Vallomások

Pár napja korhatáros horrorfilmen két kb. 14 éves kislány hangosan vihogott, vakuval fotózkodott, rágót csattogtatott. Leteremtettem őket, hogy fejezzék be, vagy ha nem érdekli őket a film, akkor menjenek ki. Onnantól a film végéig csend volt.

Meglepi bulit akartam a páromnak, felhívtam a barátait, de finoman leszóltak, hogy "még csak most jöttünk össze újra, majd jövőre lehet így, most ünnepeljük kettesben" Nagyon rosszul esett. Együtt lógnak folyton, de engem sosem hív. Elegem lett.

Boldog vagyok, hétvégén meghívom vacsorázni. És amíg a pezsgőt kortyolgatja megkérem a kezét. Már csak anyukája él, vele már beszéltem erről, ő áldását adta.

Őrülten szerelmes vagyok!

Várom, hogy behívjanak meghallgatásra...

Non stop szexelnék!

Az érzés, amikor rádöbbensz, hogy a párod pontosan látja minden hibádat és gyarlóságodat... Hálás vagyok, hogy mindezek ellenére szeret.

Tegnap kikukázott kis üveget, kifőztem, 2 X simán. 1 X ecetes vízzel. Gravíroztatom, "Boldog Névnapot", és évszám. Remélem tetszeni fog aki kapja majd. Hihetetlen, micsoda értékeket dobnak ki. Sok tárgy az erdőbe kerül. Mérgezzük a környezetet. :'(

Holnap nagytakarítást rendezek, végre egyedül leszek itthon.

Szeretném már egy kicsit előre hajtani az idő kerekét...

Szerintem az emberek maguk is felelősek a sorsukért, ha nincs mit enni. Rögtön mást hibáztatnak, ha vmi rossz. Először magamba kell nézni, hol rontottam Én el. Kevés csak az ima: "mindennapi kenyerünket add meg ...". Az ember is tegyen 100%-ot.

Lehetetlen, hogy ember ilyen gonosz tudjon lenni.

Tegnap családi ebédről hazafelé tartva, kocsiban szexeltünk a férjemmel, pont mint 32 éve! :D

😭 Nagyon magányosnak érzem magam, szeretetre vágyom!

Kiürült a családi kassza. Se kaja, semmi...

Jövő szombaton végre újra láthatom a titkos szerelmem, már nagyon várom. Ő sem tudja, hogy mit érzek iránta.

Anyák napja közeledik, én már nem vagyok anya, nekem senki nem hoz virágot.

Semmi sem érdekel, mély depi van...

Szeretem ezt a vallomás funkciót, olyan mintha az ember gyónna a papnál. Csak itt lehet arctalanul, névtelenül bátrabban. Kicsit könnyebb utána az ember lelke. Köszönjük! ❤

Nagyon összevesztem a szüleimmel.Félek,hogy ezúttal nem bocsátanak meg.Nem vagyok jo passzban és ez a környezetemben élőkön csattan(nem tudatosan, nem szándékosan). Szeretem őket nagyon,de félek bocsánatot kérni,akár írásban is.

Csak magamat szeretem..

Nemsokára Anyák Napja, kíváncsi vagyok a gyerekek elfelejtik-e. Én megköszöntöm édesanyámat, már meg is vettem neki az ajándékot.

Tegnap megtudtam, hogy édesapámnak csak pár hónapja van vissza az orvosok szerint!😭 Kész vagyok lelkileg.

Nekem nem tetszenek a tetkók, főleg a nőkön. Nem is értem mért csináltatják! Aztán később, meg olyan ruhákat vásárolnak, amik eltakarják, mert szégyenlik.

Tudatosan egyedülállóként készülök gyereket vállalni.

Az egyedülálló anyaságban az bánt, hogy kicsi gyerekkel nehezen tudom megoldani családos programokon a részvételt és a nyaralást anyagilag is, de leginkább fizikailag, és így kimarad a kicsikém sok-sok élményből.

Kimentem a tanyánkra, rózsát ültetni. Készült már haza, férjem. Hazafelé 1 kis séta az erdőben. Rengeteg a szemét. :'( Bottal kicsit megtúrtam. 1 üveg fűszertartót hazahoztam. Ágybetét, ruha, törött lábú szék, az maradt....

Régen a gyerekek röptettek papírsárkányt. Szerintem most is jó szórakoznának vele.

55 éves nő vagyok...a majdnem 20 évvel fiatalabb szembe szomszédom ma megosztotta velem beszélgetés közben, hogy már pár éve semmit se szexelnek a feleségével. Miért mondta vajon el? Nem hinném, hogy magamfajtától akarna bármit. Én is házas vagyok.

Úgy döntöttem elkezdek valamit tanulni. Hátha egy kicsit kihoz engem ebből a katyvaszból...