Ha a mama megkülönbözteti a vér szerinti, és nem vérszerinti unokákat... (beszélgetős fórum)

Ó, sajnálom, valószínű nem sok jóra számíthatsz. Akkor kerüld a társaságát. Kard, ki kard!...amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.

A békés megoldások híve vagyok, de mindig vannak kivételek, ez pedig az :(

Nálunk a saját gyerek érezte, amikor kistesó született.........

Sokat olvastam erről, mármint, hogy mit jelent a nagytestvérnek a kistesó születése.

Rengeteget tanultam belőle.

Pl. azt, hogy jönnek a rokonok, megnézni a kisbabát, az újszülöttet. Mindig legyen itthon egy plusz játék, lego, szép könyv, mert sokan ilyankor elfelejtik a nagyobb testvért.

Te is tégy így, ha a kicsi ajándékot kap a nagyszüleitől, te adj neki otthon ajándékot, könyvet, kirakót, bármit. És mond, ezt a mamáéktól kapta, csak akkor nem volt idejük átadni.

Nem biztos, hogy kevésbé szeretik a te gyereked, csak most a kicsi újdonság.

És tegye a szívére mindenki a kezét nem szívesen gagyog egy hat hónapos dundihoz, és felejti el mellette a hat évest.

szia!

:-)

jobb az egészségi állapota mint nekem:-) nem is sokkal idősebb nálam, csekély 14 évvel.

A megjegyzését komolyan gondolta, sőt, azóta ma este kiderült, a férjemnek azt is mondta, ő mindent el fog követni, hogy a nagyobb fiam ne álljon az utunkba...szerinted?????

A kijelentését a lehető legkomolyabban gondolta. A férjem nem akar vele összeveszni, én sem, ja, és a férjem engem állít fal elé, hogy álljak oda, és márpedig én mondjam el az anyjának ezeket...nahát abból tuti balhé lenne...:-(

Egy gyerek nem hiba...

nekem az élet így hozta.....én ezért mondom hogy én is ezt mondtam, pláne miután megszívtam a nagyobb gyerek apjával.

Szerintem is érthető, nyilván nem fogom az unokahúgom ugyanannyira szeertni pl mint a saját gyerekem, de ha ott vannak mindannyian, hát ha már van a gyerekem számára egy szelet csokoládé...akkor adok annak a másiknak is, ne epekedjen szájtátva...

tehát: szerintem nem érthető ez a fajta viselkedés amit tanúsít. Hisz nem nevelnie kell a nagyobb gyerekemet, hanem csúnya kifejezés, de hadd éljek most vele: alkalmanként, ha ott vagyunk, normálisan "elviselnie..."

igen, ő érzi sajnos...hogy a búsba ne érezné, amikor odamegyünk, a picurnak előrántanak vmi ajándékot, ő meg le van tojva, egy csoki nem sok...nem részletezem.

egyébként erre először a férjem hívta fel a figyelmemet.

Lya persze... Amiért te csak mondtad, nem mindenki fog ilyen hibába esni.

Szar ügy, de szerintem érthető.

ezt mondtam anno én is...hogy soha...

itt nem arról van szó,. hogy saját gyerekének kell tekinteni valakit, hanem arról, hogy a nagymama ÉREZTETI hogy a tesók csak féltesók, hogy az egyik az ő vérszerinti unokája, a másik pedig nem.

Először is leszögezem, nem szép amit anyósod művel. Ha igaz, amit leírsz, mármint, hogy rá akart beszélni, hogy a nagyobb gyereket az apára bízd, hát az gáz.

De az, hogy jobban szereti a vér szerinti unokáját, mint a te első gyerekedet, az valahol érthető.

Nem ilyen módon, nem ennyire megkülönböztetve, de sokszor annyi különbséget tudnak tenni két gyerek között. Még akkor is, ha vérszerintiek.

A kissebbet jobban imádják mert annyira édes, a nagyobb már zűrösebb.

Másrészt, a saját unokáját nyilván jobban imádja, hogyne imádná jobban, a saját gyerekét látja benne. Nyilván, ha nem is akarja kimutatni, de jobban szereti, mint a kapott unokát.

Megértem, ezt nem a Te gyerekeddel kellene éreztetni, de biztos, hogy Ő ezt érzi? Vagy csak Te érzed? Mert a szíved azt látja, hogy hátrányban van?

Úgy gondolom az lenne a legjobb, ha a párod beszélne az édesanyjával, hogy ez nem esett jól Neked. Káros a gyerekek közötti kapcsolatra is.

Én békésen próbálnám megoldani, hiszen tényleg a kicsi a sajátja, a másikat bónuszként kapta. Lehet mondani, hogy bezzeg én sosem tennék ilyet, de Isten tudja az ember, hogy viselkedik, ha esetleg éppen rossz napja van. A megjegyzése egy nagy baromság volt, de lehet nem is úgy gondolta, hogy örökre add oda, csak, hogy vigyázzon ő is rá.

Nem tudom milyen egészségi állapotban van, az is lehet, nem tud egyszerre két kicsire vigyázni, hiszen a picurkád, ha jól emlékszem pont abban a korban van, hogy teljes embert igényel, nehogy valami kárt tegyen magában.

Próbáld megbeszélni a pároddal, hogy rendezze ő ezt le. A gyerekétől biztos jobban elfogadja a kritikát. Remélem megoldódik hamarosan.

Az én anyósom a két gyerekem utasítja el, pedig vér szerinti unokája mind a kettő. Na persze a lányától született unokát imádja. Meg a szomszédja unokáját újabban. De az én gyerekeim, na ők már nem kellenek.

Egyenlőre magamnak sem tudok jótanácsot adni, pedig de jó is volna!

Szomorú, hogy felnőtt érett asszony így viselkedik, de a nagyszülők gyakran a vér szerinti unokáik között is különbséget tesznek és gyakorlatilag tehetik. Ha ő nem nagyon megy hozzátok, hanem ti mentek, hát azt javaslom, hogy egy darabig ne menjetek. Aztán még csak kifogás sem kell, sem pedig magyarázkodni! Csináljatok hétvégi progikat a családdal, hogy még csak fel se merüljön a gondolat, hogy őhozzá kéne menni.

Ha látni akarja az unokáját, jöhet, de meg kell neki mondani, hogy ne hozzon semmit, mert mindent megkap, amire szüksége van! Így elkerülhető, hogy az egyik kap, a másik pedig nem. Ha pedig mégis hoz valamit az egyiknek, legyen neked is a szekrényben eltéve ilyen esetekre egy-egy szelet csoki és olyankor a másiknak is adsz, hozzátéve, hogy a mamának nem volt pénze kettőt venni, de ...

Hogy egy kicsit égjen, de el is gondolkozzon.

A nagyobbik gyerkőc vér szerinti nagyija hol van? Ő szokott jönni vagy viszed hozzá? mert akkor meg lehet magyarázni, hogy az ő nagyija ő, a kicsi nagyija pedig a másik. :)

nekem az előző kapcsolatomban volt ilyen..anyám az én gyerekeimnek vett minden vackot..pl mikulásra,húsvétra csomagot...a párom gyerekének pedig ha vett is,akkor kisebbet és olcsóbbat...két lányom van...az egyik lányom a volt férjemé,a másik közös és a volt páromnak volt egy nagyobb lánykája,aki nem élt velünk,de nekem nem volt különbség közöttük..ugyan olyan volt,minta saját gyerekeim..a párom és anyám utálták egymást és ezt anyám a nagylányon vezette le...kirekesztette..nagyon sokat veszekedtem emiatt vele,de nem értette,hogy miért..egy gyerekkel nem lehet ilyet csinálni..

jól teszed,hogy megszakítod a kapcsolatod az anyósoddal..az ilyen nem érdemli meg az unokáját sem..a gyerek nem tehet semmiről..nem ő kérte az életét..

hagyj neki időt..vagy átgondolja és megérti mit veszíthet vagy ha nem,akkor nem is fontos neki ez az egész...

Egy örökbefogadó szülő alapvetően teljesen más típus.Ő eleve tudja,hogy más valaki gyerekét fogja felnevelni,és előre eldönti,hogy ezt szeretné.

Aki úgymond belekerül az ilyen helyzetekbe,mint mondjuk egy nagymama,annak azért nehezebb lehet elfogadni.

Sokan nem lennének képesek örökbe fogadni,vagy más gyerekét nevelni,mert bennük az ösztön,a "vér szava" az erősebb.