Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Nem akarok tovább élni ! fórum

Nem akarok tovább élni ! (beszélgetős fórum)

2009. márc. 26. 10:22
A férjem túl sokat maszekolt, és 1x, 10 percet munkaidő alatt. Ezért rúgják ki. De nem akartuk, hogy az benne legyen a munkakönyvében. Csak gondoltam, hogy legalább a munkanélküli összege meglenne. De az sincs. Mostmár aztán tényleg nem tudom, hogyan tovább.
94. Ada12 (válaszként erre: 91. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:21
Tehát akkor itt a válasz arra, h mi van a családdal. Sajnos akad ilyen, bár nem nagyon értem egy Szülő hogy tehet különbséget gyerek és gyerek között.
93. bared (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:21
ha nem a férjed akar felmondani, alá ne írja!! egyébként minden munkaügyi központnak van ingyenes munkajogásza, oda el tud menni, és segítenek!
92. Ada12
2009. márc. 26. 10:20

Semmiképpen ne írja alá azt, hogy Ő mond fel!!!!

Mindenképpen a közös megegyezés vagy a munkáltató felmondása legyen a papíron, mert egyébként nagyon rosszul jár szegény.

2009. márc. 26. 10:20
És tudjátok mi a legszebb? A nővérem a betegsége miatt ( nem komolya annyira hál Isten ), nem dolgozik, van egy 5 éves kisfia, Ő oviban, a nővérem tőlem 10 percre, és nem vigyáz a beteg kislányomra, most is bébiszitter van Vele.Hetente 2x fodrász, havi rendszerességgel műkörmös, kozmetikus, arcmasszázs.Anyukám nyomja Őt pénzzel, vigyáz a kisfiúra, mi meg nem számítunk.Napi program, KIKA, mÜLLER, C&A, stb. És ez nincs felnagyítva, sajnos.
90. bezike (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:19
És mi van akkor ha ő meg nem mond fel? Kirúgják? Milyen indokkal? Azért én egy munkajogászt megkérdeznék... lehet, hogy itt a hoxán is van egy hozzáértő. Azért az a 3 hónap pénztelenség nem mindegy.
89. mamuci55 (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:18
Szia!Tudomásom szerint a munkanélküli ellátásnak nincs ilyen feltétele.Aztán gondolom fordulhatsz az önkormányzathoz is segítségért.Ha megírod melyik kerületben laksz,megkérdezhetem,hogy mi a feltétele a rendkivüli gyermekvédelmi támogatásnak.Én is önkormányzatnál dolgozom,tudom,hogy van ilyen,csak mindenhol más a jövedelem értékhatár.
88. minerva223 (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:18

Zsiros kenyeret krumplit stb.....Azt senki sem látja mi van a gyomrodban.Ahoz viszont ,hogy bármit is adj nekik itt kell lenned!!!!

Próbáljatok meg összeülni a családdal és megbeszélni,hogyan tudnátok átvészelni ezt a nehéz időszakot. Ne legyen minden gond csak a te válladon.

87. bridzsike (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:18

De ő akar eljönni a munkahelyéről? Mert ha nem, olyan nincs, hogy nem írják alá a közös megegyezést, vagy akkor rúgják ki...

Most mondtam fel, elolvastam pár jogszabályt. Ráadásul ha neki mondanak fel, akkor nem is kell letölteni a felmondási időt teljes egészében..


Fel a fejjel!!!

86. 6b94deaef4 (válaszként erre: 84. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 10:18
miért neki kell felmondania, párod munkahelyett akar váltani vagy csak el akar jönni onnan?
85. bared (válaszként erre: 81. - Pomi)
2009. márc. 26. 10:14
nézd.. nem a gyógyszerek miatt kellene beszélnie valakivel....azt gondolom, ha ő ilyen állapotban van, nyilvánvalóan a többiek sem sokkal jobban a környezetében,hiszen ok és okozati összefüggés van... biztos, hogy vannak megoldások a gondjaira, de az apátia miatt nem feltétlen látja át a dolgokat, illetve lehet, hogy tragikusabb képet fest az egész, mint amilyen....azt gondolom, akik itt írogatunk, ilyen olyan módon mind bajban, gondban vagyunk, csak nem mindegy mennyire mélyen benne, éppen milyen életciklusban, milyen háttértámogatottsággal... én naponta ilyen emberekkel foglalkozom, és az a tapasztalatom, lehetőség mindig van,csak sokszor az elszántság, erő hiányzik hozzá(
2009. márc. 26. 10:13

Ne haragudjatok, itt vagyok, csak közben dolgoznom is kell. Legalábbis kéne-próbaidős is vagyok. Most telefonált a férje, hogy a munkahelye nem írja alá a közös megegyezést, így Neki kell felmondania. Tudomásom szerint ez azzal jár, hogy 3 hónapig nem kaphat munkanélkülit!!! Mi jön még?

