Mért nem akar a férfi gyereket? (beszélgetős fórum)

Szerintem a pasik nagy része aki társkeresőn ismerkedik az valamilyen szinten gázos. biztos van vele valami bibi, ha nem tud összeszedni egy nőt az igazi életben.

Én is ismereket olyat, aki folyton csalja a barátnőjét, elmúlt 30, de eszuébe sincs, hogy felnőjjön, stb, több ilyen ismerős is van. De ők kivételek. A férfiak is ugyanolyan emberek mint mi:)

Pedig nekem nagyon úgy tűnt. Erre felém nincs egy normális se, és sokan vannak akik feleség gyerek mellett szeretőt tartanak és nem talál semmi kivetnivalót abbanhogy csalja a nejét. Én nem tudnék megbízni egy pasiban sem, ha nem vagyok ott mindjárt menne máshoz... ilyenek ezek még ha megkapnak mindent akkor is.

Jó de nem vitatkozom mert nekem ez az álláspontom, neked meg az. Ha én találnék normálisat(amire zérő esély van) akkor biztos egy idő mulva megváltozna a véleményem de társkeresőn csak azt látom, hogy "van barátnőm ha nem zavar eljössz egy körre?

Most az ilyenbenekben szerinted hogy lehet megbizni? A barátnőjének meg teszi a szépet meg minden. Sokan úgy tudnak már hazudni átverni hogy fel sem tűnik! mintha a vérében lenne

Nem érzi még magát érettnek hozzá.

Előbb-utóbb "felnő" hozzá.

Anyámnak múltkor mondtam, hogy ne beszéljen róla többet, sőt még a férjem is mondta neki, hogy kényszerben nem megy neki.

Na de akkor most mi a megoldás, és most mit tegyek!?

Amikor is a helyzet az, hogy ne eröltessem, és ezzel egyet is értek, na de ő még saját bevallása szerint is, nem akar gyereket, de nem akar védekezni?!

A múltkor, hogy megnyugtassam ráérünk még a babára, (és a menszeszem is megjött), mondtam neki, hogy neki van igaza, és jobb is lesz, ha később esek teherbe, amikor már meg lesz minden.(persze ez hülyeség, mert sosem lesz meg minden)Mert úgy kényelmesebb gyereket nevelni. Na de mondom neki, hogy akkor lehet védekezni kellene?!Mert így meg befog csúszni.Erre meg csak legyint. Így már tényleg nem tudom mi van.

Bocs, hogy ezzel untatlak titeket, de kívül állóként, lehet jobban rájöttök mi a szitu.Mi a megoldás.

Szerintem nwe általánosítsazért, mert te nem találtál ilyet!

Én 25 vagyok, a férjem 28, a kislányunk pedig 2 éves. Imádja a gyereket, bármit megtenne érte, értünk, mi vagyunk a legfontosabbak neki. A férfiak nem velejükig rosszak, és gyerekellenesek, ne állítsuk már be ilyennek őket!

Utolsó mondatod: :))) Tényleg így van.

A párommal már közösen akartuk a babát és már terhes is voltam, mikor azon agyalt, hogy akkor a gyerekszobát le kéne szigetelni tojástartóval, hogy majd legalább a másik szobába tudjunk/tudjon tőle aludni.:DDDD Akármekkora marhaság is, hagytam, hogy mondja ezeket a dolgokat, mert tudtam, hogy neki ez okoz problémát, hogy úgy tudjon majd dolgozni menni, hogy kipihente magát.

Ez csak egy a több kissé abszurd és értelmetlen ötleteléseiből, de Ő így szoktatta magát a gondolathoz.:)

(Persze nem lett, ahogy én mondtam akkoriban, "betojás-tartózva' a szoba.:))

Én 28 a férjem 32 volt amikor a lányunk született.Mind2en akartuk,közös elhatározás volt és ma már semmi pénzért nem csinálnánk semmit másképpen.

Mindenkinek azt kívánom,hogy váljon valóra az álma,vágya és érezzétek meg ezt a csodás érzést.

Timea:Teremts gyakran olyan "véletlen" helyzetet amiben a férjed megtapasztalhatja a babázás pozitívumait.Sajnos a pasik többségének az agyáig csak a sírós,kakis baba jut el.

Ekkával értek egyet, ne sürgesd a dolgot. Egy pasinak már az is sürgetés, ha szóba hozod, vagy rá mersz kérdezni.

Amikor én megejtettem ezt a témájú beszélgetést a párommal, annyival könnyebb helyzetben voltam, hogy MÉG nem akartam gyereket.

