Komoly párkapcsolatom van, mégis másik férfira vágyom... (beszélgetős fórum)
Isteni párhuzam:)))
De tudod, mit? Megfogadom:)))
Ha ebben találod meg önmagadat, akkor így kell elfogadni. Ez a te temperamentumod. Egyedi. És senki rosszallása ne tántorítson el. Ezzel nem azt akarom mondani hogy mindenféle törvénybe ütköző dolgot kell csinálni, de azért érzékelni kell, hogy hol tudok még "ember" maradni. És ha így vagyok boldog, akkor nem számít. A jó terapeuta is azt mondja hogy inkább szexelj, mint kinyírj 50 embert.
Akkor szépen tükörgyakorlatokat csinálni.
Belenézel a szemedbe és azt mondod:
"Én, (neved), szeretlek és elfogadlak olyannak, amilyen vagy!"
Ez tényleg egy önelfogadási gyakorlat és nagyon hatásos. Nagyon nehéz, rengeteg ellenállás lesz benned, cikinek fogod érezni magad, magad előtt, de idővel, gyakorlással csökkenni fog a szégyenérzeted (gátlásaid).
Az én páromat se kell félteni, néha kitalál ő is egetverőket. Én legalább ezt-azt elfogok a pletykákból, de ő semmit, és mégis kombinál:)
És szabad is leszel. Mert én addig nyüstöllek, míg megléped!:)))
a se veled se nélküled kapcs.-nak?Szerintem se szabad akarok lenni!!!
Én is csak a páromnak fejtem ki, nem mindig örül :D
Mert annak az ég világon semmi értelme!!!
Kombinálásban?
Abban én is. Néha olyanokat összehordok, hogy öröm nézni, de csak a férjemnek mondom el, mert ugye, nem foglalkozunk senkivel. Még szerencse:)
Áhh ezt már párszor lejátszottuk se veled se nélküled..de mostmár dönteni kéne végre.
Hálistennek, mert abban jó vagyok :D
... és mindenki úgy kombinál, ahogy akar:)))
Egyetértek, mindenki éljen úgy, ahogy ő szeretne, és fogadja el, hogy más másképp él. Rám sem jellemző, hogy aszerint döntök, ki mit szól, és eddig nem bántam meg.
... :) Még mindig csak most is kezd!!!:)))
Nem, a világért sem szeretném azt sugallni, hogy az a jó, ahogy én élek. Sőt, nem vonzhatja mindenkit. És nem azért, mert nem tudja elfogadni, hanem mert taszítja. Nincs ezzel baj.
De próbáljuk elfogadni, ha más másképp él, mint a többség. Mert mi elég kevesen vagyunk, akik így - hivatalosan - élünk. Álmokban már sokkal többen:)
Ahogy Zolcsika fogalmazott, "szakítani a közgondolkodással". Így is lehet. Nem kell tekintettel lenni másokra, csak azért, mert vajon mit gondolnak rólam. Nem érdekel. Mindenki élje a saját életét!
Persze rajtam is múlt hogy még nem költözött el..de most is tojik rám. mostmár tényleg kezd elegem lenni..
Neked így jó, de nem biztos, hogy mindenkinek. Ugyanabból indulsz ki, mint a konzervatívabbak, hogy másnak is úgy lenne jó, mint neked. Nem egyforma minden ember, mindenkinek máshogy jó, ezt a legnehezebb elfogadni.
Ami nem is olyan nehéz, de nagyon sokan képtelenek erre. Mert mit mond a szomszéd, az apám, a ... hoxa, a... nem tudom ki. Ugye?
Az én életemet én élem, más is a sajátját. Ahogy nekem semmi közöm ahhoz, hogy más hogy él, úgy ne legyen másnak se köze az enyémhez. Ha nekünk ez így jó, akkor ez a lényeg.
Ráadásul, mi mindenhová együtt járunk. Természetesen nem vagyunk egymás seggében, nem azért megyünk pl. swingerbe. De mégis együtt jövünk, együtt megyünk haza. Sőt sokszor együtt vagyunk a gabalyodásban.
Így is lehet.
Hatalmas rugalmasság, bizalom és kibővítem a mondatodat, mert nekem ez a legfontosabb - szerelem kell ehhez.
Te nagyon jól látod a dolgokat. Sajnos, kevesen vagyunk - még!
elengedném de ő nem akarja.
Ha nem szereted akkor azzal, hogy vele maradsz nem teszed boldoggá őt sem. Engedd el, ő is megérdemli, hogy megtalálja azt akivel kölcsönösen szeretik egymást, és így neked is lehetőséged lesz erre.
pont ezért félek az elutasítástól..
NEki szerintem ez is, de azért erős túlzás lenne.
Az önbecsülésed nagyon alacsony szinten mozog. Jó ha ezt figyelembe veszed.
Láttam egy videót régen egy szexuális jellegű tere-ferében. Egy párról volt szó, és baromira nyitva hagyták a kapcsolatot. Hatalmas a szabadság. És látszott hogy nagyon szeretik egymást, nagyon kiegyensúlyozottak, békések voltak, jó volt rájuk nézni. Ők már felismertek valamit. Túl mertek lépni a kereteken, az elvárásokon, és boldogok. Valaki így hű saját magához és a partneréhez, ha követi a természetét és szabadságot hagy a másiknak. És ez nem azt jelenti hogy GYŰLÖLLEK MERT MEGCSALTÁL TE SZEMÉTLÁDA! Ettől még nagyon szeretik egymást. De ehhez hatalmas rugalmasság és bizalom kell. Mindenesetre szakítani a közgondolkodással.
"van mit ennie és utána mosok" Ennyi lenne a boldogság?
HÚ EZ DURVA VOLT.NEM SZAROM LE MAGAMAT.CSAK NEM AKAROM MEGBÁNTANI VALAMILYEN SZINTEN FÜGGÖK TŐLE A MEGSZOKÁS LEHET.?
Ő nem szenved van mit ennie és utána mosok stb szóval ha kidobom akkor mehet a házába és akkor sz#r lesz neki és ezért sajnálom,de igazad van magamat kéne sajnálni...:/
EGÉSZSÉGES ÖNZÉS NÉLKÜL NEM FOG MENNI. HA ÉN LESZ*ROM SAJÁT MAGAMAT, AZZAL BÜDÖS LESZEK ÉN IS, AZ EGÉSZ ÉLETEM, ÉS EZT MÁSOK IS ÉREZNI FOGJÁK. ILYEN LÉGKÖRBEN PEDIG NEM LEHET NORMÁLISAN ÉLNI. TUDNI KELL BECSÜLNI MAGUNKAT, ÉS A LEHETŐ LEGJOBBAT KIHOZNI A DOLGOKBÓL. AMI A SZÍVÜNKHÖZ KÖZEL ÁLL.
További ajánlott fórumok: