Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetős fórum)

Amikor a kórházban töltött második éjszakán nagyon sírt a kisfiam, kétségbeesésemben persze hogy az ügyeletes csecsemős nővérhez fordultam! Nem volt lekezelő, nem beszélt flegmán, és arra is ráhibázott mi volt a gond. Éhes maradt. De ahelyett, hogy segített volna jól mellre tenni a babámat, tápszert adott. Tipikus.

Nagyon jó, hogy megíródott ez a cikk, tanulságos. Kívánom, hogy a következő gyerkőccel minden simán menjen!

Lara20100617 és Snido írásához kapcsolódnék,mivel én is ezekben a cipőkben jártam.

A kórházban a nővérek szakmailag nullák voltak,pedig bababarát kórház,embertelen módon bántak a csecsemőkkel,a védőnőmről ne is beszéljek,mert ahogy eszembe jut 200 lesz a vérnyomásom,annyi hülyeséget hordott már össze.

De mivel nem hallgattam senkire,csak azt tudtam,hogy én szopiztatni fogom kicsi lányomat ameddig Ő szeretné,így a mai napig 30.-án lesz 15 hónapos és még naponta 3-szor szopizik.

Első gyermekem,de ha születik még egy ugyanígy fogok nála is mindent csinálni.

Sajnos vannak olyanok is akik félnek,hogy nem elég a tejük,és persze a stressz és az önbizalom miatt elapad a tej,természetesen a tápszeres babák is ugyanúgy felnőnek,mint az anyatejesek.

Szabici jó ez a cikk és biztos sokaknak tudsz vele majd segíteni!

Mindenkinek jó egészséget!

Hááát.... Nagyon sok dologgal nem értek egyet. Tény, hogy sokmindent felsoroltál amik hátráltatják a szoptatást, de pár olyan dolog is közéjük keveredett aminek semmi, de az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy csak 4 hónapig szoptattál.

Mindenesetre jó, hogy leírtad a tapasztalataidat.

Hát igen. Ráadásul teljesen normális cicim van és azt is láttam, hogy nem a bimbón múlik.

Volt egy szoba társam, hosszú indái voltak, befelé forduló bimbó (már bocs a leírásért) és úgy szopott a babája, mint az álom! Mondjuk neki az 5. babája volt.

Bár szerintem ez nem feltétlen ettől függ. Van aki elsőre ráérez van aki sokadjára sem.

Én legközelebb inkább szakemberhez fordulok, remélem nem olyat fogok ki, aki hátráltat, mert akkor megköszönöm a segítséget nagyon gyorsan.

Valaki már előttem írta és ez nagy igazság: valaki minél többet görcsöl rajta, annál biztosabb a kudarc.

Egyébként a kiírt cikkben sok olyan dolog van, amit valóban nem szabad elkövetni, mert az a szoptatás végéhez vezet.

Viszont vannak benne olyanok is, amik nem feltétlenül vezetnek a tejelapadáshoz.

Megemlítenék pár dolgot:

- én sem bababarát kórházban szültem (igaz 2. naptól roomingban voltam, ami sokat segít, érdemes érte harcolni)

- szülés után egy nővérke se jött oda hozzám, hogy segítsen szoptatni, így elmaradt a szülőszobán az első cicizés (szülés után 12 órával volt az első)

- én is vittem a kórházba cumisüveget

- tápszer recepttel jöttem én is haza, amit ki is váltottam (szerencsére össz-vissz 1 zacsi fogyott el a dobozból, a másikat kidobtam, mert felbontottam, de az már nem kellett)

- a kórházban - a tudatlanságom miatt - azonnal a tápszerhez nyúltam, ahogy sírt a babám és nem tudtam cicire tenni (ezért volt jó a rooming, mert benézett a sírásra a védőnő, aki azonnal jött, kivette a kezemből az üveget és segített helyesen cicire tenni a babámat - és nem bababarát kórház)

- szintén a tudatlanságom miatt itthon 3 hétig adtam tápszeres pótlást, mert azt hittem, hogy 3 óránként meg kell ennie a babának azt a bizonyos mennyiséget, amit a súlya megkíván (szerencsére gyorsan ráéreztem az igény szerinti szoptatásra, így 3 hét után repült a kukába a doboz tápszer másik fele)

- lenőtt nyelve volt a babámnak, amit szerencsére az első látogatás alkalmával kiszúrt a háziorvosunk és javasolta a nyelvfék elvágását. Kisfiam 8hetes volt, amikor elvágták a nyelvféket a sebészeten (sokan a lenőtt nyelvre is ráfogják a sikertelen szoptatást, ezért időben sebészetre kell vinni a babát. főleg azért, mert később beszédhibás lehet a gyerek a lenőtt nyelve miatt)

- be volt sárgulva, vagyis sokat aludt az első hetekben, nehezebb volt megszoptatni

- 11 hónapos volt a kisfiam, amikor egy csúnya, ekcéma szerű bimbó körüli betegség miatt hetekig sírva ment a szoptatás (az „okos” orvosok mind azt tanácsolták, hogy hagyjam abba a szoptatást, mert nem fogok különben meggyógyulni. Szoptatási tanácsadóhoz fordultam, majd pár hét alatt magamtól meggyógyultam, mert meg akartam! Újra fájdalom nélkül ment a szopi)

Szóval, én is sok hibát elkövettem, de ennek ellenére a mai napig 2x cicizik a kisfiam és van annyi anyatejem, amennyi neki kell. 2 éves!!! Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam.

Vagyis nem szabad mindent az előbb leírtakra fogni.

Azért találtam fontosnak leírni, hogy lássák azok is, akik esetleg kismamák és szoptatás előtt állnak, vagy még pici a babájuk. Én is elkövettem sok hibát (amiből tanultam is és legközelebb figyelni fogok ezekre), de a szoptatás sikere nagyon sokszor fejben dől el! Én szoptatni akartam és ennek az akaratnak tudom be azt, hogy a mai napig élvezhetem én is és a kisfiam is a szoptatás örömét! :)

És egy jó tanács: ha probléma van, akkor segítséget kell kérni szakembertől!!! Ők még vissza tudják fordítani a helyes útra a szoptatást!

Szinte minden megyeszékhelyen van LLL ligás baba-mama klub. (én több, mint 1 évig jártam a kisfiammal. A gyerekek játszottak, az anyukák pedig tapasztalatot cseréltek, tanácsot adtak egymásnak, a vezető sok hasznos tippel látott el mindenkit)

Aki nem tud ilyenre elmenni, az böngéssze a liga honlapját (www.lll.hu)

ui: a cikk írójának üzenem, hogy fel a fejjel, természetesen attól, hogy tápszeren nőtt fel a gyereke még egészséges és kiegyensúlyozott.

De ahogy más is írta: a szoptatásnak nincs párja.

A legegészségesebb táplálék a babának. Ezt senki nem vitatja, még a tápszergyártó cégek sem (minden reklámban és a dobozon is feltüntetik, hogy a legegészségesebb táplálék az anyatej és ez a legjobb a babának! :) )

"Kedves" rokonaid lehetnek. :S

Ennyi negatív energiát adtak neked, és minden elismerésem, hogy nem hallgattál rájuk, és bíztál magatokban!

Nagyon örülök a cikkednek, mert megveszekedett szoptatáspárti vagyok.

Szerintem igazán kevés hibát követtél el:

- Tojni kellett volna a vendégekre, a látogatókra, első a baba!

- A cumisüveget nemhogy előre, egyáltalán nem szabad megvenni! (Nálunk nem is volt használatban egyik fiamnál sem!) Még a legkisebb baba is tud kanálból, pohárból inni, ha az anyuka elég ügyes. Így pl. teáztatáskor nem lustul el.

- Akit az égiek nem áldottak meg bőséges tejtermeléssel, annak bizony ész nélkül fejnie kell, szigorúan minden szoptatás után.

Persze, nem a kislányod az első és tuti nem az utolsó, aki tápszeren nő fel. De azért a szoptatásnak párja nincs! :)

Ebből a nőből vajon mi beszélt?

Mert tuti nem az elhivatottság miatt választotta a szakmát. :S

Én még azt hittem, hogy az lesz csecsemős, aki szereti az újszülötteket, és mindenáron segíteni akar az újdonsült anyukáknak.

Erre hallom, hogy ahová készülök szülni, hát ott sem bababarátok a csecsemősök. :'(((

Leirnam en is a velemenyemet!

Nagyon jo hogy megszuletett ez a cikk is, es tetszett is, DE... Nagyon depressziosan hangzik, mintha lenne egy kis depresszio meg a hatterben. Mindjart 2 eves kisfiu anyukaja vagyok es 14 honapig tudtam szoptatni a kisfiamat. Hidd el ugyanezeket a hibakat kovettem el en is es szerintem meg sok ezer elsogyerekes kismama is. De biztos vagyok benne hogy a kislanyodnak nagyon jo anyukaja vagy es a legjobbat akarod a szamara, velemenyem szerint semmi hatranya nem fog szarmazni abbol, hogy tapszeres baba lett. A szoptatas pedig mindkettotokon mulik, nem csak rajtad, biztosan kovettel el hibat, de ki nem, viszont lehet ha mindent tokeletesen csinalsz a babad akkor sem szopizott volna sokaig. Fel a fejjel, nezz elore, es a masodiknal majd mindent mar jobban fogsz tudni!!!

Nagyon jó, hogy ezt leírtad, köszönöm!

Sajnos a nem bababarát kórházat nem lehet kihagyni, és a módszereiket, ha az ember lánya ott szül. :S

Egyet még hozzátennék!

Nagyon fontos, hogy az anyuka ne illatosítsa magát, és vegyen illatanyagmentes testápolási szereket. Mert a babák orra az Anya természetes illatára vágyik, és nem a kozmetikumokéra.

Amúgy is hót feleslegesnek tartom az illatozást. :)

Nekem már igaz, kétéves a fiam, de ugyanabban a helyzetben voltam, mint te sok tekintetben. Én is egyedül voltam, és szintén nagyon sokat stresszeltem. Ugyanígy négy hónapig szoptattam, mint te, de ne izgulj, felnő a pici tápszeren. Az én fiam már csak finnyog rá, de eddig nagyon szerette, és szépen fejlődött tőle babakorában is. Én is sírtam, hogy nem megy tovább, mi lesz vele tápszeren, nem adom neki a legjobbat, bla-bla, de van, hogy nincs más megoldás. Próbáltam én is praktikákat, de nem segített. Szerintem van még egy nagyon meghatározó dolog, amit nem említettek előttem, mégpedig a kisbaba temperamentuma. Az én fiam olyan volt (most is), hogy ha azonnal nem csillapíthatta az éhségét, akkor ordított. Kiszívta az előtejet, és viszlát. Hiába akartam én hagyni a mellemen, hadd serkentse a tejelválasztást, ő propeller gyorsasággal forgatta a fejét és ordított, mint a sakál. Zokogtam és bömböltem vele együtt én is már az idegben, gyakorlatilag éhezett, nem kakilt két hétig, alig pisilt. Kegyetlenség lett volna tovább húzni. Igaz, későn jöttem rá, hogy ő éhes marad, és későn kezdtem óránként mellre tenni, de meg vagyok róla győződve, hogy volt még a mellemben tej, a zsíros hátsó tej, csak a gyerekemnek nem kellett, mert lusta volt :) kolléganőmből dőlt a tej, a babának meg tápszerpótlást kellett adni, mert nem kellett neki!!!! ilyen is van (az illető már előtte sikerrel szoptatott egy gyereket egy évig).

Kórház. Én a végén bekamuztam a mennyiséget, mert tudtam, hogy szopik. Pindurka babám volt, 2,75kg volt (születés után ennyire fogyott), mindták is,h jaj, nem hízik, de nem érdekelt, mindenre el voltam szánva, csak hogy anyatejet kaphasson, látod, mégis csak négy hónapig sikerült. Ne izgulj, vagyunk így páran. A babád szerintem 4 hónap alatt minden jót megkapott, legyél büszke arra, hogy eddig is sikerült. A szándék a fontos, hogy akartad. Most már amúgy is lehet sok-sok finom gyümivel megismertetni :)

A fejés nem mindenkinél szükséges,van aki évekig szoptat pedig nem fejt sohasem,a többivel hellyel-közzel egyetértek.

De az hogy egyesek állítják hogy minden nő tudja a babáját szoptatni nem igaz,2hétig nem volt étvágyam egy falatot nem bírtam enni,akárhogy erőltettem.Így tejem sem volt nagyon.

Hiába készül fel elméletben az anyuka "mindenre". Ha szerencsés, és értő szakemberek kezébe kerül is, akkor is van 1-2 "jóakaró" anyuka, anyós, nagyszülő, szomszéd, vagy többgyermekes ismerős, aki addig duruzsol a fülébe, amíg teljesen összezavarják.

Csakis három óránként, éjszaka nem, csakis igény szerint...

Ha nem így vagy úgy csinálod, akkor már rossz szemmel néznek rád, pedig ők csakis a javadat akarják...

Még ha a sarkadra állsz is, és nem hallgatsz mindenkire, akkor is beveszi a fejedbe magát a sok duruzsolás, és képes rossz irányba vinni...

Sajnos könnyen elítélik az embert, ha tápszerhez nyúl, pedig azzal is felnőnek a gyerekek... persze, az anyatej sokkal jobb, de ha valakinek nem sikerül szoptatni, akkor azonnal ráolvassák a fejére..

Egészséges, boldog babákat kívánok mindenkinek!

az én gyerekem 15 perc alatt üresre szippantotta a cicimet, és magától fordult le róla, majd elkezdett gagyarászni, és óriási böff, jelezvén, hogy dugig vagyok! és az első perctől fogva így csinálta! lehet, hogy ő a kivétel! de nem légből kapva mondtam ezt, amit mondtam, ez az én tapasztalatom!

és gondolom, hogy nem éhezett a gyerekem, mert immáron 8,5 kg fél évesen, és 3 kilóval született!

Igen:)

Régen rögtön cumisüveget dugtak a babák szájába, aztán csodálkoztak, hogy nem kellett a cici, aztán már teje sem volt az anyáknak. Legalább fejlődünk!

Nálunk a kórházban pohárból kapták a csecsemők a lefejt tejet, pótlást.

Azert nem teljesen igy van, az elso 15 percben az edesebb, higabb tejci jon, hogy rogton csillapitsa az ehseget, szomjat. Csak ezutan kezd el immar csak cseppekben leszallni a kovetkezo ami viszont zsirban, feherjeben gazdagabb es taplalobb de kevesebb vizet tartalmaz, mert azzal mar tele van a pocija.

Egy komplett szopizas kb fel orat vesz igenybe, az elso 15 perc utan is meg egy negyed orat ugy kell szoptatni, hogy bar mi nem erezzuk hogy jon a tej mert csak csepprkben jon, es a baba ugy nez ki mintha inkabb csak "cumizna", azert hagyni kell megis mert akkor jon a taplalobb resze. Es ettol tart majd tovabb az emesztese is es nem fog felora mulva megint sirni

Jo az impotencias hasonlat;)

De ehhez adjuk hozza a csalad venasszonyainak a megjegyzeseit is mert ok meg mintha irigykednenek hogy nekik nem ment, szinte azon vannak, hogy akkor masnak se legyen! Ertem ezalatt a noi szolidaritas helyett allando cseszegetest.

Ember legyen a talpan aki speciel elsobabas anyukakent ki meri ellenuk nyitni a szajat:DDDD

Na,az ilyen nővéreket tenném be a sittre smasszernek,oda valók.Csak azt tudnám,hogy aki ennyire embertelen,minek megy nővérnek?

Ha lenne még kisbabám,egészen másképp csinálnám a mai fejemmel a szoptatást.Csak javasolni tudom mindenkinek:

-a babát csak annyi időre engedjétek elvinni magatok mellől,amig vizsgálják.Éjszakára mellettetek legyen,csak igy van esély,hogy ha megéhezik,ne kaphasson se teát,se tápszert.Azt mondják a nővérkék,hogy anyatejet kap,de ez nem igaz,anyatej általában csak a koraszülött,beteg babáknak jut.Később jöttem rá,mikor láttam,hogyan jön ki belőle a tápszer sugárban,hogy azt láttam a ruháján már a kórházban is.

-megcumiztatják teával nagyluku cumin,amiből dől a folyadék,igy már nem lesz kedve megdolgozni a tejecskéért a ciciden!

-ne hagyjátok,hogy beleszóljanak,hogyan szoptatsz!

-én vittem magammal fejőgépet,tudtam,császár után a baba nehezebben szopik,volt nálam sterilizáló folyadék,mégis megtiltották,hogy a fiam megkaphassa az előtejet.Még jó.hogy nem hallgattam rájuk,a fiam az első perctől itta ugyan cumisüvegből az előtejet.Azzal indokolták,hogy nem steril.A rengeteg látogató a szobákban,akiktől szoptatni se lehet,az steril.

-ha most szülnék,aláiratnám a nővérekkel,hogy a gyerekemnek nem adnak se teát,se tápszert.Ugyanis van ilyen lehetőség,ez a módja,hogy a picit ne tápszerrel teletömve hozzák oda neked.

-a legrövidebb időn belül eljönnék a kórházból,amint lehet.

szerintem ne legyen lelkiismeret furdalásod, más gyerek is felnőtt már tápszeren!

egy-két dologgal nem igazán értek egyet a cikkben:

Én sem bababarát kórházban szültem, a babákat 3 óránként hozták szopizni, és vissza is vitték! ami azért volt jó, mert így legalább tudtam pihenni, magammal foglalkozni! és nem lett kevésbé ragaszkodó a babám, hogy nem volt az első perctől mellettem mindig!

arra én is figyeltem, hogy olyat ne egyek, amitől fájhat a pocija, mégsem apadt el a tejem! és elég tápláló is volt, nagyon szépen hízott/zik a babám, jobban is mint az átlag!de hát anyatejes, ezt nem lehet szabályozni!

a kórházban nekik is adtak teát, amíg nem indult be a tej, hiszen étlen-szomjan nem lehetnek! mégis nagy kedvvel szopizott minden alkalommal! miután beindult a tej, én mindig lefejtem, ami megmaradt, az elején ugyanis még nem áll be a kereslet-kínálat, és bevittem, hogy adják neki oda, ha éjjel megéhezik, ugyanis éjjel nem hozták ki őket, így éjjel is tudtam pihenni!

és még annyit, hogy mkrisztinek, hogy a szoptatás sem tart 10-15 percnél tovább, minél nagyobb annál gyorsabban kiszívja ami kell! viszont az igaz, hogy macerásabb elindulni vele bárhová is!

neked pedig még annyit, hogy örülhetsz, hogy eddig tudtál szoptatni, nem mindenkinek adatik meg! és legközelebb majd jobban odafigyelsz!

minden jót kívánok neked a kisbabádhoz! gyönyörű!

Hat tenyleg nehez arral szemben "szoptatni", ha meg a szakember is igy beszel:)))

Nalam mikor volt par nap, hogy ugy tunt, apad, mindig ez a taktika jott be:

-nem hallgatni senkire, esetleg ha csesztetnek hogy miert sir a baba, ehes? Erre kitero valaszokat adni:faj a pocija stb, mindezzel idot nyerunk

-kozben hozzakezdeni gyorsan a "termeleshez" 3 fronton: aludni minel tobbet, napkozben is, akar par perceket de aludni. Sok sok vizet inni, amennyi belemfer, sok allati feherjet enni, minden etkezesre tojas, voros husok.

-ezido alatt is annyiszor szoptatni amennyiszer tudok, akar hosszabb ideig is, rovid idokozokkel egyik es masik szopi kozt (1 ora). Bar alig telik ennyi ido alatt a mell de azert csurran cseppen.

Ettol a kombotol nekem 48 oran belul tobb lett mindig a tejem es visszaterhettem a 2-3 orankenti szopizashoz meg az aktivabb eletmodhoz, egyszoval 2 nap brutalozas eleg ahhoz hogy megint beinduljon (persze aki nem figyel oda annak 2 nap alatt is lecsokkenhet, eleg annyi hogy nem teszi cicire a babajat eleg gyakran, vagy nem iszik eleget)

Nem tudtam, h a szoptatás mennyire fontos egy Anya életében...

Megszületett a kisfiam, szopizott ügyesen (sőt, folyton csak evett volna már az első napokban is!), volt tejem bőven.

Aztán estére keveselte. Türelmetlenül sírt, mert nem jött annyi és olyan sebességgel , mint mondjuk reggel.

Itt kapott először tápit.

Zokogva néztem, ahogy az apja eteti, mert én nem bírtam megetetni -nem akartam, h a bőgő anyját lássa kajálás közben... :(

Pár hétig csak estére kellett pótlás.

Aztán 2 hónapos lett.

Átkerült a saját szobájába, elkezdte átaludni az éjszakákat. Megesik, h nappal, kajaidő előtt elalszik és csak 4 óra múlva ébred.

Ezek aztán hazavágták a tejtermelésemet. (az első 2 hónapban szinte állandóan a cicimen lógott, aztán ez megszünt)

Már nem látom olyan tragikusan a dolgokat, mint az elején.

Reggelente szopizik és este.

Napközben pedig fejek.

Kap tejet, amíg van. Ennyi.

Viszont lelkileg hazavágott, amikor nem tudtam táplálni őt!

A férjem azt mondta, h ez a szoptatás téma olyan a nőknek, mint a fickóknak az impotencia: Hatalmas ügyet csinálnak belőle, és minnél többet görcsölnek rajta, annál biztosabb a kudarc.

:)

Pár héttel ezelőtt a szemembe nézett a kisfiam szopizás közben és rám mosolygott, mellbimbóval a szájában! :) -ez a pillanat örökre belém vésődött, és igyekszem erre emlékezni évek múlva, nem pedig a véget nem érő "tejszaporító" fejésekre...