Meghalt a kutyám (beszélgetős fórum)

Artemisz! Ez is milyen igaz!

"A legfőbb oka annak, hogy a kutyák ilyen rövid ideig élnek, az emberi faj iránit könyörületességben gyökerezik. Hisz mennyit szenvedünk egy kutya elvesztése iránt érzett fájdalmunkban tíz vagy tizenkét évnyi ismerettség után... Képzeljük el, mit éreznénk, ha kétszer ennyi idő után vesztenénk el őket."

Sir Walter Scott

Igen szét fogunk nézni, a menhelyen,….. valóban, mások azok a kutyák,

ezeket a sorokat már írtam 2011-12-25 22:16 az óta, is így gondoljuk,

Mindig volt kutyánk, még otthon gyerekként is, meg saját is, mióta házasok vagyunk,(30) de befogadott kitett kutyus csak Ő, DORKA, ÉS TÉNYLEG TELJESEN MÁS ! Mindegyiket nagyon szerettük, de ilyen kedves és hálás egyik sem volt, ezt nem azért írom, mert még csak három napja ment el, és nagyon fáj, tényleg így van addig én sem hittem, hiába mondták, hogy a befogadott kutya más!

Kedves Artemisz!

Úgy örülök neki, hogy Te is így gondolod!

Mindenképpen nézzetek szét a menhelyen minél előbb! A párodnak is jót fog tenni, és egy kis drágán is segíteni tudtok!

Elhiszem, hogy nagyon fájdalmas volt Dorkát elveszteni,de már azt hiszem ezt írtam itt valakinek! Ismerősöm mondta, amikor elvesztette a kutyáját: 10 évet vett el az életemből, hogy elvesztettem, de mikor hozzám került az új kutyus, akkor ebből ötöt visszakaptam!:)

Nem fogjátok megbánni, hogy menhelyről hoztok kutyát. Még ragaszkodóbbak, mint szerencsésebb társaik.

Mi a 4-ből egyet felnőttként hoztunk a menhelyről, bántalmazott, félős kutya volt. Annyi plusz adott azzal, hogy megtanult bízni bennünk, hogy sokkal gazdagabbak lettünk általa.

Kedves Erika!

Ennek az idézetnek valóban minden szava igaz!

Nálunk ez beigazolódott, a férjemnek szívműtétje volt, (évekkel ezelőtt) amely hosszú lábadozást és lassú gyógyulást vett igénybe, ehhez a pár hónappal előtte befogadott Dorka kutyánk nagy segítségére volt. Mivel a kutyus kb fél éves lehetett, az útszélén hidegben találtunk rá, nagyon félénk, éhes, bizalmat vesztett kiskutyus volt. A férjem szintén, gyenge, elkeseredett, ami gondolni való egy ilyen műtét után. De a ketten megtett közös sétájuk, a kertben való „közös” grillezésük, borácsozásuk, az egymást biztató simogatások, a Dorka ragaszkodása, nagyobb életkedvet, gyógyulni akarást adtak a férjemnek, mint bármilyen terápia adhatott volna.

Dorka 13 év után való távozása nagy űrt hagyott, mindjáunkban, igazi családtag volt.

A férjemnek lesz, nagyon rossz nélküle a kertben, ha jön a jó idő, mert mindig ott volt mellette, mindent közösen csináltak, és a kertben, a sírja mindig ott lesz szemelőt. Ezért is tervezzük a Dorka emlékére menhelyről majd kihozni egy kutyust, de még nem vagyunk rá felkészülve.....

Nem régen találtam ezt az idézetet. Érdemes elolvasni! Minden szó igaz, de én nem tudtam volna ilyen jól összefoglalni!

Csak egy kutya? Időről időre azt mondják nekem: Ébredj fel, ez „csak egy kutya”! – nem értik, miért teszi meg az ember ezeket az utakat, miért invesztál ilyen sok időt és érzést, vagy miért veri magát költségekbe, amelyek a „csak egy kutyá”-val járnak. Legbüszkébb pillanataimból néhányat a „csak egy kutyának” köszönhetek. Sok óra telt el, amikor egyedüli társaságom „csak egy kutya” volt, de egyetlen pillanatig sem éreztem magamat mellőzve vagy egyedül. Életem egyik legszomorúbb pillanatát a „csak egy kutya” idézte elő, és a sötét napokban a „csak egy kutya” volt az, akinek barátságos érintése jóleső érzéssel töltött el, és erőt adott átvészelni azt a napot. Ha te is azt gondolod, hogy ez „csak egy kutya”, akkor feltehetően olyan mondatokat is ismersz, mint „csak egy barát”, „csak egy napfelkelte” vagy „csak egy ígéret”. Ez „csak egy kutya”, aki barátságból, bizalomból és merő hamisítatlan örömből a lényeget hozza az életembe. „Csak egy kutya” felébreszti bennem a részvétet és a türelmet, ami engem jobb emberré tesz. „Csak egy kutya” vesz rá arra, hogy korán keljek, hosszú sétákat tegyek, és vágyakozva tekintsek a jövőbe. Ezért számomra és az olyan ember számára, amilyen én vagyok, ez nem „csak egy kutya”, hanem minden remény és jövőbeli álom megtestesítője, kedves emlékek és a jelen tiszta élvezete. A „csak egy kutya” megmutatja bennem a jót, és eltereli a gondolataimat. Remélem, hogy mások is megértik egy napon, hogy ez nem „csak egy kutya”, hanem valami, ami nekem emberiességet kölcsönöz, és többé tesz, mint „csak egy ember”. Tehát ha legközelebb hallod azt a mondatot, hogy „csak egy kutya”, akkor mosolyogj, mert ők ezt „csak” nem értik. Ha a szemébe tekintesz, elfelejted minden félelmedet, gondodat, szomorúságodat és problémádat, mert a kutyák nekünk olyan szárnyakat adnak, amelyek nekünk soha nem voltak és soha nem lesznek. Richard Dehmel (1863-1920)

Aki azt mondja, hogy 14 év szeretés és törődés után nem fáj az elvesztése, az korlátolt (hülye), nem kell a véleményével foglalkozni.

Annak csak 1 kutya, és önmagán kívül nem tud mást szeretni, csak úgy tesz, mintha...

Kedves vagy, jól estek soraid. Meg is lepődtem, mert nálunk ez természetes.

Ezt hoztam otthonról és remélem a gyerekeim is továbbviszik:)

Most nincs gyász, de átéltük mi is és ha tudok néhány jó szóval segíteni, akkor örülök.

Én sem sajnálom tőlük, még telik is, de van 3 gyerekem is.

Szerencsére mind egészséges, mármint a kutyák, így csak a védőoltásra kell költeni, más orvosi költség nincs.

A gyerekek is egészségesek:D

Azért 4 kutya már elég sok. Anyagilag is, mondjuk csak az éves oltások költsége, logisztikailag is:eljuttatni oltásra, és odafigyelésben is sok.

Legalább ketten kellünk, ha a kintiekkel foglalkozunk, hogy senki ne érezze elhanyagolva magát:)

Monácska meg a bébikém, unokapótlékom, tündérkém.

Ezt csak a kutyások értik:)

Ennyit nem terveztünk, csak mikor Viktor 3 év után elment Alíz után, azt mondtuk nem kell fajtatiszta, hozzunk menhelyről.

Aztán a menhelyen minden előzetes elképzelést elfelejtettünk, úgy jött Maja, higgadtabban 1 év múlva terv szerint Gina. Itt már megálltunk volna, de a sors másképp akarta.

Még mind megvan, sőt van 4. is, Maja, róla nincs fénykép.

Maja, Gina menhelyi, Macit 1 forgalmas főútról mentettük meg az elgázolástól, Monácskát a lányomtól "szerettem el".

Alízt és Viktort vesztettük el, ők német dogok voltak. Alíz megöregedett, Viktor beteg lett, utána 2005-től évente jöttek a kutyák:)