Természetes szülés császármetszés után! (beszélgetős fórum)

Nagyon sajnálom, ami veled történt. :( Nem is tudom, mit mondhatnék. :(

Amit írtál a sima szülésedről, az sajnos nem mindenütt van úgy. Amikor a fiam született a fogadott dokim nem tudott jönni, és aki helyettesítette, az egy szemét volt. Hiába született spontán Zolika, nem tette rám, odamutatta, épp megérintettem és elvette. Szó sem volt mellre tételről. Mivel nem volt babás szoba szabadon, hiába született 15.45-kor, majd csak másnap 6-kor hozták ki.

A császáromnál a fogadott dokim volt, ahogy kiemelték a lányom, és felöltöztették, megkaptam pár pillanatra. Ő 9.15-kor született. babás szobába kerültem és du. 4-kor már kinn volt velem.

A császár után 4 nappal bekötöttem a cipőmet és simán elláttam a babám. A gátsebbel meg 2 hétig sírva ültem, nem bírtam menni, állni.

De azzal egyetértek, hogy a lelki dolgok sokat befolyásolnak.

Remélem hamarosan születik egy csodaszép kisbabád. :)

Igen, az biztos, hogy nagyon sokat számít lelkileg főleg, hogy a császár végül nálunk tragikus lett, de az utána lévő dolgkokra már van összehasonlításom, és ez is nagyon sokat számít nálam.

Amikor hüvelyi szülésem volt, igaz szerencsásnek mondhatom magam, mert kb 6 órás vajúdás után könnyen megszületett a Fiam, ahogy felöltöztették odatették mellém, és megszoptathattam, ami nekem nagyon sokat jelentett. Ezt császár után nem tehetem meg. Ráadásul néhány óra múlva már együtt is lehettünk a szobában.

A felépülés is sokkal jobb volt, igaz császár után súlyosbította a fájdalmat a lelki sérülés is.

Természetesen elfogadom ha legközelebb is császárra kerül a sor, de utána még szeretnénk babát, és a 3. császárt már nem sok doki engedi sajnos.

Szia Kriszti.

Már 4 napja betöltöttem a 36.hetet, amikor levált a lepény. Mire külső jelei is lettek ennek, már hiába mentünk azonnal a kórházba, és császároztak meg azonnal, a kisfiunk már nem élt. Felfoghatatlan számunkra, hogy mi történhetett, és egyáltalán még azt sem fogtuk fel szerintem hogy ez megtörtént.

Most várunk nyárig, aztán elmegyek a dokimhoz, és megbeszéljük lehet-e már próbálkozni.

Én itt követtem el hibát. Elolvastam egy csomó könyvben, hogy megy a szülés, meg születéstörténeteket, mert ugye nekem császár volt az első, nem is volt fájásom, gőzöm sem volt hogy megy egy szülés. Kíváncsi voltam, mi lenne ha. De a dokim különösebben nem faggattam, mert császárra készültünk, és hát biztos voltam benne, hogy ott lesz. És ha ő ott van, akkor magától mond mindent, nem izgultam egy cseppet sem.

Aztán jól megszívtam. :(

A férjem velem volt, de mivel ő aztán tényleg nem volt erre felkészülve, meg igen békés a lelkem, nem kérdezett semmit. Sokat segített, mert velem viszont annyira egy hullámhosszon volt, mintha olvasott volna a fejemben.

Hát azt mondom ezek után, hogy az ember készüljön fel B, C, és D tervvel is. Sose lehet tudni hogy alakul.

köszi!!

amúgy nem arra gondoltam, h közben kérdezz, hanem előre... bár előre mindent nem tudhat az ember...de jogos, akkor már én is olyan állapotban voltam, hogy nekem már mindegy volt mit csinálnak, csak szedjék ki a gyereket ...ilyenkor talán jó, ha van ott egy férj vagy valaki segítő, aki kicsit tisztább agyilag és kérdez helyettünk... :-))

most hogy ebbe belegondoltam asszem be is idomítom férjet, mi a szülés menete és ha valami nem úgy van kérdezzen mi történik...bár elég önálló volt az előző szülésemnél is, oké, h a műtőbe nem engedték be, de ő volt az egyetlen pasi aki odament a csecsemőosztályra és kikövetelte a gyereket, hogy adják neki oda, majd ő odahozza nekem szopizni, merthogy én nem tudok felkelni...mondták is a nővérek, h elég rámenős volt :-)))

Hát a fogadott dokim mindig mindent elmond, mi fog történni, mit fog csinálni, miért van rá szükség. Közben is mondja, hogy "kis türelmet kér, mindjárt vége, most ez fájni fog" meg ilyeneket. Ezért is esett olyan piszok rosszul, ahogy ez a szadista viselkedett.

