Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetős fórum)

Nem fejben dől el. Baromság.

Kisfiamnál aki első gyerek volt, nem olvasgattam a netet még véletlenül se, pont azért, hogy még véletlenül se befolyásoljon semmiben. Nagyjából eszembe sem jutott, hogy én ne tudnék szoptatni. Megszületett, már a szülőszobán szopizott, a csecsemősöket nem is láttam, aludtunk szopiztunk ennyi. Aztán kb 2 hét múlva nagyon sírós lett a kisfiam, még itt sem jutott eszembe, hogy tejdolog lenne, ráfogtuk, hogy hasfájós. És ez így ment a hatodik hétig, amikor elküldtek minket gasztroenterológiára, de előtte még elmentünk egy belgyógyászhoz egy konzultációra, hátha mond vmi okosat. És mondott. Hogy éhezik a gyerekem, azért ordít, nem azért mert fáj a hasa, és én mit szólnék ha állandóan elém raknák a tányért mikor éhes vagyok, csak nem lenne benne semmi. Írt tápit, kiváltottuk, onnantól egy nyugodt kiegyensúlyozott egyáltalán nem sírós babám lett, mert végre jóllakott.

Szóval ha fejben dől el, nekem sose megy el a tejem, mivel eszembe se jutott, hogy nincs.

Még valami. Én fejben eldöntöttem, hogy a kislányomat már tuti szoptatni fogom, mindent megpróbálok és igenis sikerülni fog. Egyetlen percet nem szopott. És hogy miért? Mert Ő nem tudott. Ez is fejben dől el?

Nekem van egy unokatesóm (több is:)), lány, 32 éves múlt. Pasival együttél, lakáson nincs hitel, uncsitesónak van egy kis részlete a kis autójára, munkahely 8 órában telefonnál, csavargászás, ezerrel (most Spanyolban vannak)...stb......

Na, ő kijelentette, hogyha neki gyereke lesz, fiú nem kell, csak lány, és szoptatni nem akarja, mert az olyan "gusztustalan" dolog....Trvei szerint 3 hónapig lenne otthon a gyerekkel, mert rohanna vissza dolgozni.....Az életet eddig máshogy el sem tudja képelni.....Na, ilyenek is vannak.....

Hát, én az utolsó kicsibabámat 10 hónapos koráig szoptattam (saját magát választotta végül el), de ez az anyatej-éljenzés már engem is nemkicsit zavar.:(((((

Tény, hogy az anyatej a babának a világ legjobb dolga - márha az anyuci nem alkoholizál, nem drogozik és hasonló tevékenységek - de véleményem szerint örüljenek az anyatejes anyukák szépen csendben, és ne döngessék még jobban a földbe az esetlegesen nem sikerült a szoptatás-anyukák érzéseit, mert én csak itt látok problémát, máshol nem.....

Na, én meg erre szoktam mondani, hogy a szoptatás fejben dől el!

"de nem készülök hosszú szoptatásra most sem." sajnos így nem is fogsz sokáig szoptatni! először ott kell átprogramozni a dolgokat és akarni kell! nem csak mondani, hogy én akarom szoptatni, hanem valóban át kell agyilag állni erre.

azért kívánom, hogy sikerüljön sokáig szoptatni a kisfiadat! :)

ja, egyébként nem a táplálás módján múlik, hogy melyik gyerek mit csinál/nem csinál X évesen...ez azért elég nagy hülyeség volt a végén...nem lesz az anyatejtől se okosabb, se fejlettebb egy gyerek, ahogy a tápszertől sem! az, hogy ki mire viszi majd az életben, hol és mit tanul, mennyire lesz/nem lesz okos, az mind a szülőkön és egyéni adottságokon múlik! ;)

Ja,ami a hozzászólásomból kimaradt:

- Lili lusta baba volt.3hetesen még nem érte el azt a súlyt,amivel a kórházból kijöttünk!Ekkor a drága gyerekorvosunk közölte,h a gyerekem éhezik,éheztetem,vagy biztos beteg,adjak neki tápszert... Nem tettem,mert szoptatni akartam és nem hittem el,hogy bármi baja is lenne,mert mindig jókedvű,kiegyensúlyozott volt!Így szoptattam szépen tovább,ő is rájött,hogy ez jó dolog...és a következő találkozásnál a doktornéni tátott szájjal hitetlenkedett,hogy csak szoptatással értem el ezt a változást... :)

Elolvastam a cikket és a hozzászólásokat. Nagyon szép dolog, hogy a legtöbb anyuka tud szoptatni.

Én 2 hónapig tudtam szoptatni a kisfiamat, pótlással és nem azért, mert nem akartam. Születése után 4 órával elvitték, addig is mellre volt téve, szopizott is. Koraszülött-intenzív osztályra került, 4 napig csak inkubátoron keresztül láthattam, fejtem, mégsem lövellt be a tej. 11 nap után úgy engedtek haza, a bababarát kórházból, ahol szinte mindenki nagyon kedves, segítőkész volt, hogy nem írták be a füzetbe, hogy nem növekszik a súlya a babának. (hozzáteszem, segítettek, ott voltak, mellre tették, kézzel fejték, szóval mindent megtettek) Ha nem teszik, biztos ott lettünk volna még egy darabig és teljesen kikészülök (bár ennél jobban, nem tudom lehetett-e volna). A kora-intenzíven tápszert kapott, 2 nap után, addig csak infúzió. mivel hiába fejtem napi kb 40 ml-t tudtam. nagy lyukú cumiféléből kapta a tápszert és az alsó határt ette meg csak. A szopizást ez nem befolyásolta nála. Minden csecsemős nővér megnézte, hogy hogy szoptatok, jól szopik-e. Azt mondták igen. A nyelve le volt nőve, felvágták, nem eléggé, 3 hetesen ismét (megint csak nem jól, valószínű még egyszer kell) A védőnőtől mikor kijött (14 naposak voltunk) rögtön kértem a recpetet, ugyanis otthon sem szopott rendesen, legalábbis nagyon-nagyon keveset, pedig igény szerint volt mellre téve. Másfél-két óra volt egy szopi. Ittam, ettem eleget, szedtem mindent, amit lehetett (homeo, teák, moremilk...) mégsem jött össze. És egy kicsit sem segített, az, hogy manapság ennyire nyomják a szoptatást. Lehet felháborodni. Én is a világ legtermészetesebb dolgának tartottam, tartom, szerettem volna kizárólagosan szoptatni. A családban mindenki tudott is, tehát ennyit a genetikáról. Szerintem a fontos, hogy jól fejlődjön egy baba, akár tápszer, akár anyatej. Tökéletesen egészséges a kisfiam, sőt, jobban fejlődik, mint az átlag, és nem kövér, súlyban átlag, hosszban viszont bőven előrébb jár. Tudom hosszú voltam, de a mi történetünk óta, mélységesen felháborít, hogy ennyire eltúlozzák a dolgokat. Tény a legjobb az anyatej. De nem kellene stresszelni még jobban azt, aki valami oknál fogva nem tud szoptatni. És lehet lustaságnak nevezni (nem sértésnek szánom) azt, hogy valaki a 2 órás szopi után, még nem áll neki fejni, mert akkor megint csak oda lyukadunk ki, hogy még az a 30-50 perc sem marad semmire, sem enni, sem inni, sem pihenni, ezek hiányában pedig megint csak kevesebb a tej. Ez a hozzászólás nem sértés, nem bántás, egy történet.

Sziasztok!

Elolvastam a cikket...és pár hozzászólást!

Lenne 1-2észrevételem,amit ha nem baj,megosztanék veletek!?

- 19hetes baba anyukája vagyok,a lányom szopizik,látogatók az első naptól fogva jöttek és jönnek...de nekem a lányom mindennél fontosabb és az is,hogy szoptatni tudjam,így nem érdekelt senki,ha ő megéhezett!Bevonultam vele a szobába,volt,hogy 1-2vendég kíséretében és 35-40percen keresztül szoptattam a lányom!

- Cumisüveget ugyan vettem előre...de inkább a későbbi időkre!Most is kap a lányom pár korty vizet,de pohárból,kiskanállal!

- Én azok közé tartozom,akik nem nagyon tudnak fejni...de próbálkozom,nem adom fel!

- Második naptól kezdve bimbóvédővel szoptatok,mert a lányom nem volt hajlandó bekapni a bimbóm...de nem érzem hátrányát a bimbóvédőnek sem!

- Az illatozással kapcsolatban annyit jegyeznék meg,hogy igenis kell... Én az első naptól fogva fújom magam,Lili megszokta!És ugyanazzal a Baba tusfürdővel fürdök,mint ő!Nem kell,hogy illatfelhők lengjenek körül,de azért,mert anya vagyok,nem kell eligénytelenedni...

- Az pedig,hogy körülményes elindulni egy anyatejes babával???Ne haragudjatok,de a hajam égnek áll... Az anyatejet nem kell adagolni,osztani-szorozni,nem kell termoszt hurcolni a felforralt vízzel...a cici mindig,mindenhol kéznél van!Semmi körülményességet nem látok benne...

Ettől függetlenül azt mondom,Kedves Cikkíró,hogy attól,hogy a babád már tápszert eszik,te ugyanúgy nagyon jó anya vagy...és másodjára már jobban fog sikerülni! :)

A kilányomat én is csak 4 hónapig tudtam szoptatni. Ill. a az utolsó gónapban már szinte csal lefejve tudtam neki adni.

Igenis vannak fizikai akadályai a szoptatásnak. Nekem pl. nagyon nehezen ürül a mellem, mindig tiszta kemény csomó, alig bírom kinyerni belőle a tejet szopi után, melegvizes borogatás gépi fejés, nem leányálom. Akkor azt hittem a kislányom lusta és nem tudja kiszívni mivel egyébként is viszonylag keveset evett cumiból is, lassan gyarapodott. Sajnos anyukám is akkor halt meg épp, amikor 5 hetes volt, és azt mondta mindenki, a lelki megrázkódtatás, meg a sok sírás miatt nem megy a szopi.Most már tudom, hogy nem ezek vezettek a kudarcomhoz. 1 hónapos a kisfiam, aki egy zabagép, és letépi a cicimet, de ugyanaz a probléma.Mivel ő többet és erősebben szopizik, jóval több a tejem, viszont neki meg ez sem elég:)és most minden OK körülöttem, bár elég nehéz itthon egy 2 évessel és egy újszülöttel...

Én inkább fejek, mert gyorsabban kinyerem, látom hogy mennyi, így a pótlást is kézben tudom tartani.

De a cicizés afféle nasi csak nálunk, nem lakik jól és az idő telik közben...Szeretném én ezt fenntartani, de nem készülök hosszú szoptatásra most sem.

Én meg tudom érten ezt a problémát,ez nem lustaság kérdése!Valakinek a szoptatás úgy megy mint az ágybasz..rás, van aki meg meggebed bele.A 3. hónaptól több mint fele arányban a 4. után csak tápszert kapott, erős, egészséges, okos kislány, formás, csinos, a súlya sose volt sok és még nem voltunk betegek!2 évesen elszámol tízig, választékosan beszél. A kutya nem mondja meg róla hogy alig látott anyatejet.

Na, az a csecsemős is hülye, amelyik arra fogta, hogy nem volt előtejed a terhesség végén! Mi köze ennek hozzá? Semmi!

A "fejben dől el" duma hallatán én is ütni tudnék mostmár!

Ha úgy lenne, nem sok anya maradna, aki nem szoptat!

Ne hibáztasd magad!Örülj,hogy boldog,kiegyensúlyozott a babád.Bababarát kórházban szültem,egyáltalán nincs jó véleményem róla.A kisfiam 3-4 órán keresztül szopizott,már csúnya sebes volt a mellbimbóm,de csak ordított.Nem adtam fel,kínlódtunk tovább.3 nap után könyörögve mentem a csecsemősökhöz,hogy adjanak neki enni.Az egyiktől meg is kaptam,hogy lehet,hogy nem volt előtejem a terhesség végén stb.Aztán átkerült 5. nap a kora-és újszülött osztályra (más okból ez egy másik történet),ahol mondták,hogy többet fogyott,mint szabadna,miért nem kapott pótlást.Itt rendes nővérek voltak,segítettek szoptatni,fejni.Az igény szerinti szopit sajnos nem tudják megoldani,3 óránként lehetett menni,és 1 órán keresztül szoptatni.Eredmény 20-30ml reggel,délelőtt,este már semmi.Utána kapott tápszert.

A köztes időben fejtem,azaz próbáltam.Ittam a tejserkentő teát,szedtem homeós bogyót,ettem,ittam,igaz,sokat stresszeltem,sírtam.De sokan voltunk így,mégis nem egy anyukából dőlt a tej.Hazajöttünk,küzdelem tovább.A védőnőtől megkaptam,hogy fejben dől el.Ezt ha meghallom valakitől,azóta is rosszul vagyok.Bár még csak olyantól hallottam,akinek van bőven teje.Akinek nincs az nem akar szoptatni?!Ezt hogy gondolta!Sajnos végül maradt a tápszer,illetve hónapokig hoztuk egy anyukától a tejet.

A héten a játszótéren panaszolta nekem egy anyuka,hogy neki már nyűg a szoptatás (másfél éves a kisfia).Megértettem az érveit.Meghallotta egy észosztó,és rögtön leszidta.

Látom te is kaptál hideget-meleget.Legközelebb megpróbálod másképp,ha akkor sem sikerül,nem dől össze a világ,szeresd a kislányod,ez a legfontosabb.

Már kétszer bocsánatot kértem, de akkor megteszem harmadjára is. Nem tudtam, hogy ennyi idő után is így hatnak a hormonok. Mélységesen sajnálom, ha megbántottalak a válaszommal. Az írásommal nem ez volt a szándékom, csupán egy hatalmas tévedéssel kapcsolatban szerettem volna felvilágosítást adni.

Értem, hogy mit miért csináltál és nem bántani szerettelek volna. Nem szeretnék ezzel kapcsolatban tovább magyarázkodni, mert nem hiszem, hogy ekkora sértés lett volna amit írtam és a későbbiekben magyaráztam, pontosítottam is.

Mégegyszer bocsánat!

Hát ez a hozzászólás aztán jól esett!! Kösz.

Sok hibát elkövettem, az igaz, de lusta nem voltam! Az kórházban egész nap szoptattam, és otthon is. Egy-egy szoptatás volt, hogy másfél óráig tartott, majd mikor vége lett, egy óra múlva kezdődött a következő. De mégis kitartottam, és nem azért hagytam abba szoptatást, mert elfáradtam, hanem mert már a bébim nem akart szopni tovább. És nem nagylyukú cumit használtam pótlásra, hanem Medela Calmát, amit anyatej adására terveztek. És ezúton ajánlom mindenkinek, még ha reklámnak minősül is!!!

Igen, 4 hónaposan már áttértem a nagyobb lyukú cumira, mert már nem ment át a másik tápszer a calmán, lehet, hogy ezért hagyta abba a szopit, de akkor már amúgy is alig volt tejem.

És rám aztán nem lehet mondani, hogy nem tájékozódtam, az LLL cikkeit kívülről tudom, sőt, ha akarod, olvasd el a naplómat, ezúton meghívlak!

Akkor legalább látni fogod, hogy nem lustaságból hagytam abba a szopit, hanem mert egyszerűen így sikerült. Pedig igenis harcoltam. Hónapokig. És a kislányom nem bírta már tovább. Szerintem neki is jobb így. Mosolygós, jókedvű baba, mindenkit elvarázsol. Pedig nem kell elbujdosnom hogy megszoptassam, nem kell éjszaka óránként felkelnem hozzá, és végre el tudok menni vele bárhová, mert tudok végre tervezni! Nem kell azon paráznom, ha föl akarok menni a boltba, hogy eleget szopott-e, nem fog-e 10 perc múlva kajáért üvölteni? Mert igenis jártam így, 4 hónapig sehol sem voltam vele... És már majdnem becsavarodtam. Most, hogy végre el tudunk menni sétálni nyugodtan, ő is és én is sokkal jobban érezzük magunkat.

De igen, még mindig megszakad a szívem, ha belegondolok, hogy mennyivel jobb volna szoptatni még mindig. Ezért el is bőgtem magam ezen a hozzászólásodon. Mégegyszer kösz.

Kívánok neked is hasonlóan kedves és megértő embereket, sok "jó" tanácsot és "én-megmondtam"-ot!

De, sajnos felhánytorgatják. Nemrégiben pl egy baba túl sokat fogyott a kórházban és szerettünk volna neki pótlást adni. Direkt kihangsúlyoztam anyukának, hogy mi nem helyettesítést adunk, hanem pótlást. Nem fog leszokni a szopizásról. A víz pedig úgyis 15 perc alatt átcsorog rajta hiszen mi, felnőttek sem lakunk jól, csupán vízivástól.

Nem hitt nekem. Nem hitt senkinek. Annyira elborította az agyát, hogy márpedig mi ha bármit adunk a gyereknek akkor ő többet nem tud majd szoptatni és csakazért se adott semmit.

Egy nap múlva a mentő vitte át az intenzívre olyan állapotba került szerencsétlen.

Úgy gondolom azért mindennek van határa.

Nyilván nem tudom úgy átérezni a dolgokat ahogyan azokat valójában megélik az anyukák, de pont emiatt próbálok még a legkritikusabb helyzetekben is kíméletes lenni. Egyébként is kicsit érzékenyebb vagyok. Sok szülésen én is kicsit elpityeredek.

Próbálom beleképzelni minden babába, hogy ha én lennék az anyja... Így minden anyához úgy állok hozzá, hogy igen, az ő gyereke, nem csak egy kis testecske. És semmi köze ahhoz, hogy velem 5 perce milyen idegesítő dolog történt hiszen ki van szolgáltatva nekem és szüksége van bátorító, segítő szavakra, tettekre.

Egyébként még csak tanulok. Jövőre végzek. Most a nyáron önkéntes vagyok egy újszülött osztályon és rengeteg tapasztalatot szedtem magamra (sajnos a drámai dolgok sem kerültek el).

És tudom jól, hogy nem bírálatra volt szüksége a cikk írónak. Ezért kérek bocsánatot, ha így hatott az írásom. Csak annyi téves dolog kering a neten, hogy szerettem volna ezt a kis részét eloszlatni.

Igen, igazad van...márhogy ha az anyukánál is van a baba egész nap, de baj van, persze akkor is közbe kell avatkozni. Reméljük, azért ezt nem hánytorgatják fel senkinek...:)

Nekem is az első babát tömték orrba-szájba cukros vízzel, mert bár nem volt sárga egyáltalán, olyan aluszékony és kis lustinka volt, hogy nemhogy én, de még a nővérkék sem tudták felkelteni, meg kellett várni, míg magától kel. Mondjuk felébredt ő max 3 óránként, de a nővérkék szerint ez kevés volt, a tejem nem várták meg, míg beindul (pedig 3. napra indult be), ördögi körbe kerültünk. Ezért próbáltam már a 2. és 3. babócám egyáltalánn nem beadni és sikerült. Tejem így is a 3. napon lövellt be, de szerencsére ették addig is szépen a kolosztrumot, nem volt semmi baj. Súlyuk a 3. napon fordult meg, szerencsére megvárták.:)))) Sok múlik a csecsemős nővéreken is!

Most sokat nőttél a szememben.

Biztos nem egyszerű dolog nővérként dolgozni,csak ha Neked is lesz kisbabád,akkor fogod érezni,milyen kiszolgáltatott érzés bekerülni a kórházba,végigkinlódni a szülést.A hormonjaink is megváltoznak,sokkal érzékenyebbek vagyunk.Amire régen megrántottam volna a vállam,most meg bőgök rajta.Ezt csak az értheti meg,aki már átélte.

Én csak azt szerettem volna kihozni ebből az egész témából,hogy ha valaki leirja a hibáit,be is ismeri őket,azt ne biráljuk tovább,mert nem arra van szüksége.Birálatot kaptunk mindnyájan,legalábbis körülöttem ezt látom.az emberek zöme nem azt kérdezi,mit segitsen,hanem birál és továbbmegy.

Sajnos igazad van, hogy sokan belefásultak a dologba (nem életkor kérdése). Nem egyszer fordult már elő, hogy egy nővér földbe döngölte az anyukát és én mentem utána, hogy ne sírjon, semmi baj. Az ilyesmire sok panasz van, de sajnos az is igaz, hogy sokszor az anyukák váltják ki ezt a nővérekből (tudnék mit mesélni). Mindazonáltal, mint már írtam, ha a gyerek állapota megköveteli, nem tehetik meg, hogy nem adnak pótlást. Ha a gyerek 0-24 az anyánál van, akkor sem, hiszen a gyerekorvos vagy a csecsemős vizitnél ránéz és megállapítja, hogy gondok vannak.

A lustaságra direkt írtam, hogy csak kis részben, hisz mit vár az ember pl ha nagy lukú cumit vesz. Az az amivel igazán, végleg el lehet vágni a szoptatás lehetőségét.

Viszont azért elnézést kérek, hogy bunkónak tűnt a válaszom. Nem annak szántam. Természetesen senki sem tökéletes. A gyerekvállalás/nevelés mindenkinek nagy kihívás és mindenki követ el hibákat. Pláne, hogyha segítsége sincsen.

Kedves Annamari!

Ostobaságokat Te hordtál össze többek között a LLL

diszes szervezetről,szerencsére más is irta,hogy mennyi pénzt akartak legombolni róla.Azért kattintottam a nevedre,mert a hozzászólásod nagy részével egyetértettem.

Ha én megbántok valakit,akár akaratomon kivül,akkor elnézést kérek(előfordult már)Ha ez neked ostobaság és nem foglalkozol vele,lelked rajta.

Kedves Mariann!

Szerintem is értelmetlen vita.

Máskor, ha valóban nem nekem címzel valamit, akkor megkérlek, hogy ne kattints a hozzászólásomnál lévő "válasz" gombra. Mivel most így tettél, vagyis hozzám "szóltál", így nem tudtam nem magamra venni a dolgot!

Köszönöm a kívánságodat, de nekem ettől nem lesz rossz napom. Ostobaságok nem teszik tönkre a napomat! Ha minden ilyen piti dolgon felhúznám magam és nem tudnék rajta túllépni, akkor már rég a diliházban lennék.

Ennyi!

Úgy gondolom sokat mozogsz az egészségügyben.....netalántán tényleg nővér vagy, esetleg valami hasonló? Csak kíváncsi vagyok.:)

De nem jelentheted ki általánosságban, hogy mindegyik eü-s dolgozó az egekig magasztalandó, mert azért lássuk be, rengeteg a középkorú vagy idősebb ember van ott is, akik már teljesen fásultak és magasról tesznek az ember lányára/fiára.....

A lustasággal azért vitatkoznék.........nem hiszem, hogy a cikkíró valamelyik megjegyzése erre engedett volna következtetni.

Mindegy, száz szónak is egy a vége: valamelyik hozzászóló említette, hogy be sem adta a babáját a csecsemősöknek, amíg bent voltak, max. persze fürdetni, amikor ha kell-ha nem elviszik....És ez a kulcs, ha nem akarják, hogy anyatej helyett mást kapjon a baba, vagyis egy percre se hagyd magára a gyereket.:) És persze a szoptatás sikerességét sokminden más is befolyásolja, mintpéldául a tejmirigyek mennyisége, a nyugalom megléte/nemléte, hogy az anyukát "támogatják-e", és ha valahol valami kicsi is hibádzik és nem megy a szoptatás, nem lehet csak úgy egyszerűen kijelenteni, hogy "persze, mert lusta az anyuka"......

Jaaa.... a hátteret nem néztem.

Én igazából saját véleményt írtam és van tapasztalat is mögötte. Mindíg ember maradok és igyekszem jó ember is lenni. Azért írtam, a cikk végére is, hogy senkit nem akarok megbántani, csak ahányan vagyunk, annyiféleképpen állunk a témához és az élethez is! És van egy mondás: 'a másfajta alma nem feltétlenül rohadt'

Ezért nem is ítélek el senkit, mert tudom, hogy minden anyának az a vágya, hogy szoptathasson. Csak van akinek sajnos nem jön össze... Ha én így jártam volna, biztos én is más véleményen lennék, de én csak azt tudom megosztani veletek, amit én átéltem és ahogy hozzáálltam a dolgokhoz... és ha tehetném, mindenkinek azt kívánnám, hogy akadályok nélkül tudjon szoptatni. Csak sajnos ez nem ilyen egyszerű... :)

Nem ócsárollak én se téged,se mást,csak nem értem,hogy Szemerke hogy mondhat egy ilyen ledorongoló véleményt 21 évesen feltehetően 0 gyerekkel a háta mögött.Még nevét sem irja be az adatlapra,annyira bátor.Tudod,nekem ez a névtelen levél kategória.Az email ciméből itélve nővér lehet valamelyi csecsemős osztályon.Hát a jó sorsom oltalmazzon meg tőle,remélem soha senkim nem fog a kezei közé kerülni.

Lányok,ti anyukák vagytok!Azért fordult valaki ide,hogy megossza a gondjait.Lehet finoman véleményt mondani,tanácsot adni,de az,hogy valaki a neve vállalása,gyerek nélül ossza itt az észt,az gusztustalan.Ha ez a fórum nektek erről szól,akkor szervusztok,beszélgessetek egy ilyen Szemerkével.Azért mert csak félig vagy magyar,maradj ember,jó ember.

Számomra itt ér véget ez a fórum.