Hiszek Istenben, talán hiszek magamban is, de amikor ennyire összecsapnak fejem felett a hullámok? Ha éhesek lesznek a gyerekeim, mit mondok Nekik?????

83. 6ee0ffb012 (válaszként erre: 81. - Pomi)
2009. márc. 26. 10:10
Szedtem hosszú évekig,le lehet tenni,de ha egyszer kell,igenis lehet szedni,mert segít,és ez a legfontosabb!Most is szedek gyógyszert,bár nem antidepr.-t,más problémám van.
2009. márc. 26. 10:08
Szerintem sokan voltak már ilyen és ehhez hasonló nehéz helyzetben.Én is voltam már olyan mélyen-lekileg-hogy nem akartam élni,de nekem is van 2 gyerekem,értük kell kitartani!Mi lenne velük nélkülem?(Ezzel nem azt akarom mondani hogy én egy szupernő vagyok, "csak" az édesanyjuk,akit feltétel nélkül szeretnek.)Képzeld el milyen mély nyomot hagyna ez bennük!A mi családunkban is előfordult öngyilkosság pár éve-az unokabátyám volt.A fia soha nem fogja kiheverni...
81. Pomi
2009. márc. 26. 10:08
Nem biztos, hogy a családtól független emberre lesz szüksége. Hisz mindenkihez a családja áll a legközelebb és nekik együtt kell megoldani a problémáikat. Sajnos nagyon sok embernek eszébe jut az öngyilkosság gondolata. Az biztos, hogy nem az anyagiak hiánya miatt, hanem súlyos lelki gondok miatt. Az sem biztos, hogy egyből orvoshoz kell rohanni. Hiszen az antidepresszánsoknak a mellékhatásai elég szörnyűek.
80. 6ee0ffb012 (válaszként erre: 79. - Bared)
2009. márc. 26. 10:06
Nem :(((
79. bared (válaszként erre: 78. - 6ee0ffb012)
2009. márc. 26. 10:04
kaptál rá választ?
2009. márc. 26. 10:02
Én is írtam privit!
77. bared (válaszként erre: 73. - 6ee0ffb012)
2009. márc. 26. 10:00
persze, támogatom is amiket leírtál! privátban én is ajánlottam lehetőséget, de válasz sem jött, lehet, hogy sokan írtak, és még el sem olvasta,de az is, hogy ki sem nyitotta őket... mindenképpen szükség lesz valakire, aki a családtól független, és beszélni tud vele..
76. 6c5f346e46 (válaszként erre: 71. - Bared)
2009. márc. 26. 10:00
de jó...
2009. márc. 26. 10:00

Nem akarom én bántani....csak gondolja át!

Nincs értelme eldobni az életét.


Kriszti40!


Öleld meg a lányod, adj neki sok puszit. :) Örülj, hogy van neked.

A fiaddal még nem késő leülni megbeszélni a dolgokat és szerintem egy nagy nevelő pofonnak sincs semmi akadálya. Én is egyet kaptam, egy jó nagyot, rögtön abbahagytam a serdülő kor minden rossz dolgát. :) Nála egy kicsit ez késik, de szerintem hatásos lehet.

Puszi Ne csinálj semmi H:LYESÉGET!

