Házasság és gyerek nélkül miért tekintik céltalannak a kapcsolatot? (beszélgetős fórum)

Értem miről beszélsz. Hazudnék, ha azt mondanám rossz érzés, ha elakarják venni az embert, nagyon jó érzés, hogy ezt is megtenné, tette értem valaki, csak én nem érzem magában a papírban azt a pluszt.

Nem is én fogom eldönteni, jó vagy rossz maga a házasságintézménye, nem is akarom.

Mindenki rendezze az életét, ahogy számára a legjobb.

Ez egy csúsztatásokkal teli butaság :)

Persze, hivatkozási alap lehet minden, önismerettel kevéssé rendelkező embernek, aki nem tud még vagy soha az életében VALÓDI felnőtt döntéseket hozni.

Én és a férjem is önmagunk szórakoztatására házasodtunk... vagy akkor mi esünk bele a 10%-ba ugye?

Egyébként ezt az "ember nem monogám" szöveget mindig azok a férfiak/nők nyomják, akik nem AKARNAK megállapodni, vagy inkább örök életükre szeretnék maguknak meghagyni a lehetőséget a kalandozásra. Másra fogni meg mindig egyszerűbb, mint a személyes felelősséget felvállalni. Az ember ugyanis nem ösztönlény, azon (már aki) túlvagyunk....

Azért házasodunk, mert megtaláltuk életünk másik felét. A gyerek vállalása ehhez már csak opcionálisan, de nem kötelezően tartozik hozzá.

Lásd: házasPÁR.

A "társadalom" az emberek összessége.

Egy közösség alkot természetszerűleg ilyen-olyan írott és íratlan szabályokat, elvárásokat, tiltásokat. Az egyén nem függetlenítheti magát a közösségtől mondván, nekem nincs senkire és semmire szükségem, majd én egyedül megoldok mindent.

A remekül működős együttélő párok ellen nem ellenpélda a hazugság miatt megejtett válás.

NEM azt mondtam, hogy az érzelmi többlet van a házasságlevélben, bár sokak szerint igen. Azt mondtam, hogy az élethez való hozzáállást, tartást, beállítódást jelent a házasság. Nem, nem a tönkremenő házasság, hanem a házasság, normális esetben.

Nyilvánvalóan nem emiatt szereti senki a társát. De hoz egy döntést.

Ennek van az ellentettje is, amikor azért válnak, mert anyagilag jobban járnak, mert féltik egy vállalkozás miatt például a lakást, kocsit, vagyon.

Attól még egyik sem vakargatja a fenekét, nem is szeretik kevésbé egymást, és felelősséggel is vannak egymás iránt.

Nagyon kérlek, ne menjünk bele abba primitív úgynevezett érvelésbe, hogy azemberösztönlény.

Mert ha olyan fene nagy ösztönlény lenne, akkor az utcán vizelne vagy ahol éppen rájön a szükség, leütné a metrón a mellette állót, mert neki kell az illető ruhája, telefonja vagy akármije és mindenki azt erőszakolna meg, akit csak akar, de nyilvánosan.

Az ösztönvezérelt állatok világától az embert az ún GONDOLKODÁS és annak magasabbrendűsége különbözteti meg.

Jelen pillanatban olyan társadalomban élünk, ahol viszont egyre kevesebb a komoly, mély érzésű ember.

Sajnos sokan úgy vannak a kapcsolatokkal is, mint egy autóval. Jó, jó, de nem örökké, mert majd jön jobb.

A házasság nem arról szól, hogy éppen kit óhajtunk ledönteni az ágyra :))

Az annál sokkal tartalmasabb, mélyebb és komolyabb ügy, hogy az ember kit választ egész élete alapjának.

Nem, nem mondvacsinált dolog, az úgynevezett család NEM mondvacsinált dolog.

Honnan tudja?! :) Jajanyám...

Hát onnan tudja, hogy felnőtt emberként önismeretet gyakorol, s egy hasonló, önismerettel rendelkező, másik felnőtt emberrel köti össze az életét tudva, hogy egy irányba néznek, együtt akarják leélni az életüket és azt is, hogy ezért tenni is kell. Az ember a szüleit meg a gyerekeit is szereti 15 év múlva.

Aki pedig azt hiszi, hogy a tartós elköteleződés az életben arról szól, hogy "elkapja a hevület", mert neki kell valaki új, az valóban nem érti a család fogalmát, sem pedig a tartós elköteleződés lényegét :)

Én is ezt próbálom magyarázni, de van aki tényleg nem érti, és van aki csak nem akarja.

A házasság elkötelezettség, ami azt jelenti, a házastársunkkal tervezzük leélni az életünket, mert benne találtuk meg azt az embert, akivel a lehető legjobbnak gondoljuk. És mivel komolyan gondolom, így megtiszteltem azzal, hogy a felesége lettem,(És fordítva is így van). vagyis a társadalom számára elfogadott módon hivatalosítottuk a kapcsolatunkat. Ennyi. Aki így gondolja házasodik, aki nem, az nem. Semmi nem kötelező ma már.

Tökéletes megfogalmazás :)

Tegyünk egy próbát, aztán meglátjuk. Ha nem lesz jó, vagy megunjuk, lapát.