Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Anyósok ide!!! fórum

Anyósok ide!!! (beszélgetős fórum)

1 2 3 4 5
2008. aug. 7. 17:15

na, oké... nem akarok ünneprontó lenni :)

ez az anyósok topikja ;-/

2008. aug. 7. 15:41

Bár néha mikor iszik egyet szokta mondani hogy elvettem a fiát.

Erre én!

Ééééén? hát ő vett el engem hát nem emlékszel? :))

2008. aug. 7. 15:37

Nekem anyóssal nem mint anyóssal van gondom hanem mint emberrel.

Engem elfogadott teljes mértékben bár az is igaz, hogy nálunk is voltak gondok. 2 fia van és sose akart lányt magának. Viszont a férjem már az elejétől fogva nagyon szeretett és sose engedte volna hogy ebbe az anyja bekavarjon. Viszont anyósnak az fontos volt hogy boldog velem a fia és ha nem is voltam akkor még egy háziasszony akkor is fontosnak tartotta nem vagyok kicsapongó meg link nőszemély :)

10. 5a071c9eeb (válaszként erre: 9. - A5e77950a3)
2008. aug. 7. 15:24

Teljesen igazad van! Remélem majd át fogod élni, hogy milyen csodás ajándék az élettől látni azt, hogy a fiad és a menyed boldogok egymással. Ahogy ezt leírom, még attól mosolyog a szívem örömében!

Pedig mi lassan 8 éve együtt élünk. Most Írországba fognak költözni, hogy mennyit fogok sírni utánuk! De csak titokban, hogy ne szomorítsam el őket.

9. a5e77950a3 (válaszként erre: 8. - 5a071c9eeb)
2008. aug. 7. 15:17
Én se olyan fiút akarok nevelni,aki miattam nem mer családot alapítani,aztán halálom után azt se tudja mit kezdjen magával.....:)Megpróbálok majd a férjemmel élni nem a fiamtól elvárni,hogy ne hagyjon egyedül.Majd jó 20 év múlva kiderül.Amúgy én úgy vagyok a gyerekeimmel(remélem később is így lesz)hogy ha segíteni nem tudom,akkor legalább nem gáncsolom el...
8. 5a071c9eeb (válaszként erre: 7. - A5e77950a3)
2008. aug. 7. 15:09

Szegénykém, azért ez szörnyű. Képtelen lennék ilyenre és nagyon elitélem aki hasonló dolgot tesz.

Nem értem meg, miért nem lehet szeretni azt, akit a fiam választott. Szerencsés vagyok, én imádom a menyem és a kisebbik fiam barátnőjét is. Az életemet adnám értük, ha szükség lenne rá.

Neked pedig kitartást és minden tiszteletem a tiéd, hogy legalább ennyire meg tudtad oldani ezt a szomoru helyzetet. Nem tudom, hogy én képes lennék-e arra, hogy azok után ami veled történt, a köszönésen kívül elhagyná-e egy szó is a számat.

Nekem jó anyósom van szerencsére és remélem én sem vagyok rossz anyós. Gondolom te is tudod, mi az amit biztos nem fogsz anyósként elkövetni. Minden jót neked!

7. a5e77950a3 (válaszként erre: 5. - 5a071c9eeb)
2008. aug. 7. 14:51
Az a baj,hogy a legtöbb fiús anya ezt nem tudja!!Nálunk após ivott,akire anyós számíthatott bármiben az a férjem!Én meg beleköptem a levesébe.Keserves évek voltak kitagadással,anyós karomnál fogva dobott ki,a cuccaimat kihajigálta az udvarra.Nagyon utált,de nem engedte hogy elköltözzünk,legalábbis együtt nem.Végül mikor hatalmas cirkuszok után kivettünk egy albérletet kijelentette hogy neki nincs unokája.Hiába mondtam neki,hogy csak pár kilóméter választja el a fiától és az unokájától hajthatatlan volt .Fél évig nem láttuk.Azóta eltelt 9 év a viszonyunk ma már emberi,de soha nem látná be,hogy hibázott(soha nem mondaná,hogy bocs!)Azóta a kíos témákat kerüljük,ő nem szól be nekem ,én sem neki.
6. 497f15547f (válaszként erre: 1. - Vica cica)
2008. aug. 7. 14:29

Szia Vica!

Tisztelet a kivételnek!!! :)))

Igazad van, egyetlen topik sem szól a kedves és segítőkész anyósokról..hm, pedig a fejemet tenném rá, h van ilyen.


Az enyém úgy általában bukott meg, mint ember! továbbá, mint gyermek, mint testvér, mint anya.

5. 5a071c9eeb (válaszként erre: 2. - Tücsimücsi)
2008. júl. 25. 01:06

Szia!

Igen, igazad van, hogy a fius anyukák többsége nem a legjobb anyós. Tudod, hogy általában az anyák rendkívül kötődnek a fiaikhoz, tulajdonnak érzik, sokan zsarolják őket a szeretet nevében.Durvát mondok, de szinte szerelmesek a fiaikba.Erre van egy régi szófordulat, amit megtalálsz az irodalomban vagy történelmi levelekben, ez pedig: "szerelmetes fiam". Ez pontosan kifejezi azt a sajátságos kötődést, szeretet, ami anya éa fia között létrejön.Ez a szeretetnek egy rendkívül erős megnyilvánulása. Eszerint a fiam vagy fiaim az igazi férfi, a legnagyszerübb, a senkihez sem fogható, egy nő sincs aki érdemes arra, hogy csak az árnyéka is legyen. Az apa lány kapcsolatban az apa féltékeny a fiukra, mindenkitől óvja a lányát, mindenkitől félti.Aztán nagyon sok anya-lánya kapcsolatot a viszály jellemez.Az apa-fiu kapcsolatban az apa vagy büszke a fiára vagy lekezeli, alárendeli, nem értékel benne semmit, elnyomja, ő a domináns apatípus, a családfő tipusú apa. Szerintem ebből adódnak az úgynevezett anyósproblémák. Vannak ám sárkány apósok is! Ha az ember tisztában van a természet törvényeivel és rendelkezik némi intelligenciával, de legfőképp helyesen szereti a gyermekét, akkor jó az esély egy harmónikus, egészséges kapcsolatra.

Úgy érzem, hogy a családunkban történt szerencsétlenség az én szerencsém abban a tekintetben, hogy helyesen tudom szeretni a fiaimat. Az én nagymamámnak volt egy fia és egy lánya, aki az én anyukám. A negyvenes években (a háboru idején) Budapesten laktak és nagyon rosszak voltak a körülmények.Nehezen tudott gondoskodni a két gyerekről, ezért anyukámat örökbe adta a testvérének.Anyut tehát a nagynénje nevelte fel.A fiuról semmi körülmények között nem volt hajlandó lemondani.Szerencsére a testvérek imádták egymást mindvégig.A nagybátyám 56-ban egyetemista volt és disszidált Svájcba. A nagyi örökké azzal nyúzta, hogy öngyilkos lesz, ha őt nem fogja szeretni(egyébként imádta az anyját).Eszméletlen jó pasi volt,de ahányszor lett egy komolyabb barátnője a nagyi szabályosan haldoklott.Minden nőt elüldözött mellőle. Végül a nagybátyám öngyilkos lett, mert nem tudott választani a feleség és anya között. Ugyanis a nagyi számára csak ez az egy alternatíva létezett, feleség vagy anya. A feleség és anya szóba sem jöhetett.

Megfogadtam, hogy soha, így nem fogok szeretni. Ez a kisajátító szeretet csak öl vagy elüldöz.

Az utolsó mondatodban a tudtodon kívül pontosan megfogalmaztad a lényeget, látatlanban utálják a leendő menyüket. Biztosan megértetted a fenntiekből ennek az okát.

Vannak menyek, akiknél a "gyerekszoba hiánya", a neveltetés hiányosságai csak olaj a tűzre és rögtön össze is jön egy jó kis utálkozás.

Pedig olyan egyszerű szeretni azt a kislányt, aki szereti a féltett fiamat, aztán már ketten szerethetjük tovább az imádott férfit ill. fiut.A menyem szeretete által biztonságban érzem azt, aki a legdrágább nekem.

4. tücsimücsi (válaszként erre: 3. - Vica cica)
2008. júl. 24. 19:31
Hát igen, főleg, ha már eleve úgy viszonyul az anyósjelölt.
3. vica cica (válaszként erre: 2. - Tücsimücsi)
2008. júl. 24. 19:28
Ez forditva is igaz.A lányok is utálják a fiuk mamáját
2. tücsimücsi (válaszként erre: 1. - Vica cica)
2008. júl. 24. 14:16

Bocsi, de én nem vagyok anyós.

Annyit szeretnék Neked mondani: akinek nem inge ne vegye magára.

Igenis a fiús anyukákkal van a probléma zömével.

Sokszor még nem is ismerik a leendő menyüket és már látatlanban utálják.

2008. júl. 24. 13:50
Miért vagyunk a menyünk szemébe bunkok,dilisek és boszorkányok! Csak a fius mamákkal van baj!Olvastátok,hogy milyen véleménnyel vannak rólunk!
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook