminek fő oka a pénz kezelése lehetett, most már látom.
Van közöttük 15 év korkülönbség az ő javára. 28 voltam mikor összejöttünk.
Nem anyagias a kapcsolatunk, szeretjük egymást, uh amit bele kell tenni, az a szeretet és a törődés.
Amit számításba kellett venni, h van gyerek az előző házasságából. Ez azzal jár, h bizony marad vmennyi kapcsolat a volt asszonnyal és természetesen a gyerekkel is.
Semmi extra. Szerintem.
Vagyis nekem nem kellett megerőltetnem magam azért, hogy a férjem "maga mellé vegyen". Én alapból olyan voltam/vagyok, ami neki bejön.
Mindig is picit komolyabb voltam a korosztályomnál, ugyanakkor nem zárkóztam el sosem valami jópofa dolog, bolondozás elől. Meg lehet velem jelenni bárhol, szemrevaló voltam mindig is és ha kinyitottam a számat sem kellett szégyenkeznie. Teljesen természetes vagyok, ez férjemnek fontos, nem szereti a mű dolgokat, nem szereti a sminket, a csicsát.
Mindig is közvetlen voltam és jókedvű. Másrészt precíz, szorgalmas, kitartó. Hisztit, durcát, affektálást, nyivákolást még hírből sem ismerem.
Férfi vagyok, arról tudok nyilatkozni, amit én szeretek/keresek egy nőben.
Akkor olyan 35-40 körüli férfit keresnél mondjuk? Szerintem az nagy plusz, hogy ha komolyabban viselkedsz a korosztályodnál, sok huszonéves nő gyerekes. Őszintén szólva nem túl sok fogalmam van róla, mit is kellene beletenned, csak a magam preferenciájáról tudom nyilatkozni. Nekem fontos a közös érdeklődés, szeretem ha egy nőben látok valamit, vonz és van benne titokzatosság. Ugyanakkor pl. az indokolatlan hisztit, a labilitást, a minden hülyeségen történő lelkizést nagyon utálom, akinek az élete panaszkodásból áll, azokkal beszélgetni sem szeretek. Gondolom jobban nézel ki az átlagnál, ez már sokaknál nagy plusz. Kedvesség, odaadás, kellő intelligencia, hogy meg lehessen veled jelenni, sokat nyom a latban.
25 éves vagyok.
Szerintetek mit "kell" beletennie egy ilyen kapcsolatba a nőnek?
Ami azt jelenti, hogy : ráncba szed; irányit, parancsol.
Lentebbi kontextusba épp nem való szó.
Abszolút igazad van. Viszont nekem személyes tapasztalatom, hogy nagyon sok férfi nem viseli el, ha a nő magasabb képzettségű.
Én egyszerre jártam két egyetemre, találkoztam egy nagyon helyes, nagyon vonzó sráccal, akinek érettségije volt, amikor találkoztunk egy ingatlanirodát vezetett. Halálba egrecírozott a kisebbségi komplexusaival.
Akkor döntöttem el, hogy a társam csak diplomás, és minimum azon az anyagi szinten, ahol én vagyok, vagy feljebb.
Abban a kapcsolatban nagyon szenvedtem, mert imádtam, de képtelenség volt elviselni. Ha egyedül maradtam volna se mentem volna bele hasonlóba.
Őszintén szólva nem tudom, kinek mi a "dolga" egy ilyen felállásban, mert mi párommal teljesen egyenrangúak vagyunk mindenben. Anyagiakban is. Ő ugyan jobban keres nálam, de a közös vállalásainkat nagyjából felesben finanszírozzuk, egyébiránt mindenki arra költi a pénzét, amire óhajtja, nem firtatjuk.
Ráadásul én úgy építettem föl az életem, hogy soha ne legyek kiszolgáltatva senkinek - neki sem. Mindig legyen annyim, hogy ha vele valami történik - vagy én nem akarom már tovább a kapcsolatot - egyedül is fenn tudjam magam tartani. Számomra az a modell, amit te vágysz, olyannyira nyomasztó, hogy elképzelni sem tudom, valakit miért nem készít ki a függés.😅
Érteni vélem egyébként, hogy mi az elképzelésed, és valahol érthető is, de őszintén kíváncsi lennék, ha valaki ennyire tudatosan ezt tervezi, hogyan osztja le magában a szerepeket...persze lehet, nincsenek is ilyenek. 🙄
Eleve hülyeség szembeállítani így az embereket. Mindenki jó valamiben, vagy nem, de akkor meg elrettentő példának kiváló. :D
(Vannak szakok, ahova nem kell magas intelligencia, viszont ennek hiányában kellő szorgalommal és kitartással elvégezhetőek. Mondjuk én mindenkit nagyra becsülök, aki tesz magáért, és több akar lenni. Legyen ez bármilyen képzés.)
Teljesen egyet értek. Szerintem az intelligencia számít, s nem a papír. Mondom én is úgy, hogy a férjemmel együtt diplomásak vagyunk.
Egyébként egy diploma megszerzése megkövetel egy bizonyos intelligencia szintet, de attól, mert valakinek nincs, az nem jelenti azt, hogy ő nem lenne intelligens és egyenrangú partner. Azok a szakik, akik belendítették az életüket, vállalkozást futtatnak, nem buta emberek. Felettébb okosan intézték a sorukat. Ész mellett kell a rátermettség is. Lehet valaki diplomás ha mellette egy tejbetök. :)
Engem még az érdekelne - csak hogy végre témában is hozzászóljak :) -, hogy te mit adnál "cserébe" a biztos egzisztenciáért a férfinak? Milyen értéket látsz magadban, ami szerinted vonzó/elég lehet?
Egyébként nem tűnsz aranyásónak, és azt sem gondolnám, hogy ne vinnéd semmire egy férfi felkarolása nélkül.
Miért nem javítasz a kondícióidon, hogy jobb állásod legyen? Sosem késő újat tanulni, és te még fiatal vagy, ne feltétlenül eltartót keress még.
Akkor, ha valaki garanciát lát a dipomában. Mire is?
Mondom ezt úgy, hogy diplomás vagyok, és a párom is, de nem volt sosem feltétel.
Ne értsd félre, nem látok semmi kivetnivalót abban, ha valaki diplomás társat szeretne - bármilyen okból-, de ha ennek hiánya meg sem lát másokat, egyedül magával cseszik ki. Szerintem érdemes nyitottnak lenni, sosem lehet tudni, kiben mi lakozik.
Nem érdekel, hogy diplomás legyen és szexi.
Azért nem is reménykedem velem egyidősekben. Velem egyidős srácok akkor keresnek jól, ha valami nagyon jó diplomát végeztek.
Tudom én, hogy csak a szépség egy szintén fiatal, diplomás, sikeres férfinek nem lesz elég. Talál szép és okos nőt.
De szakmunkás jól kereső, idősebb férfinek már bőven elég volt.
Hát persze, kimondhatjuk, a festő, villanyszerelő, de még a költöztető is sokszorosát keresi, mint egy tanár. Ami szomorú, de ne menjünk bele.
De, ha szintezés, akkor meg valahol érthető, hogy diplomásként diplomásat akartak.
Nem pont ugyanezt írtam?
Legalábbis én így értettem, amikor azt írtam, hogy attól függően, hogy ki milyen személyiség.
Iskolában dolgozott, az összes tanárnő csak várt, hogy hát nekik diplomás kell.. amikor elkezdtek kifutni az időből már összejöttek egy festővel is.
Megérdemelték. Mármint a hoppon maradást. Aki ennyire kritikátlanul diploma náci, így jár. Több festőt ismerek, akik olyan karriert építettek, amiről csak álmodozhat sok diplomás. Intelligensek, tájékozottak, egy "hibájuk" van, hogy már csak felügyelik és elválallják a munkákat, nem az ő ruhájuk lesz maszatos.😅
Lehet itt sznoboskodni, de ha már itt tartunk, a tanárnénik is kissé félrekalibrálták magukat.Nem árt ha társul néni némi önismeret is a nagy igények mellé.
Nem vagyok a szintelmélet híve, de lássuk be, van benne igazság. Hasonló a hasonlóval, sokan meg azt hiszik, aranyból vannak, akik csakis a legjobbat érdemlik - közben meg zörög a vacak alumínium.
További ajánlott fórumok:
- Úgy érzem nem vittem semmire
- Hogy éled meg, hogy a baba mellett nincs magadra időd? Én teljesen ki vagyok fáradva, semmire nincs erőm!
- Támogatnád a gyermeked tanulmányaid, ha olyan egyetemi szakra menne, amivel semmire sem megy?
- Minden nap azt éreztetik velem, hogy nem vagyok semmire sem jó!
- Egy féléves gyereket már nem lehet rászoktatni semmire?
- Laptopomon bekapcsolásnál csak színes, vastag csíkok láthatóak, nem reagál semmire, segítsetek, mi lehet a baj?