74. bezike
2009. márc. 26. 09:58
Elmondom, nálunk milyen következménnyel járt egy ilyen öngyilkosság. Nézzük a másik oldalt is. Amikor nagymamám friss házas volt és terhes lett, valamilyen okból az apja (a dédapám) nem örült ennek és a baba halálát kívánta. Erre a szülésnél komplikációk léptek fel, (otthon szültek ilyenkor még bábával) a baba feje visszacsúszott és megfulladt. Dédapám nem tudta ezt feldolgozni, úgy érezte, hogy ő átkozta el a babát és a mamát és miatta halt meg a baba. A vége az lett, hogy felakasztotta magát a padláson... ez az öngyilkosság aztán olyan szinten megpecsételte a családunk sorsát, már a nagymamám és anyukám is próbálkozott az öngyilkossággal, igaz ők "csak" begyógyszerezték magukat és mindig talpraálltak. Valószínűleg nem is gondolták komolyan, és én azt hiszem, ha anno a dédipapi nem teszi el magát lábalól, akkor ilyen egyikőjüknek sem jutott volna eszébe. Csak azt akarom mondani, hogy egy ilyen döntés generációk pszichés állapotát képes befolyásolni. Gondold bele, hogy ha ezt a most 2,5 éves kislányod majd nem tudja feldolgozni, hogy fogja végezni??? Képzelj el egy kamaszlányt egy elnyisszantott csuklóval, vagy összeesve egy mosdóban gyógyszer- vagy drogtúladagolás miatt. Gondolj a következményekre is!!!! Az én családom soha nem fog kilábalni ebből a sokkból, az tuti...
73. 6ee0ffb012 (válaszként erre: 69. - Bared)
2009. márc. 26. 09:57
Én mindenféle módon ajánlottam segítséget!De elsősorban lehet,hogy orvoshoz kellene fordulnia,pszichiáterhez,mert ő írhat már fel csak depr. elleni gyógyszert és vele mindent bút-bajt meg is lehet beszélni.Nem szégyen ez,én is járok,33 évesen....
72. Krisztina3 (válaszként erre: 49. - Kriszti40)
2009. márc. 26. 09:55
Ugye itt vagy még?
71. bared (válaszként erre: 68. - 6c5f346e46)
2009. márc. 26. 09:55
nagyon becsüllek azért, amit leírtál!
70. Ada12
2009. márc. 26. 09:55
Meezynek igaza van. Ott a kislányod, akinek ugyebár holnap menned kell az oviját megnézni. Ugye nem akarod kihagyni ;)
69. bared
2009. márc. 26. 09:54
Kezdek enyhén szólva is berágni!!! inkább ahelyett, hogy gyáváztok, temettek, stb.., inkább próbáljatok meg segíteni,ötleteket, címeket adni, hova fordulhat segítségért! károgni a hülye is tud, erre kár karaktereket, helyet pocsékolni! tisztában vagyok azzal, hogy sok igazság van abban amit írtok, de jelen pillanatban ezek inkább lehangolóak, mint támogatóak lennének! szóval: ötleteket, támogató bejegyzéseket írjatok inkább!!
2009. márc. 26. 09:53

ha körülnézel,akkor meglátod,hogy nem csak te vagy pénz szükében,hanem mindenki nagyjából...van egy ismerősöm a 27 évesen a férje nem rég elhunyt egy autóbalesetben,itt hagyva egy 10 és egy 3 éves gyereket,felmondták a lakáshitelüket,hova megy a két gyerekkel???...nagyon ki van a csaj,de nem gondol öngyilkosságra...

mi is elég szar helyzetben vagyunk,a párom munkahelyén már csak 6 órás munkarendben dolgoznak,éhbérért,ki tudja meddig,nekünk havi 40ezer a lakáshitel és a többiről még nem is beszéltem,én kismama vagyok,nem terveztük a babát,de megfogant,és a válság miatt nincs pénzünk nekünk sem és nagyon nehéz...én kapok kb 30ezerrel kevesebbet a párom 40ezerrel,de megtartottuk a babát,küzdünk az árral,de ha majd egyszer helyre billen ez a rohadt világ,akkor nekem ott lessz a pici lányom a karomban és nem fog az járni az eszemben,hogy ó akkor nem volt pénz és elvetettem,de már mekkora lenne...túl leszünk ezen is,mindenkinek nehéz,de ha mindenki öngyilkos lenne,mi lenne a világból???ez nem megoldás,ez gyávaság...rázd meg magad,annyi keserűségen vagy túl te is...de még vagy és legyél is,a gyerekek és a férjed és a mi kedvünkért is,egyszer majd az élet kárpótól valahogy mindenkit...én ebben hiszek..és csak előre nézek...én is túl egy válláson,új életet kezdtem...és az életemet semmiért nem dobnám el,mi lenne akkor a gyerekeimmel és a párommal???

2009. márc. 26. 09:53
Ha találkozni szeretnél,abban is benne vagyok!Mivel voltam ilyen helyzetben,tudom,hogy mit érzel,sztem tudnék segíteni és szeretnék is!!!
66. Pomi
2009. márc. 26. 09:51

" Becsüljük meg az örömöket, így könnyebben megfeledkezünk arról, hogy szomorúságot okozzunk másoknak!!!!!"


Mindig van kiút! Az emberek a háború idején sem adták fel. Tudom mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. Nehéz az élet de tényleg meg kell találni a mindennapokban az apró örömöket!! Arra gondolj, hogy egy gyereknek rettenetes érzés anya nélkül felnőni. Sajnos ezt a hiányt lelkileg sohasem tudja feldolgozni. A családod adhatja a legnagyobb erőt! A férjeddel beszélgess a gondolataidról! Ilyenkor a barátok is nagy segítséget jelentenek. Ha pedig nincsenek itt vagyunk mi fórumozók, akik gondolunk rád és lelkileg segítünk Neked!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook