Boldog párkapcsolat: álom vagy valóság? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Boldog párkapcsolat: álom vagy valóság?
No mi megyünk a törpökkel játszóterezni! Apánk temetésen van :(
Pusz mindenkinek!
Igen ölébe pottyant egy "jó " gyerek, problémamentes, elfogadta. Aztán jött a saját a kis ördögfióka, de rohadtul nem tud vele mit kezdeni, várja, hogy majd ha nagyobb lesz, majd akkor viszi focizni, meg mennek csajozni, duma.... de akkor se fog tudni mit kezdeni vele, mert a gyerek életének első éveiből kimaradt, mert egyébként se tartja örömforrásnak a gyereket, hisz a foci, meg a horgászás ezerszer jobb (és könnyebb, nem idegesítő, nem megy az agyára...stb). Ördögi kör amúgy....
Az önzetlen szeretettel kapcsoltban, sztem nem nehéz a szürke hétköznapokba bevinni a törődést, odafigyelést, intimitást szeretetet, csak megfelelő partner kell hozzá, aki megérdemli és aki viszonozza. Ezt egy éve még én se tudtam, nyugi!
Az ember azért lesz professzor a témában, mert vagy tanulja az egyetemen pszihológiából, vagy tapasztalja a saját bőrén. Egész másképp látom már a világot, a kapcsolatokat, tavaly ilyenkorhoz képest!
Ha az embernek nincs összehasonlítási alapja, nem tudja, milyen lenne ha másképp élne/élnének...mert itt már nem csak rólad van szó, hanem a gyerekekről is. Oké (vagyis nemoké) hogy te boldogtalan vagy, de a gyerekeknek se jó gy olyan apa, aki leszarja őket, és azt látják, hogy ő a főnök, te meg a cseléd.... Mert bennük is ez az értékrend fog kialakulni.
A cikkről? Nagyon igaz!!!!!! Csak sajnos nagyon nehéz megoldani!!!!!!!!!!!!!!!:(((( Mert mondjuk hiába akarja az egyik, ha a másik meg nem így áll a dolgokhoz. Meg egyébként, a mai rohanó világban, a szürke hétköznapokban, iszonyatosan nehéz ezt így csinálni.
Meg amúgy is az ember gyarló és valamilyen szinten mindenki önző. Sajnos, szerintem az ember képtelen az önzetlen szeretetre! Erre kizárólag egy gyerek, és talán az állatok képesek.
Csak sajnos idővel kiöljük a gyerekekből ezt.
Igen...no meg te is úgy álltál hzzá, hogy nem voltak túl nagy elvárásaid felé, hisz nem az ő gyereke....Utólag okosabb az ember :)
Amúgy a cikkről mi a véleményed télleg?
Igen, ő akkor is önző volt, amikor megismertem!!!! Csak teljesen más volt az életünk gyerek nélkül. Sokkal könnyebb volt minden. És amit a legnehezebb elviselni, hogy a gyerekével szemben is pont olyan önző, mint velem szemben!!!!! Nem tudom, én ezt úgy gondolom, ha akartam egy gyereket, akkor ő az első!!! Legfőképpen, amikor beteg pl. Na, ő ezt nem így gondolja. Teljesen úgy jön le, hogy ő úgy érzi, mint amikor még anyuci pici kedvenc fiacskája volt. Igaz, hogy a pénzt leteszi, de onnantól legyen kiszolgálva, és élhesse a saját kis életét, úgy, hogy ő akarja! És abban már nem vagyunk benne. Abban csak ő van, és a hobbijai.
Képtelen határt húzni a család, és a hobbi között!!!!! Képtelen lemondani róluk, akkor is, ha a gyereke lázasan fekszik itthon. Mondván, itt vagyok én, aki úgyis mindent megcsinál, és megold! Holott én úgy gondolom, ha együtt vállaltuk a gyereket, akkor a vele járó gondokban is egyformán kellene a részünket kivenni. És sajnos, ez nálunk soha nem volt így!!!!!!!!! És nem is lesz. Ezért fogok változtatni az életünkön, de gyökeresen.
Nem tudok egyetlen tulajdonságot sem kötni kizárólagosan egyetlen népcsoporthoz sem, mert mindkettőben van tapasztalatom, az évek alatt láttam sok mindent, és egyik emberi tulajdonságunk sem kizárólagos. Mind köztük, mind köztünk van olyan ember, akiben megvannak ugyanazok a rossz dolgok.
megertem az elkeseredesedet, ez tenyleg nem hangzik tul jol. vajon akkor is ennyire onzonek talaltad amikor megismerkedtetek? mert ha nem, akkor mikor valtozott meg szerinted es mitol?
mindenesetre ha ennyi negativ tapasztalat es szenvedes ellenere eljutottal odaig, hogy nem lehet egy viselkedesbeli tulajdonsagot (jelen esetben az onzest) egy nepcsoporthoz kotni, akkor benned rengeteg ero van es buszke lehetsz ra, hogy a serelmeid ellenere objektiven tudtal ebben a kerdesben valtoztatni a nezeteden.
Na, igen, sok mindenben igazad van!
Nem, a titkos nem roma! Három év után lettem terhes! Ő nagyon sok mindenben más, mint a romák általában! Félig roma amúgy. Leginkább magyar baráti vannak, nem akar 76 gyereket, dolgozik.....................
De igen, vannak olyan dolgai, amik sajnos nem változnak!
Tudod, anno, amikor én őt megismertem, a családom, nagyon ellene volt. Én meg, a makacs, önfejű, aki "csakazértis" megmutatja, hogy majd ez más lesz!
Nem vagyok bezárva, elég szabadon élek, ami pl. nem jellemző a ugye azokra, akiknek roma pasijuk van. Szóval sokat formálódott ő ebben, csak az önzőség, hogy ő bármit, bármikor megtehet...... én meg szépen csináljam a dolgomat, de nem segít semmit, mert az az én dolgom!
Jajj, ezt olyan nehéz így leírni, ugrálok a gondolatokban ide-oda. Szóval semmi baj nem lenne köztünk, ha nem lenne ennyire önző!!!!!!!!!!!!!!! Ha nem robotként kezelne. Nem iszik, nem dohányzik, nem kocsmázik, nem játssza el a pénzt, nem nőzik........ Két szenvedélye van, a foci és a horgászat. De ez előttünk van a sorban!!!!:(((
Én is azt hittem, ez roma sajátosság, de rá kellett jönnöm, hogy nem!!!!! A legjobb barátnőm pl. magyar sráchoz ment feleségül, és mégis detto olyan a pasi, mint az én párom..... Illetve egy másik ismerős csaj, is pont ebben a cipőben jár, és magyar a pasija!
Ja, és nálunk nincsenek farkas törvények. :) Szóval, akkor lépek, amikor akarok!!!!! :)))
..hát a roma családokban a nők háztartási robotok és a roma pasiknak nagyon kis %-ka gondolja zt másképp, mivel ezt ősidők óta magukban hordozzák, ott kemény hierarhikus rendszer van...ezért (többek között) nem kéne keveredni (magánvélemény)
Én szóba nem állnék más kultúrájú pasival, a magyarok között és épp elég a hülye, nem kell, hogy a mindennapi problémákat még tetőzze az, hogy tök máshonnan jöttünk... (kultúrából, szokásokból) főleg ha a srác hithű, avagy szokásápoló... na meg a vérében van, ami az enyémben nincs.... És az enyémben van, ami az övében nincs.... szal neeeeeeeeeeem.
De gondolom most te se azt akarod hallgatni, hogy "szaguld amit téptél", "bezzeg mi megmondtuk", mert gondolom mindenki megmondta, hogy szóba se állj ezzel a sráccal....
Viszont arra nagyon kíváncsi lennék, hogy hogyan fogsz tudni kitörni onnan, mert ha jól tudom, a romáknál farkastörvények uralkodnak, ha ilyenről van szó.... Titkos hódoló is roma? Nem fél????
Azért nagy kalappal+++++++++++++
És még 1 kérdés, a gyerek megfoganása előtt, meddig voltatok együtt????
Próbálok gyógyulni, de így nehéz nagyon, hogy semmit nem segít! Most is azért keltem fel lázasan, hogy a gyerekeknek vacsit adjak, bevegyem a gyógyszert, csináljak magamnak teát....stb.
Ő meg amíg én felkeltem, gyorsan bedöglött az ágyba elkapcsolta a tv-t.....mire mentem volna vissza. Azt mondta, ha nem tetszik, nézzem a nappaliban....
Nem gondolom, hogy ez normális emberre vall. Most igazán megmutatkozik a primitívsége!:(
Szia! Köszönöm! Szívesen olvasnám a soraidat! Hirtelen felindulásból tudom, hogy nem szabad. De ez nem az. Már nem először akarok elmenni innen a gyerekekkel, csak az anyagiak mindig visszatartottak. Mit is kezdhettem volna két gyerekkel 26000FT-ból????? Sajna munka a habokba.......:(((( Pedig végzettségem is sok, és keresem is. De nehéz úgy, hogy nincs segítségem, aki a gyerekemet hozza-viszi az oviból!:(
Szóval ez már évek óta húzódik! És most jött valaki, aki segítene, aki szeret, aki bármit megtenne értem...... Igaz nem vagyok szerelmes, de mit értem eddigi életemben a szerelemmel????? Semmit! És talán, ha most nem lépek, akkor megint nem fogok egy ideig:(
Abban igazad van, hogy ez nem most kezdődött, hanem évek óta megy! Csak tudod két gyerekkel, nem mertem a semmibe lépni! Amúgy nem tudom, hogy elég-e, ha annyit írok, hogy roma a srác.
Nem néz másnak évek óta, mint háztartási robotnak! És nem egyszer a fejemhez vágta már, hogy ő aztán nem segít semmit, mert azért vagyok, hogy én megcsináljam.
Tudod, ha normális voltam vele, annál rosszabb volt!!!! Akkor nem tudta, hogy minek hol a határa!!!! Akkor elment reggel focizni, és este talált haza.....hiába üvöltött a másfél-két éves gyereke, hogy ne menjen el!!!!! Amikor a gyerekkel kórházban voltam, ő focizott. Amikor sírva hívtam fel, mert a mamámnál voltam a pár hónapos fiammal, és úgy üvöltött, hogy majdnem megőrültem, mert nem tudtam mi a baja, és felhívtam, hogy gyere értünk, menjünk be az ügyeletre, akkor ő az anyjáékat küldte, mert ő focizott!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! És ez csak nagyon ki töredék része annak, ahogy viselkedik!!!!!!!! Tudod, amikor a legjobb barátja felajánlja, hogy költözzek hozzájuk a gyerekekkel, ha úgy gondolom......az, aki mindig a párom mellett állt, és aki a kapcsolatunk elejétől tudja, hogy ki, hogy viselkedett a másikkal, akkor azt hiszem, hogy nem én vagyok a nagyobb hibás! Mióta meg van a fia, kétszer fürdette meg! Azt sem tudja, hol vannak a ruhái, nem tudja, mi a kedvenc étele.......semmit nem törődik így vele. És azt vágja hozzám, mert én hányszor viszem ki biciklizni a gyereket!!!!!!!!!!!!!!!!! Hiszen 5 percig nem bírja elviselni a saját gyerekét, mert üvölt vele!!!!!!!!!!!!!!!!! Tudod, nem csavargok, mosok, főzök, takarítok.....itthon vagyok a gyerekekkel, nem megyek senkihez.....és szúrja a szemét, ha itt ülök a net előtt! Még ezt is sajnálja tőlem, amikor igazán ez a kapcsolatom a külvilággal. Na, nem vagyok bezárva, csak itt, ahol lakunk, nincs kedvem menni senkihez!
Hát ennyi, és még csak azt sem írhatom, hogy röviden, mert az is sokkal hosszabb lenne!
Szóval igen, biztosan elkövettem valami oltári hibát, amiért így kell viselkednie! De akkor a gyerekkel szemben miért ilyen???????????? Ő mit vétett????? Semmit! Egyszerűen egy undorító önző szemétláda ember!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kedves Sirálylány! Nagyon nagy az elkeseredésed, és teljesen igazad van, változtatnod kell. Most viszont gyógyulj meg, és ami fontos, nyugodj meg egy kicsit. Ne cselekedj hirtelen felindulásból.Ha van kedved beszélgetni, holnap írok Neked priviben!
Jobbulást, és vigyázz magadra:-).
Ertelek , amikor nincs parunk , pl epp "most" szakitottunk , az ugye mar maga a boldogsag hogy , vegre megszabadultunk egy , nemkivant partnertöl :D
Legalabb is en 1-1-szakitast mindeg megelegedessel , lelki bekevel,boldogsaggal eltem meg !
Sajnos az eletunk utjai nem mindeg egyenes vonalon siklanak :)
Nem hangzik jól, amit írtál. Na, nem a jelenlegi kapcsolatod, az természetesen pocsék.
Kíváncsi vagyok egy őszinte véleményedre a cikkről. De őszintén.
További ajánlott fórumok:
- Pénz vagy Boldog párkapcsolat?
- Létezhet olyan, hogy egy párkapcsolatban nem szereted a másikat szerelemmel és mégis boldogak vagytok együtt?
- Mi van, ha nem vagyok boldog a párkapcsolatomban?
- Filozofikus gondolatok, párkapcsolat, boldogság, férfi-nő viszony! Gyertek minél többen!
- Valóban boldognak kell lennie annak, akinek van párkapcsolata?
- A boldog párkapcsolat titkai