Láttam az adatlapodon, hogy mennyi idős vagy, még simán belefér, hogy szüljél akár hármat is, akkor is, ha csak 3 év múlva kezded el.:)

A gond inkább az, hogy már most nagyon vágyódsz egy kisbaba után. :(

Ha mégis úgy döntesz, hogy szóba hozod, a helyedben én biztos azt is megkérdezném, hogy az a "majd" az hónapokat, éveket jelent-e. A pasik nem igazán gondolnak (szerintem) arra, hogy lehetőség szerint ne 35 felett szüljél, hogy Te is jól bírd a terhességet és a gyereknevelést fizikailag is.

Tudom, hogy ma már az is gyakori, hogy 35 év felett vállalnak babát, ha kistesó lesz nálunk, akkor már én is ebbe fogok beleesni (megjegyzem: sajnos), de azért a szervezetünknek az a jó, ha ennél korábban megvan az első csemete.

Egyébként szerintem az is stresszelheti, hogy a környezetében mindenki minden nap ezzel zaklat minket. Néha úgy érzem, nem is lehet nem beszélni róla. Mert állandóan felhozza valaki a kérdést, nem is felhozza, nekem szegezi. És tök szarul esik, mert én akarnék, de azt a világért sem merném bevallani, hogy ő nem akar. Még az apja sem sejti, hogy pont az ő fia miatt nincs még. Bár múltkor azt mondtam apósomnak, kérdezze a fiát.

Egyik barátnőm a múltkor erőszakosan kérdezte, hogy mért nem akarok babát, mért nincs még, nem lehet? Mire mondtam neki, hogy de lehet, csak a párom nem akar. Erre azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, majd belenyugszik, ha már meg lesz, de én ezt nem akarnám kockáztatni, ez nem fer szerintem.

Az enyém is lassan 27 volt de ő se akart min. 40 éves koráig. Egyszerüen a férfiak nem vágynak annyira rá mint egy nő. Nem is tud sokuk mit kezdeni egy gyerekkel csak idiótán bambul mikor a kicsi nyújtja felé a kezét és gügyög, vagy egyszerüen elfordul :(

Nem láttam én még családcentrikus 20-as pasit

De gyorsak vagytok!Köszi, féltem, hogy senki sem fog válaszolni. A kapcsolatban biztos én úgy érzem. Arra gondoltam talán az lehet, hogy attól fél, hogy akkor nem ő lesz nekem az első. Meg fél a felelősségtől is, talán, azt hiszi, hogy neki kell majd egyesül eltartania engem és a babát, pedig sokat dolgozok, és kis gyerek mellett is lenne lehetőségem, dolgozni.

És képzeljétek!Fél éve abban maradtunk, hogy majd szól, hogy mikor jöhet a baba. Persze azóta sem szólt, még csak szóba sem hozza. Én szoktam néha szóba hozni, amikor már nem bírom. És mondom, hogy nem azért mondom, de persze biztos érzi, hogy dehogy nem...

14 éve vagyok együtt a párommal, van egy 2.5 éves lányunk.

Én 20, Ő 22 volt, mikor összejöttünk. Hosszú éveken keresztül mondogatta, hogy nem akar gyereket, de nem foglalkoztam vele, mert még én sem akartam.

Aztán olyan 25 körül lehettem, amikor kerek-perec megmondtam neki, hogy ne jöjjön nekem ezzel a dumával, mert én iganis akarok, és ha Ő úgy érzi, hogy nem fér bele egy gyerek az életébe, akkor akármennyire is fáj, de semmi értelme, hogy együttmaradjunk, mert nem közösek a céljaink.

Mivel "kedvező" választ adott, megvártam, míg már nem volt ellenére a dolog. Igaz, ehhez hozzátartozik, hogy én sem akartam 30 éves korom előtt gyermeket szülni, de ekkora már sokszor eszembe jutott, hogy jó lenne. Végül, mikor elhatároztuk magunkat, akkor szerencsénkre azonnal összejött.:)

Még nem érett az apaságra. Van ilyen! Hidd el, majd eljön az a pillanat is, mikor ő is akar kisbabát. (tapasztalat:D)

Viszont nem kell feszegetni a témát, mert ettől még jobban "begörcsöl"! Megmondta, hogy később akar, így kaptál választ a kérdésedre is.

És nem kell azt sem feszegetni, hogy: "..de mikor később?"

Később és kész ! Bár tudom nem ilyen könnyű, de a legtöbb amit most tehetsz, hogy nem nyúzod!

Egyébként hány éves a férj?:)