Hogy felejsem el őt? (beszélgetés)

Sokat gondolkoztam, hogy indítsak e topikot vagy ne... Valószínűleg csak negatív visszajelzést kapnék, de nem bánom felvállalom...

AZ én történetem ott kezdődik, hogy új munkahelyre kerültem. Megismerkedtem egy 19évvel idősebb férfival ott, aki próbálgatott befűzni.

Róla annyit kell tudni, hogy elvált, együtt él az exfeleségével és a gyermekeivel. A házat az ex miatt eddig nem tudták eladni, és valószínűleg amilyen helyzetben van az országunk, nem is fogják tudni eladni. Nekik a viszonyuk nagyon rossz, napi veszekedés, csesztetés...

Szóval... ezzel a "kicsit idősebb" férfival összejöttem, azt hittem a korkülönbség lesz a legnagyobb problémánk. De nem... az ex mindent elkövet, hogy mi sose legyünk boldogok együtt.

Ha azt akarom, hogy velem legyen lelép az exe, vagy keresztbe tesz neki. Teljesen a földbe döngöli a barátomat. Nem értem vele szemben miért papucs velem szemben meg miért olyan "kemény"

A nő fenyegetőzik, hogy elveszi a gyerekeket, elviszi máshova elhagyja őket. Az ex mennyen az kit érdekel, de a gyerekekkel hagy tartsa már a kapcsolatot.

A lényeg a lényeg... mindig a gyerekekre fog mindent, heti 1-2 napot látom a barátomat akkor is vagy 1-2 órára vagy egy egész estére de akkor se itthon hanem a hobbiát egyezteti velem...

Nagyon sokáig hitegetett, hogy mennyünk költözzünk el, de mindig visszatért a pénz kérdésre. Hogy miből fizetnénk meg, hogy ha lesérül akkor mi lesz velünk mert ő fizikai munkát végez... Jó ez a rész érthető is...

Újra elkezdett hitegetni, hogy kivisz magával külföldre és majd ott milyen jól fogunk élni, de én már nem hiszek neki.

GYerekkel és mikor szétmentünk eljegyzéssel is hitegetett, hogy el akart...

Szeretem... de mikor ébredek már fel? Értem én a szituációt, már teljesen hülyének érzem magam ebben a kapcsolatban.

Szerintem ezek kibúvók, hogy a "gyerekek miatt" meg ehhez hasonlók.

Szexuális életünk is kb félévvel ezelőtt volt, nekem senki ne mondja azt, hogy egy férfi bírja ilyen sokáig. Mikor rákérdezek, hogy miért azt mondja, hogy mert fáradt, meg nem fog csak azért átjönni, hogy megdugjon azt haza is megy... :S

A másik, hogy állandóan a facebookon lóg ahelyett,hogy velem lenne...

Érdekes....

A "csipám" már kinyílt, viszont annyira szeretem, hogy nem akarom elengedni... :( Olyan mintha nem is lenne, nem is értem miért kellek neki. SOkszor elengedtük már egymás kezét, de valami összeköt minket, nem tudunk egymás nélkül lenni

Arra viszont nem lehet fogi, hogy azért van velem mert fiatal vagyok, és húú de jó velem mutatkozni...

Úgy gondolom ezt a kapcsolatot azzal tudnám megmenteni, hogy a gyerekeit megismerem és hátha megszeretnek...

Mit gondoltok erről?

Azzal tisztában vagyok, hogy nincs helyem mellette... De miért nem tudom elengedni? Miért jön mindig vissza? :(

Vagy tényleg szeret csak annyi sérelem érte őt az előző házasságában, hogy nem tud mit csinálni?

Kicsit belefáradtam de hátha tudtok nekem jó ötleteket adni, azon kívül, hogy hagyjam ott a francba :)