Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Méhnyakseb?? fórum

Méhnyakseb?? (beszélgetős fórum)


2009. szept. 16. 19:57
nagyon köszönöm mindenkinek aki segít és segített:D
2009. szept. 16. 19:27
nekem is volt néhány éve.Nálam is lefagyasztották és elhiheted tényleg nem fáj.:)
2009. szept. 16. 18:54
Méhszájseb a dokim szerint sok mindentől lehet.Ezt a lefagyasztásos dolgot nekem is említették,de nem igazán lelkesít.Nem hiszem el hogy nem fáj.Nálam a szülés utáni belső varratok is közrejátszhattak,most várom a rákszűrés eredményét...
2009. szept. 16. 18:49

Pont ma olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban. Ha nem haragszotok bemásolom ide. Nekem is volt, lefagyasztották,de már bánom, hogy belementem, csak egy felesleges rossz élmény volt!

Alighanem a nők egymás közötti beszélgetéseiből elég sokak számára ismerős ez az amúgy helytelen kifejezés. A jelenséget latinul eritroplákiának nevezik, ami magyarul csupán annyit tesz: "vörös folt".


Jótékony pirosság

Az erős málnavörös színű hámrész akkor jelenik meg, ha a nyakcsatornát bélelő élénk színű hengerhám felkúszik a méhszáj sápadt, gyöngyházas laphámjára. A piros zóna tehát egy határvonalat jelöl ki, és nyoma sincs ott semmiféle sebnek, csupán a cervikalizáció jele, ami a méhnyak - latinul cervix - nevéből származtatott fogalom. A hormonálisan aktív, azaz szaporodóképes korú nők 90-95 százalékánál látható. Az előfordulási arányból is sejthető, hogy ez önmagában nem lehet kóros.

A fenti számból következik, hogy a rákszűrésen résztvevő vagy egyéb okból nőgyógyászt felkereső nőknél is ilyen arányban fognak találni eritroplákiát. Ez nemhogy veszélyes, épp ellenkezőleg: nagyban segíti a rákszűrés hatékonyságát, és így közvetetten véd a ráktól.

A málnapiros folt ugyanis, - amint mondtuk - pontosan kijelöli a kétféle szövet határát, márpedig a méhnyakrák mindig pont innen indul ki. A terület szabad szemmel is jól látható és vizsgálható.

A nőgyógyász tehát rákszűréskor alaposan szemügyre veszi a területet, és a legtöbbször, azaz az esetek 99 százalékában minden rendben van. A citológiai vizsgálat (PAP teszt) eredménye is rendszerint P1-es vagy P2-es, ami azt jelenti, hogy a sejtek egészségesek, nincs semmi teendő.

A normális leleteken kívül előfordulhatnak daganatra utalók és egyéb rendellenességet mutatók is, amikor a citológiai leletek P3-as vagy annál rosszabb értéket mutatnak. A P4-es és 5-ös lelet egyértelműen tumoros sejteket jelez.

Egyéb rendellenességek

A P3-as leletű egyéb rendellenességek közé tartoznak különféle gyulladások, például egy gyulladásos nemi betegség, a kondilóma vagy az endometriózis. Ezek a kórképek természetesen kezelést igényelnek, de nem rosszindulatúak.

A P3-as citológiai eredmények kétharmad részben gyulladásos folyamatokra utalnak. Ilyenkor antibakteriális kezelés után a citológiát megismétlik. Ha a gyulladás kizárható, tölcsér alakú szövetmintát vesznek, ún. konizációt végeznek. A szövetminta kivágása történhet lézerrel. A szövettani vizsgálat eredményeképpen a rendellenességről kiderülhet, hogy nem daganat, vagy ha mégis, akkor 0 stádiumú, azaz a hám és kötőszövet határát nem lépi át, így könnyen és kockázatmentesen eltávolítható. Szerencsés esetben már a konizációval sikerül teljesen kimetszeni, és nem szükséges további beavatkozás.

Ha a konizáció nem volt kellő kiterjedésű, illetve P3-asnál rosszabb lelet esetén kiterjesztett konizációt végeznek, illetve - főként a már szült nőknél - eltávolítják a méhet. Természetesen a méhnyakrák kezelése ennél az egyszerű sémánál összetettebb, de erre most nem célunk részletesen kitérni.És a lézeres kezelés?

A vaporizációs lézeres kezelést méhszáj-"seb"-ek esetén szokták alkalmazni. Az eljárás előnye, hogy gyorsan és könnyen elvégezhető, olyan rutinbeavatkozás, amiért akár még szívesen fizetnek is a nők, ha cserébe megnyugodhatnak. A kérdés csak az, hogy mennyire szükséges, nem fölösleges, netán káros-e.

