Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Nem akarok tovább élni ! fórum

Nem akarok tovább élni ! (beszélgetős fórum)

2009. márc. 26. 09:08

[link]

Kriszti nézd ezt meg!

34. csutkababa (válaszként erre: 32. - L.Niki18)
2009. márc. 26. 09:08
szia Niki, reg lattalak :)
33. csutkababa (válaszként erre: 29. - Belle Morte)
2009. márc. 26. 09:06

en meg akartam pofozni, de csak epp az ujam hegyevel ertem ,el ,folugrott, neki szoriott a falnak,e sossze vissza csavargatta a kezeimet.

megjegyzem, beteg vagyok, gerinc servem van, egyedul nevelem oket 10 eve...

es az lett a vege, hogy elhagyott, elkoltozott az apjahoz..

32. L.Niki18 (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 09:05
Valóban nagyon önző dolog amit kigondoltál. Nem gondolsz a gyermekeidre és a férjedre, családodra csak magadra. Vannak rossz napjaink amikor úgy érezzük, hogy kész elég volt, de hidd el minden megoldódik! Ne haragudj ha durva voltam esetleg, de ez nagyon rossz döntés lenne. De tudod mit? Csináld azt amit akarsz, de előbb gondold meg, hogy mi lesz utána a családdal?
2009. márc. 26. 09:04
Jelenleg mi is családi segítségből élünk fizetésig,mert sajnos csak a páron dolgozik,az ő fizuja is alig 80e ft.De,itt a fórumon ajánlom fel neked,hogy veszek nektek ennivalót,vagy segítek amiben szeretnéd.Igy neveltek,a bajban mindig segíteni kell!
2009. márc. 26. 09:04

Nem lehetsz ennyire gyáva! Bocsáss meg hogy ezt írom,de elmenekülnél a problémák elől,még nagyobb bajban és bánatban hagyva a szeretteidet? Igy szereted te a családod?

Megértelek,nekem is kezemben volt már a gyógyszer,de nem tettem meg!Pedig ha beleolvasol a naplómba meglátod sokkal nagyobb okom lett volna rá. Szedd össze magad .Minden gödörből van kiút.Nincsenek szülők akik tudnának segíteni,vagy barátaid?

Ha kell gyere mindennap és mond el ami bánt.Ettől még nem fognak megoldódni a problémáid de legalább lelkileg kicsit megkönnyebbülsz.Türelem . Sokan élünk máról,holnapra de lesz ez még jobb is. Kriszti ne csinálj butaságot!!!!

29. Belle Morte (válaszként erre: 17. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 09:03
Az életed ajándék, nem véletlenül vagy itt most, ahol vagy. Hidd el, nem adhatod fel. A fiadnak egy kiadós pofon hiányozna, rengeteg munka, és emellett tanulás, hogy ne legyen se esze, se kedve, se ideje ilyen baromságokra. Meg szobafogság, felügyelettel. Hidd el, akárkit meg lehet törni... Drasztikus és szadista módszerek, de ha a szép szó nem használ...
28. Andili
2009. márc. 26. 09:03
Szerintem keress fel egy orvost!!!! A depresszió kezelhető, és utána másképp fogsz látni mindent!
2009. márc. 26. 09:02

mindenkinek vallak nehez idoszakai..

nekem is volt rengeteg, tobb mint amennyit elbirtam volna viselni, de azt mondjakes nagyon is igaz, a jo Isten annyi terhet szab rank,amennyit el birunk,

es mindneki csak a sajat terhet birja el,a masik terhe alatt osszeroppanna,es ez nagyon igaz..

en 17 eves koromtola sajat labomon allok,nehez sokszor,es en is voltam mar ugy,hogy vege, foladom,es akkro meg csak 18 voltam,most a duplaja vagyok,es nem is tudom, en is kilatastalannak latom sokszor a helyzetet, tudom,hogy nehez, nem is mondom hogy konnyu, de attol ne dobd el az eletet,a kislanyodnak szuksege van rad...

26. 1247d35ab8 (válaszként erre: 17. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 09:02

Nem vagy se önző, se bolond!!!

Egy elkeseredett ember vagy, akinek segítség kell.

Rokonok? Barátok?

Nem tudnak segíteni?

2009. márc. 26. 09:02

Ha naplót írnál, és abban leírnád időről időre a problémáidat, az is segítene.


Az ember(lánya) sokszor gondolja, hogy elég volt - magam is. De amíg van akár csak egyetlen dolog is - jelen esetben a kislányod és a férjed - amiért, akikért nem szabad feladni, addig menni kell tovább.

Nekik szükségük van Rád. És a fiadnak is. A legroszabb korban van. Már nem gyerek, de nem felnőtt sem.

2009. márc. 26. 09:01
Itt mindannyiunknak vannak problémái,kinek mekkora.Mindenkinek a magáé a legnagyobb.Megértem,hogy most kivagy,tényleg nehéz lehet neked.DE!Nem hagyhatod itt a családodat!!!Végy egy nagy levegőt és menj tovább,próbáld meg legalábbis!!Én segítek bármiben ha kell,akár priviben is!!!!!
2009. márc. 26. 09:00

Nem old meg a halál semmit sem, én önző dolgonak tartom, mert akiket itthagysz még több problémát hagysz az ő fejükre....te pedig úgy gondolod neked ennyi elég volt és kész...és ők????

Tessék összeszedni magad és a családdal együtt felállni!

22. 70a5a27405 (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:59

Ne fejezd be az életed, mert avval csak a te gondod oldódna meg. És mi lesz a férjeddel meg a gyerekeiddel? Otthagynád a szarban őket?

Nekem is van egy fiam, ő autista, nehéz az élet. De párom sincs, igaz öcsém meg anyám még van, jó hogy vannak, tudnak segíteni.

21. 1f9774333a (válaszként erre: 17. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:59
Segítségre van neked szükséged, meg arra, hgoy valaki meghallgasson. Nem hiszem el,hogy ennyit érnek neked a gyerekeid, ha meg igen...
2009. márc. 26. 08:58
Szia!Remélem,hogy ezt nem komolyan gondolod.Nem szabad feladni.Sokszor vagyok én is ilyen hangulatban bár nekem szerintem nincs is erre okom.Nagyon szép családom van,és mégis akaratomon kivül néha depis vagyok.Gondolj a pici lányodra.Mennyire hiányoznál neki?Sajnos nagyon sokan vannak/vagyunk/hasonló cipőbe az anyagiak terén.Nekem sokszor eszembe jut,hogy milyen nehéz helyzet volt amikor vége lett a háborúnak.És mégis felálltak anyukáink,nagymamáink.A férjem mindig azt szokta mondani úgy még sose volt,hogy valahogy ne lett volna.Sok erőt és minden jót.
19. anbene
2009. márc. 26. 08:58
Volt, amikor én is egy kapcsolatból úgy gondoltam, hogy menekülhetek, ha öngyilkos leszek. Azóta megoldódott a problémám, és én vagyok a legboldogabb ember a világon. Előtted az élet, a gyerekeidnek szükségük van rád. Légy erős, ez csak pillanatnyi nehézség az életedben.
18. kryssz
2009. márc. 26. 08:58

Bár nekem is többször megfordultak hasonló gondolatok a fejemben csak azt tudom mondani neked, hogy ne tedd! Nem teheted, hisz emberek vagyunk, s ha nehézséget is kapunk az élettől, nem adhatjuk fel, küzdenünk, harcolnunk kell, talpra állni újra és újra, ha ez a sorsunk! Neked meg különösen, ha másért nem, a gyerekeid miatt!

Ha nekem nehézségeim vannak, mindig arra emlékeztetem magam, hogy az életben minden értünkvan! A problémákat sem ok nélkül kapjuk! Tanulunk, egy áleten át! A bajainkból a legtöbbet! Minden az életben csupán egy megoldandó feladat!

Nem adhatod fel!!!! Küzdened kell!!

2009. márc. 26. 08:58
Vállalom, hogy nem vagyok normális. Volt egy házasságom, a iben csak verést kaptam, menekültem állandóan az akkor kisfiammal, úgy agyonvert, hogy 5 napig voltam kómában, lerúgta a lépem, stb. Aztán onnan felálltam,jöttek jobb-rosszabb időszakok. Aztán elment a mindenem, az Édesapám, s a halálát nemtudtam feldolgozni. Nagyon súlyos depresszióba estem, napi 10 antidepresszáns. Aztán jött a férjem, aki egy áldott ember, s megszületett a kislányunk. Közben a fiam iskolai, rendőrségi ügyei, lopás, rablás, stb. Holott otthon csak a becsületességet látta.Felálltam.Abbahagytam 6 év után agyógysereket, teljesen egyedül, felálltam. De már nincs erőm. Önző vagyok,bolond vagyok, bármit vállalok.
2009. márc. 26. 08:58
Ne légy hülye! Ha kell elmegyek és felrázlak! Ezt nem teheted, már csak a gyerekeid miatt sem! Mutass példát! Én 20évesen kaptam annyit az élettől, mint más 60évesen kb, és még mindig itt vagyok. Ez nem megoldás! ÁLLJ FEL!
15. d57f965cbe (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:57

nem szabad ilyent még gondolnod se ... még akkor se gondolhatnál ilyenre ha egyedül volnál , s nem volna családod. Én nem akarok közhelyeket mondani, de mindig kell legyen egy kiút, egy REMÉNY.

..én is munkanélkül vagyok mindjárt haT hónapja, egyik lányom még iskolás , a férjem s a nagy lányom minibálbérért dolgoznak, egyik napról a másikra élünk, részletünk van , sokmindenért el vagyok én is keseredve... de NEM HAGYOM CSERBE A CSALÁDOMAT.... mert szükségük van rám!


ha beszélgetni akarsz ... mert az jót tesz , irhatsz privit is... majd vigasztallak, s meghallgatlak...


NE CSÜGGEDJ!!!♥♥

14. csutkababa (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:57

SZIA KEDVES,

nem szabad igy ..

en is kegyetlen allapotban vagyok, ha van kedved olvass bele a naplomba..

nekem is van egy 17 eves fiam, nem hogy problemas, hanem szornyu amiket muvel, velem, az egesz csaladdal.

penzem nekem is kb.annyi van mint most nektek,es meg itt a hazkolcson is 28-an kell befizetni,es majd minuszba megy a folyoszamlam, mert mar nincs rajta love, tehat minuszba leszek,70 euroval...

az en fiam zsebeben fuvet talaltam, ossze vesztunk, kicsuszott egy pofon, osszepakolt masnap mire haza ertem a melobol,es elkoltozott az apjahoz...

ez novembernem volt, azota nem is lattam,a telefont se veszi fel, sms-re se valaszol..

utal engem, szerinte en tonkre teszem az eletet.

ja, es en egyedul nevelem a 2 fiamat.

a kicsi 12 eves, o is kezd a kamaszok hulye lila kodos vilagaba terni, neha enis ugyerzem megooooorulok,es meg raadasul a mostani baratommal is ossze vesztunk, 7 ev utan, szoval,en is total kesz vagyok, de nem szabad foladni.

13. Ada12
2009. márc. 26. 08:57
Nehéz ilyenkor bármit is írni, de ha ide írtál egy ilyen mondatot, akkor talán nem is gondolod komolyan, csak szeretnél egy kis együttérzést, szeretetet, megértést. Ezt itt meg is kapod, bár azt hiszem fog még jönni hideg is.......
12. Ancika
2009. márc. 26. 08:56
fel kellene nevelni azt a 2,5 éves kicsi manót!!! erre kell gondolni basszus! mekkora önzés ez részedről ha kilépsz! velük mi lesz??
2009. márc. 26. 08:56
Sajnálom! De most mi hiába irogatunk bármit is, ez a Te döntésed és gondolom higgadtan végiggondoltad a dolgaidat és a lehetőségeidet.
10. fa982e894a (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:56

Attól, hogy te meghalsz, a gyerekeid, meg a férjed ugyanilyen sz@rban lesznek, mint most! Már ne haragudj meg, de semmit nem oldanál meg, sőt! Még több gondjuk lenne!


Szerintem nem ilyen példát kellene nekik mutatni!

2009. márc. 26. 08:54

Ne add fel! Gondolj a pici lányodra,és ha problémás a fiad,próbálj segíteni Neki!

A férjed biztosan talál új állást!

Mindíg fel lehet állni,ha nem is könnyű,akkor is!

8. mezeiagi (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:54
Azt írod a bemutatkozó részben, hogy "szeretek nevetni, szeretek sírni". Hát sírd ki jól magad, és utána nevess egy jót!
2009. márc. 26. 08:54

Azt hiszem, tényleg önző dolog. Amikor a kislányod felnő, és a barátja megkérdezi tőle, anyukád mit szólna, ha elvennélek feleségül és lenne két babácskánk? - szerinted mit fog válaszolni?

Nem bántani akarlak, tudom, mennyire kilátástalan tud lenni az élet, de most ne magadra gondolj. Gondold át, mit változtathatnál, pl. mond le az internetet ideiglenesen. A legolcsóbb is 2000,- ft körül van, az hány kiló kenyér?

6. 1247d35ab8 (válaszként erre: 1. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 08:54

Nem önző dolog, ez a Te életed, azt teszel vele, amit akarsz.

Viszont egy óriási hülyeség lenne az öngyilkosság!!!

40 éves vagy? Még nagyon sok dolog vár rád az életben, kár lenne kihagyni!

Rokonok, barátok nem tudnának segíteni anyagilag?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook