Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetős fórum)

Akkor talán mégsem annyira kerek minden ennél a LLLszoptatási tanácsadónál?Talán igy már elhiszed,hogy napi 7000.-Ft volt a bérük?Higgyétek el,akkor az ördögöt is kihivtam volna segitségért,annyira pánikba estem,hogy nem szopott a kisfiam.

És még külön pénz lett volna a "Szoptanit"az a kis nyakbalógatós szerkentyű,ami arra való,hogy a gyerekem azt higgye,ciciből szopizik.

Remélem én vagyok a szabályt erősítő egyetlen kivétel!

A korábbi hozzászólásomban nevezett szoptatási tanácsadó egy ilyen nemzetközi IBCLC-s vizsgát tett személy volt. Senkinek nem kívánom a vele történt beszélgetést!

Pl bármi ami a kórházban történt (leszámítva, hogy nem mutattak helyes technikát) nem befolyásolja, hogy csak 4 hónapig szopott a baba. Az, hogy vizet vagy tápszert kapott... nah bumm. Ha ennek köze lenne ehhez, akkor nemhogy 4 hónapig, de egy hétig sem sikerült volna szoptatni. A gyerek nem gép. Nem 4 hónap után küld hibaüzenetet, hogy az elején valami el lett rontva.

A kórházban nem a gyerek ellen vannak, hanem a gyerekért. Ezt sajnos tudomásul kell venni. Ha a gyereknek az állapota megköveteli, akkor nem tehetik meg, hogy ne adjanak pótlást, mert pár év múlva csodálkozhat anyuka, hogy a gyerekes esetleg diszlexiás vagy figyelem zavaros az újszülöttkori hypoglicaemia miatt. És ez még csak a legkisebb következmény.

Az esetek 90%-ban minden csecsemővel eljátsszák ugyanezt és érdekes módon mégis tudnak az anyukák akár a gyerek 3 éves koráig is szoptatni.

Sőőt, elmegyek odáig is, hogy mikor a 650 grammal született baba akit majd 3 hónapig szondán táplálnak, fél év után 3 kg-val úgy megy haza, hogy anyuka tökéletesen szoptatja.... Hát ott valóban lehetne beszélni kezdetleges nehézségekről... És mégis! Mégis másfél éves koráig szopott! Nem egyedüli példa.

Én itt inkább a genetikai hátteret és egy kis személyes lustaságot tudok be annak, hogy ez így sikerült, mert azok a dolgok amik valóban ehhez vezettek csak és kizárólag a cikk írójának a hibája.

De ez is egy tapasztalat volt. Köszönjük.

Kedves Annamari!Ez egy teljesen értelmetlen vita,ugyanis nem rólad beszéltem,amikor az itélkezésről irtam,nem is értem,miért vetted magadra.azt sem mondtam,hogy pénz kérdése a szoptatás.

Régebben is szoptattak az anyák,ha tudtak,nem a számitógépen múlik,sok más dologtól függ.Ha vetted volna a fáradságot,és figyelmesen elolvasod,amit irtam,akkor megértenéd,hogy nekünk a fiam állapota miatt nem is lehetett eddig számitógépünk.Most is csak a férjem munkája miatt van.Sok családot ismerek,akik gép nélkül is boldogan nevelik a gyerekeiket.De a fórum tényleg másról szól.

Remélem,soha nem kerülsz olyan anyagi helyzetbe,hogy ne legyen pénzed szám.gépre.

Nekem már szereztél egy "szép napot",holott egy szóval nem bántottalak.Neked is hasonlót kivánok.

Elolvastam... Korábbi hozzászólásomban írtam én is, hogy nem vagyunk egyformák... sok múlik a külső tényezőktől is. A cikkben egyébként az anyukának volt teje, tehát alapból ha a kórházban önhatalmúlag nem tápoznak, képes lett volna szoptatni. Ahoz meg, hogy kinek mit csinálnak a babájával a kórházban én nemtudok mit mondani... nekünk 3 óránként hozták őket és ettek is... éjszaka nem. hazavittem, otthon igény szerint szoptattam. Soha nem keltettem fel azért, hogy mellre rakjam... volt hogy két óránként evett és volt hogy öt órán át nem. Soha nem méregettem... Sőt, kétlem, hogy a régi időkben ennyit foglakoztak volna ezzel. Minden baba más, és más ütemben fejlődik!

Egy anyuka pedig, akinek babája született legyen már annyira határozott, hogy tudja mi a dolga és leperegjenek róla a szívből jövő 'jótanácsok' ahelyett, hogy mindent a lelkére vesz és kára származik belőle...

Ja és nem állítottam, hogy mindenki tud szoptatni, csakhogy a női szervezet így lett megalkotva, hogy erre képes legyen... ha pedig mégis bibi van, van más megoldás is, attól senki nem lesz rossz anyuka! Csak sokan feleslegesen aggódalmaskodnak... és ismét bocsánat, ha valakit megbántanék! Nem az volt a szándékom! :)

Kedves Mariann!

Azt hiszem nem én kezdtem megjegyzéseket tenni. Emlékeztetnélek erre a nekem szánt mondatodra: „Azt hiszem, túl könnyen itélkezünk valaki felett, pedig talán csak nem ismerjük a körülményeit.”

Én nem ítélkeztem senki felett, ezért ezt a mondatot ki is kérem magamnak! Vissza lehet olvasni az 58-as hozzászólásomat. Semmi rossz szándék, ítélkezés nem volt benne. Minden egyes mondatommal mások segítségére akartam lenni!

Igen, egyébként a mai világban nehezen tudom elképzelni, hogy nem telik számítógépre. Nagyon sok rossz anyagi helyzetben lévő családot ismerek, ahol mégis van sz.gép+net. Ez már szinte alap egy háztartásban. Ma már "hozzávágják" az emberekhez az olcsó otthoni internet lehetőséget. Mi például 2500 forintot fizetünk havonta az internetért, ami egyébként nagyon gyors és azt hiszem megfizethető. Géphez pedig használtan is nagyon olcsón hozzá lehet jutni. Az internetről pedig még annyit, hogy rengeteg helyen ingyen lehet netezni (E-Magyarország pontok, könyvtárak…stb.)

Nem hiszem, hogy a szoptatás sikere az anyagi helyzeten múlik. Aki akar, az tud segítséget kérni. Ha nincs sz.gépe otthon, akkor valószínűleg hátrányban van, hiszen ma már minden információt a világhálóról szedünk le. Ennek ellenére mindenkinek van védőnője, akkor hozzá kell fordulni tanácsért. Ő már valószínűleg tud adni telefonszámokat, és érdemes felvenni a kapcsolatot egy szoptatási tanácsadóval!

Nem kifogásokat kell keresni, hanem a megoldást!

Részemről itt le is zárnám ezt az értelmetlen "vitát", mert ez már nem kapcsolódik a kiírt cikkhez. Amit szerettem volna, azt az 58-as hozzászólásomban elmondtam.

Szép napot!

Nagyon szépen köszönöm mindenki hozzászólását!

Sejtettem én, hogy érzékeny pontra tapintok a cikkemmel...

De talán legközelebb tényleg okosabb leszek majd.

A leírtakon kívül is még eszembe jutottak hibák, és olyan gondok is, amikről nem tehettem, de valószínűleg lelki gátat szabtak a szoptatásomnak.

Mindenkinek, aki szülés előtt áll, sok-sok szép szoptatással eltöltött hónapot kívánok! Ne féljetek segítséget kérni, és bízzátok magatokat az ösztöneitekre! És a mérleget tényleg dobjátok ki a francba!

Kedves Annamari!

Nekem semmi gondom a tanácsaiddal,csak arra szerettem volna kilyukadni,hogy nem mindenki teheti meg ugyanazt,anyagi okokból.Gondolom,el sem tudod képzelni,hogy van olyan helyzet,akár éveken keresztül is,hogy nem telik se számitógépre,sem a havi dijára.Nekünk most sikerült kapnunk a barátainktól egy öreg gépet,a másik adta a monitort,a harmadiknak pedig volt egy felesleges hangszórója.Mobil internetet sikerült szerezni hozzá,mert ahol most lakunk,nagyon rossz a lefedettség.Most harcolok a szolgáltatóval,hogy húzza már be a kábelt,ha itt megy el a ház előtt.A fiam nem beszélt 4 és fél éves koráig,nem is javasolták a fejlesztők a számitógépezést,tévézést.Ezt csak azért irom le,hogy megértsd,nem mindig lehet mindent alkalmazni.

Az LLL az nem a La Leche Liga?Mert ők mentek ki 6 éve egy ismerősömhöz pénzért.A tanácsadásért nem kérnek pénzt,de a házhozmenésért igen.Nekem annak idején ezt mondta az ismerősöm(az ő babája sem szopott)

Te máris gunyoros megjegyzést tettél a "dombtetőre".Képzeld,még telefon is csak egy idő után volt,mert albérletben laktunk,nem volt bevezetve a telefon.Mire lett,már hónapok teltek el.Ilyen is van manapság a XXI.században,és az én helyzetem messze nem a legrosszabb volt.

A "dombtetőn" volt viszont a szomszéd házban egy véreb,ami rendszeresen kiszökött az utcára.Csak kocsival mertünk kimenni a kertből.Akkor zárták csak be rendesen,mikor megharapott egy kisiskolás gyereket.Sajnos ilyen is van.

Sziasztok!

Én baba barát kórházban szültem. A lányom besárgult.Igény szerint szoptattam. Volt tejem bőven, de max 30-nál többet nem szopizott. Ezért először fejtem, majd szoptattam, és maradékot adtam cumisüvegből. Őt 3,5 hónapig tudtam csak anyatejjel szoptatni. Viszont 13 hónapos koráig szopizott még. Amikor a kisfiamat szültem tudtam, hogy mindent másképp fogok csinálni. Elraktam a cumisüvegeket, már a kórházban elkezdtem fejni. Így volt is tejem bőven. Igény szerint szoptattam/tok. Mivel Máté elég szépen szopizik így a cumisüvegre nincs szükségünk és a lefejt tejet én unokahugoméknak adtam, mert az ő sem tudta sokáig szoptatni (2 hónap) a kisfiát (6 héttel fiatalabb Máténál).

Kedves Mariann!

Először is: én nem ítélkeztem, hanem tanácsot adtam másoknak! HASZNOS tanácsot! Azért, hogy legközelebb sikerüljön annak, akinek esetleg elsőre nem ment a szoptatás!

Másodszor: valószínűleg kevered az LLL tanácsadóit másokkal, hiszen Ők nem kérnek pénzt a tanácsadásért. Önkéntes munkát végeznek! Szabadidejükben segítenek azoknak, akiknek nem megy a szoptatás!

Őket BÁRKI el tudja érni, aki akarja! A mai világban már nagyon egyszerű kapcsolatba lépni másokkal, legyenek akár a világ másik felén.

Gondolom a dombtetőn is van internet és telefonos kapcsolat...

A tanácsadók számai itt vannak:

[link]

Amikor nekem problémám volt, akkor is emailben vettem fel a kapcsolatot a helyi LLL-es tanácsadóval (pedig Őt személyesen is ismerem). Lefényképeztem a problémás területet, elküldtem, leírtam a panaszaimat. Ő továbbküldte IBCLC-s tanácsadóknak és 24 órán belül már több tanácsot is kaptam! Kb. 10-12 levelet váltottunk. Persze mi személyesen is beszéltünk és megmutattam neki, hogy mi a problémám. Akinek viszont nincs erre lehetősége, annak ott van a fenti link a telefonszámokkal.

Ezenkívül mindenkinek van védőnője, tőle is lehet tanácsot kérni!

Én azt gondolom, hogy 90%-ban nem mi tehetünk arról, hogy szoptatunk-e, azaz nem tudunk tudatosan tenni érte. Nekem két olyan esetem volt, ami elvileg a nagykönyv ellen szól. Az elsőnél 41. hétre beindult, normál, komplikáció mentes hüvelyi szülés, egészséges baba, minden OK, bababarát kórház, nekem még segítettek is szoptatni, ittam a teákat, kaptam LLL-es segítséget is, napi 3 liter folyadék, rendesen szoptattam a babát, ahogy most is csinálnám... nem kapott tápot sem. És fejtem, fejtem... de nem lett tejem. A második 36 hetesen, sürgősségi, életmentő császár, baba intenzívre, 3 napig csak a kezemmel nyúlhattam hozzá, én a 2. napon 1x (!) fejtem és meglepődtem, hogy több jött, mint az első babánál akármikor. És utána túl gyenge volt a baba, nem szopott, én 1 hónapig tiszta ideg voltam, nem tudtuk, mi a baja, hogy túléli-e (ma már egészséges), aztán még 2.5 hét kórház, ahol csak napi 3x szoptathattam, de alig bírt szopni, a nagyját cumisüvegből kapta (ez mind az én lefejt tejem volt). 2 hónaposan már csak szopott és 6 hónapig innentől csak szopott (és egyszer sem kapott tápot soha), összesen 14 hónapig szoptattam, de ekkor ő is szokott le rólam, konkrétan apasztanom kellett sokszor a tejem, mert literek gyűltek a mélyhűtőben.

Az elsőnél mindent jól csináltam és nem lett tejem, a másodiknál minden a szoptatás ellen szólt és csak a tejemen élt a baba. Nekem ebből az látszik, hogy ez egy belső (szerintem főként hormonális) folyamat, ami terhesség alatt alakul ki és mégcsak nem is pusztán genetika ez, de abszolút terhesség alatt kialakuló kémiai folyamatok következménye a szoptatás. Nem véletlenül tud mindenki jobban szoptatni a többedik babánál. Több anyukát is ismerek, akik semmit nem tettek másként és a másodikat már szoptatták, az elsőt meg nem tudták.