Férjnél vagyok, de más férfira vágyom (beszélgetős fórum)

Nálam a kollégám utalt rá elég egyértelműen, hogy bejövök neki.(tudja a családi állapotomat, hogy férjnél vagyok)De mivel nem jött össze neki, mert "kikosaraztam", azóta elég rideg velem. Van köztünk egy fal pedig előtte nagyon jóban voltunk addig a bizonyos pontig. Nehéz megszokni a helyzetet. De ő így már nemhogy barátkozni nem akar, de néha hozzám

szólni sem. Ebben az esetben vajon tudok még valamit tenni? Vagy ez már marad így?

Nekem is volt ilyen nemrég.... nehéz....főleg ha otthon gond van sokszor a másik még tök jó fej,kedves,aranyos

.

Mindent értek! Megnéztem a profilodat:DDDD

Frusztrál, hogy nem kellesz úgy igazán senkinek?

Nem tudom, hogy hány éves vagy és miért választottad azt, hogy csak használjon valaki kénye-kedve és szabadideje szerint, de ha zavar, akkor változtass, és hidd el, attól nem fog megváltozni az életed, ha engem legyökerezel;)

Az életedről nem én tehetek, hanem te egyedül.;)

Én nem is mentem hozzá olyan férfihoz, akiről kiderült valami stikli.

A te elképzelésed szerint " a holnap nem kiszámolható", összeköthetnénk az életünket az első csövessel, mert lehet, hogy egy királyfi lesz belőle:DDDDD

Te tudsz valamit!

"Gondolkodni akkor kell, mielőtt valakivel összekötjük az életünket, nem utólag."

Főleg annak fényében, hogy a holnap előre kiszámítható.

Komolyan Nobel-díjat érdemelsz a meglátásod közrebocsájtásáért. :)

Itt a hoxán azért van bőven sok olyan ember, akinek a gerincével gondok vannak...

Miért épp FI lenne más?

Állj be a sorba elférsz köztük.

Számomra továbbra is érthetetlen, hogy valaki miért házasodik olyannal, akivel nem tudja elképzelni a jövőjét? Olyan nincs, hogy majd később derül ki.

És ha mégis később derül ki, akkor miért nem válik és utána keres, és ha megtette, akkor miért nem olyat keres, ahol nem tesz tönkre egy másik családot?

Szerintem ne töltsön el senkit büszkeséggel az, hogy miatta otthagytak valakit, mert az nem jelenti azt, hogy jobb nő/pasi, mint a másik.

Ja, és remélem, hogy a megcsalt, elhagyott emberek élete sokkal boldogabb lesz azután, hogy megszabadult attól, aki gerinctelen volt vele.

Nem mentség, hogy azóta összeházasodtunk és boldogok vagyunk, stb., bár tudom, hogy sokakat az tesz boldoggá, hogy valakit kicsinált, valakivel kiszúrt, valaki alá sikerült tennie, és az önzőségéről se feledkezzünk meg az ilyennek, ami határtalan...

Gondolkodni akkor kell, mielőtt valakivel összekötjük az életünket, nem utólag.

Én folyamatosan hasonló helyzetben vagyok, a különbség annyi, hogy én nem esek szerelembe;)

Inkább férfi kollégákkal vagyok jobb viszonyban, mint nőkkel, de ha vannak gondjaink a férjemmel, senki karjába nem ugrottam még sosem.

Szerintem, ha a FI-nek gondja van a férjével, akkor beszéljék meg és ha nem változik a helyzet, akkor váljon el és keressen mást akkor magának, egy olyat, aki független, és ne egy családot tegyen tönkre, mert neki nem épp rózsás az élete;)

Miért is kellett volna hallgatnom? Tudtommal ez egy nyilvános fórum, ahol véleményt, tanácsot kért FI!

Hol írtam azt, hogy nem válaszolt senki normálisan?

Annyit írtam, hogy gondolom, mindenki volt már ilyen helyzetben, szerintem ezzel semmi rosszat nem írtam! Mellesleg nem neked címeztem 😉

Valamilyen határon már túlmentetek, ha ő is érzi, hogy kezd beléd szeretni. Eleinte flört, ami jól esik az ember zúzájának, sok közvetlenség, lelkizés, beavatás intim dolgokba.

Ha nem akarsz nagyobb kakit, sürgősen hagyjátok ezt abba. Legjobb, ha átkéred magad egy másik részlegre, napi találkozás legyen kizárva. Ugyanennyi energiát fektetve bele, próbálj inkább otthon javítani.

Ha így folytatódik, tönkremehet a másik házasság is, amiben további szenvedő alanyok vannak - tiéd már félig megtörtént.

Nem irigyellek....

Nem hát.

Lentebb leírtam mit gondolok erről, de a lényeg az lehet, hogy ő nem volt tisztában azzal mivel jár a házasságkötés. Magyarán, nem volt még érett a házasságban való életre. Az is lehet, soha nem is lesz.