A méhszájseb mibenléte és a méhnyak vizsgálatakor keletkező eredmények áttekintése után elmondható, hogy a vaporizációs lézeres kezelésnek - aminek az a lényege, hogy gyakorlatilag elpárologtatják vele a rendellenesnek tartott sejteket - vagy a fagyasztásos kezelésnek P1-es és P2-es leletek esetén nincs létjogosultsága, ahogy P3-as, gyulladásos esetekben sem. Mi a helyzet ezeken kívül?

Természetesen a kezelés nem okoz közvetlenül betegséget, erről nincs szó, de közvetett hatása miatt mégis ellenjavallt.

A vaporizációs lézeres kezelés alkalmazása daganat gyanújánál azért kétséges - egyes vélemények szerint kifejezetten tilos -, mert tönkreteszi a patológus számára fontos szöveteket, amiből részletes szövettani vizsgálatot lehetne végezni. Ha pedig nincs semmiféle daganat, akkor többnyire olyan gyulladásos folyamat zajlik, amelyet gyógyszeres vagy egyéb kezeléssel kell gyógyítani.

A lézeres kezelés - valójában sebészeti eljárás - határozott hátránya, hogy mindenképpen roncsolja a szöveteket, hegesedést indíthat, és így a későbbiekben, például további rákszűrések alkalmával, nehezíti a méhnyakrák kiindulási területeként ismert szövetek vizsgálatát, egy kezdődő rendellenesség felismerhetőségét. Pedig az idejében megszülető diagnózis létfontosságú, segítségével nagy valószínűsége van a teljes gyógyulásnak.

A vaporizációs lézer alkalmazhatósága a nőgyógyászat területén viszonylag szűk körű. Alkalmas például kondilómák és melanómák eltávolítására, méhszájseb esetén viszont alkalmazása megkérdőjelezhető.

Félreértés ne essék, a P3-a leletek mindenképpen kezelésre, végleges megoldásra szorulnak, de a daganatmegelőző állapotok és daganatok esetében nem a fagyasztás vagy a vaporizációs lézer a legmegfelelőbb módszer.

Aki például az interneten szeretne részletesen tájékozódni, azt fogja tapasztalni, hogy a szakirodalom kezelési protokolljaiban általában javasolt a P3-as citológiájú eritroplákiák kezelésére a vaporizációs lézeres kezelés, de vannak ezzel ellentétes véleményt képviselő szakorvosok is. Miután azonban a vaporizációs lézeres kezelés kifizetődő vállalkozás, ezek a hangok sokkal halkabbak.Mindezek után mit tehet az a nő, akinek lézeres műtétet javasolnak?

Kérdezzen rá pontosan a leletekre és az indoklásra. Ha csupán méhszáj-"seb" miatt - P1-es és P2-es citológiai eredményekről volna szó -, ne egyezzen bele. Ennél kedvezőtlenebb leletek esetén a fentiek értelmében nyugodtan kérdezzen rá más kezelési lehetőségekre is.Irodalom:

[link]

[link]

Elek Csaba: A fogamzóképesség zavarai, Golden Book Kiadó, Budapest, 1996Szerző: Forrás: Megjelent:

Máriáss Márta HáziPatika.com 2003. július 1

2009. szept. 16. 18:47
A méhszájat laphám fedi. A méhnyak csatornát hengerhám. A két hám találkozásánál helyenként a hengerhám rákúszik a laphámra. Ezt hívják méhszájsebnek.
2009. szept. 16. 18:47

Nekem 3x volteddig/ebben 2x terhesség alatt/

Kenegették /fájt mint állat/de elmúlt mire kellett:)

Előállapota a papillómának ami a méhnyakrák előzménye,de ha időben kiszúrják hamar elmúlasztják.Nem kellemes ,de nem is halálos:)

Tulképp sebes a méhnyak a hüvelyben,és vagy vérzés,vagy fájás formájában veszik észre:)

2009. szept. 16. 18:43
nekem tavaly volt egy kis sebem, lefagyasztották, és szépen begyógyult. észre se venni az egészet, és én nem tudok semmilyen következményről. miért nem kérdezed meg az orvosod, ha ennyire félsz?
2009. szept. 16. 18:38

sziasztok.

Ki tudna engem felvilágosítani, arról hogy a méhnyakseb pontossam mit is jelelnt .

És hogy ez engem fog-e valamiben korlátozni a jövőben.

Tudom hogy a rákszűrésre sűrűbben kell mennem, de ez tényleg okozhat ekkora problémát?

Kérlek segítsetek.


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook