Vallomások

Megfőztem a húslevest, sütöttem kacsacombot és hozzá hagymás törtkrumplit és majonézes krumplit köretként, elmosogattam és konyhát csináltam a csatatérből de nem állok meg pihenni mert elkezdek takarítani! :)

Szeretek legalább hétvégén egyedül lenni. Eleget vagyok emberek között. Szombat-vasárnap nem vágyok senki társaságára.

Vettem a piacon egy szép zöld nyári hálóinget. Nagyon örülök neki, már alig várom, hogy felvegyem.

Hiányzik valaki, akit nagyon szeretek!

16 évesen szültem az első fiamat.

A gyomrom fordul föl a kollégáktól, akik reggel fogmosás helyett kávéval kezdik a napot.

Néha szeretem magam kényeztetni valami szép dologgal, legyen az egy ékszer vagy szép fehérnemű. Jólesik törődni magammal.

Majdnem bakancslista függő lettem! De már csak pár óránként jövök fel. Sokkal több a szabadidőm, jobban érzem magam. :)

Nem szeretek vendégeket fogadni.

A Valentin napról nekünk a drezdai szörnyűség jut eszünkbe. 15 éve megfogadtuk, hogy nem ünnepeljük.

Egész cuki pasival találkoztam ma a munkában. Hétfőn jön legközelebb a városba, mivel aznap dolgozni fogok, ismét betér. :) Lecsapok rá! >:)

Jól esett volna, ha valaki ápol, de a többiek is betegek. :(

Valentin napra két karton cigit kaptam. Örültem.

Középkorú nő vagyok, de a mai napig, ha kéményseprőt látok, keresek magamon egy gombot. :) 🍀

Mikor a kollégám megölel, mindig arra gondolok, hogy bár meg is csókolna.

Nem érdekel a Valentin-nap, baromság az egész!

Szeretem, hogyha személyes bajom van, vagy kisegítek, a főnökeim megölelnek. Hálás vagyok, hogyha "szarul" nézek ki, őszintén megkérdeznek mi bajom, és tényleg segítenek, amiben csak lehet.

Fáj, hogy el sem búcsúzott!

Megint csak áltattam magam. Csalódott vagyok.

Nincs párom. Utálom a Valentin napot. Ha lenne párom, akkor sem lenne ez máshogy...:) soha senkivel nem ünnepeltem és nem is fogom. Nem csak ez a nap számít!:)

Utálom az influenzát, gyerekemet és anyámat is elkapta, és én sem vagyok valami fényesen.

Életem legrosszabb élménye lenne, ha ágyban kellene kávéznom. Ez azt jelentené, hogy halálos nagybeteg vagyok. Főleg, ha még nekem valaki behozná, na az lenne a vég.

Tegnap megtaláltam a pasim régi facebookját. Van rajta 2 képe az exbarátnőjével. Nagyon ideges lettem. Egész nap azok a képek vannak a fejemben. Megint emlékeztettem magam arra, hogy mennyivel szebb az a lány. :(

Utálom a Valentin napot és a hozzátartozó bohóckodást. Nekem ez a nap Bálint nap. Miért kell minden vackot átvenni külföldről?

Elegem van hogy a főnökömnek csak én vagyok az alkalmazottja és már a férfimunka (rendszámtábla felrakás, festés, stb.) is rám hárul. Sosem segít, kritizálni bezzeg tud.

Újrapróbáltuk az exemmel, nem ment. Csak haverok maradtunk. De tegnap amikor csörgött a telefonja és kihallottam egy női hangot, gyomoridegem lett és nem is tudtam figyelni a kollégára, aki közben hozzám beszélt.

Mióta megvan az autóm kb. csak szívok vele, mert mindig van valami baja. Egy hónapig szerelőnél volt, visszakaptam, erre most meg nem indul. Borzalmas vétel volt. Miért kellett nekem ez?!

2 hónap se telt még el az évből, de már 3 emberrel összevesztem, mert egyszerűen megfogadtam, hogy az idén nem fogom engedni, hogy hülyének nézzenek, s belém rúgjanak.

Ki akarom próbálni, hogy milyen kényszerzubbonyban lenni.

Felnőtt nő vagyok, de még nincs gyerekem. Mikor belegondolok, hogy milyen lesz terhesnek lenni, mindig furcsa érzés önt el. Számomra kicsit hátborzongató, hogy egy ember mocorogjon a hasamban.