És igazad van, kérdezni kell. Jogod van tudni mi lesz veled.

Sajnos én akkor már olyan állapotban voltam, hogy nem tudtam kérdezni, alig voltam magamnál.

ha a saját dokim van ott, kérdezés nélkül is tájékoztatott volna mindenről.

De mindegy, ez már így lett. Nem tudok változtatni rajta.

És a gátseb nekem tényleg 20x jobban és tovább fájt, mint a császáré.

Minden jót Neked! :)

oké, persze, ha tudok új érdemi infókat majd szólok...illetve írom...

egy ismerős anyuka, akivel a nagyobb gyerekeink nagyjából egyidősek, a másodikat simán szülte meg 2 óra alatt(én beérném 3-4el is) :-)...semmi komplikáció nem volt...az elsőnél kb ugyanaz volt a gond mint nálam, többször a gyerekre csavarodott a zsinór...

jó lenne nálad is tudni a körülményeket, ha jó volt a szívhang és csak pár óra telt el és lassan tágultál akkor tényleg nem indokolt a császár....egy másik ismerős 21 órát vajúdott és végül természetes úton szült...ilyen sokáig tartott neki a tágulás, de a baba jól volt közben így kivárták.... ezért nem mindegy milyen a doki, meg milyen a kh...persze tudom, sok esetben utólag derül ki, h a doki mégsem olyan kedves mint előtte, pedig az ember fizet nki egy valag pénzt...nem is értem...

szerencsére az enyém tök jófej, nő,szült ő is 2 gyereket, így gyakorlatban is tudja miről van szó!, tegeződik a betegeivel ami sztem nagyon jó, mert valahogy közvetlenebb a kapcsolat, utána érdeklődött, bejött meglátogatni (a legtöbb doki ezt nem teszi), hívott a varratszedés miatt, nem vettem fel, így írt egy sms-t, hogy jó e nekem az időpont... szóval nekem csak jó tapasztalataim voltak vele, ezért szeretnék vele szülni megint...egy hátránya van csak,nagyon drága...de ha a sok rossz sztorit olvasgatom, meg a csalódást a dokikban akkor úgy látom megéri....

én úgy tudom ezt muszáj megnézni... sajnos ez tényleg egy rossz tapasztalat, hogy sok doki nem mond semmit, én értem, h neki természetes amit csinál mert minden nap ötször csinálja, de szülni nem szül minden nő napi egyszer sem...szóval jó lenne a tájékoztatás... én ezért is vagyok vele úgy, hogy kérdezgetek...néhány doki (PL ÚJ körzeti) utál is érte, hogy kérdezgetek, majd befejezem a mondatait, mert azt már tudom, csak egy részt nem :-))) de nem érdekel, az a lényeg, hogy választ kapjak a kérdésre!

mesélték nekem is, h a gátseb is kvára tud fájni, elhiszem...meg begyulladhat, stb...biztos rossz volt!

borzasztó lehet elveszíteni egy babát, nagyon sajnálom....

nálad is látszik nagyon jól, hogy neked ment a szülés és a baba is meglett és ehhez jobb élményed fűződik, mint az életmentő császárhoz aminek meg rossz lett a vége, ezért nem akarnád újra a császárt...ez tökre érthető, ha fordítva lett volna akkor meg valszeg fordítva gondolnád....

nagyon drukkolok, hogy következőre sikerüljön minden úgy ahogy eltervezted!!!

Szia beu!

Nagyon sajnálom, ami történt. Biztos nagyon rossz lehetett. Drukkolok, hogy lehessen még egy babád és meg tudd szülni.

Meg szabad kérdeznem, hogy mi volt a baj? Persze csak ha nem voltam túl tolakodó.

Nekem császár volt az 1. szülésem, és természetes a 2.

A császárnál nekem nem volt zacsi, és 6 óra múlva babás szobában voltam a kislányommal. Semmi komplikáció nem volt. Hamarabb felépültem, mint a gátmetszésből.

A természetes szülésnél kaptam EDÁ-t, de oxitocint nem. És szó sem volt altatásról, meg felnyúlkálásról. Az EDA még hatott a gátvarráskor is, így nem éreztem semmit. A kitolási szakasz alatt meg nem fájt semmi, de érzékeltem a fájásokat és minden mozzanatát a kisfiam érkezésének. Aktívan részt tudtam venni EDA hatása alatt is a szülésben.

Szia!

Sokadik nekifutásra lett időm végigolvasni, amit írtál. Azt hiszem mindenben teljesen igazad van. A te esetedhez még csak hasonlóról sem hallottam, de neked tényleg így volt a legjobb. Felállással nekem is bajom volt, meg utána még sok hétig rámtört néha a sírás, mert itthon nem tudtam elvégezni a dolgaimat. Bár én fele annyit ha vajúdtam, mint te, különösebb ok mégsem volt a műtétre. Legalább is nem mondtak semmit. Mindössze nem tágultam :(

Nagyon sok sikert és kitartást kívánok neked a második szüléshez. Drukkolok, hogy minden menjen. Mi a párommal épp ma beszéltük, hogy ha Kisfiunk betölt a második évét, akkor nekilátunk a második babának. Én is nagyon szeretnék természetes úton szülni. Biztos fáj, meg nehéz, de a végén mégis úgy a jobb. :)

Kérhetek tőled valamit? Minden új dologról írnál nekem/nekünk, amit megtudsz? Az altatásról én is hallottam. Rövid, 15-20perces. Nem is tudom hol olvastam, de valaki írta (lehet nem itt hoxán), hogy egy ilyenbe még a gátvarrás is bele tud férni :) Még egy gonddal kevesebb :)

Sziasztok!

Engem is nagyon érdekel ez a téma.

2006-ban szültem természetes úton, majd tavaly októberben császárral. Ez utóbbi életmentő volt, sajnos csak számomra, a Kisfiunkat nem tudták megmenteni.

Nagyon szeretnék még én is természetes úton szülni, és persze mielőbb. Tudom türelmesnek kell lenni, de nagyon nehéz.

Annyi mindenen múlhat, de azért még reménykedem, hogy szülhetek újra természetes úton is.

Nekem sokkal jobb volt, főleg utána.

még egy dolog...azt tényleg mondják, hogy jobb két évet várni minimum a két szülés között, nehogy szétváljon a heg, de sztem ez is egyéni dolog, biztos van aki nem vár és nincs baj, és biztosan van aki többet vár és beleesik abba az ezerből 7be akinek szétválik... de biztosan van alapja, hogy nem árt várni, jobban regenerálódik a szervezet...

azt tudom, hogy fájáserősítőt azaz oxitiocyn-t nem adnak annak aki előzőleg császárral szült, és valszeg EDA-t sem, de ezt még nem kérdeztem meg...meg azt hallottam utána elaltatnak, mármint sima szülés után és benyúl a doki kitapogatni belülről a méhet nem vált e szét a heg...ez sem lehet kellemes...még erről sem kérdeztem a dokim, de mindent ki fogok puhatolni előre, hogy képben legyek...

sziasztok...

én 28 hetes kismama vagyok, az első gyermekem császárral született, ő majdnem 3 éves lesz mire megszületik tesó..nagyon szeretném, ha sikerülne természetes úton, de én is úgy vagyok vele, ez nem kívánság műsor.

Sok hsz-t olvastam sok helyen, ismerek olyanokat aki mindkét verzióban szült, és rájöttem, hogy annyira egyéni, hogy ki miként éli meg, hogy milyen komlpikációk adódnak szülés és császár közben, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez vagy az a jobb...attól függ kinek :-)))

függ a kh-tól , a személyzettől, de sztem még a személyzet hangulatától is, h valaki jókat tapasztal egy kh-ban vagy nem, hogy szimpi e neki valaki vagy nem, függ az egyén fájdalomküszöbétől is, az eddigi tapasztalataitól is (szülések, műtétek, stb) és még ezer meg ezer dologtól...

lehet egy sima szülés normál lefolyású, hosszabb-rövidebb ideig tartó, komplikáció mentes, pl még metszés sem kell (egyik ismim első gyereket 2 óra alatt szülte, már szinte kilógott a gyerek feje mire beértek a khba, felfeküdt az asztalra és már mondta a doki, hogy nyomhat is...ennyi), DE lehetnek közben gázok: elakad a baba, szétszakad a méhszáj vagy a hüvelyfal( egy isminek a gyerek a feje mellé tette a kezét, a kis körmével végigszántotta hüvelyfalat amit utána varrni kellett), sőt ennél vannak borzalmasabb sztorik is ismerősi körben!!! de nem részletezem...ugyan ez a császárral, van akit felvágnak és ugyan fáj, mert mindenkinek fáj!!! de nem annyira és 6 órával műtét után már mászkál (egiyk barátnőmnek nuku fájásai voltak, beindítani sem tudták, 1,5 héttel a túlhordás után császározták, hamar felépült, nem érzte nagyon fájdalmasnak a dolgot), aztán van akinek elfertőződik a sebe, az nagyon durva, van aki nehezebben épül fel belőle, mert sok vért vesztett... ezeket sztem csak úgy lehet összehasonlítani, ha kiragadunk egy-egy esetet...pl egy sima komplikáció mentes szülés biztosan jobb, mint egy császár, mert az első mégiscsak egy természetes dolog, a másik meg egy komoly hasi műtét....és itt jön képbe még egy dolog, hogy sajnos előre nem lehet tudni mi lesz!!!

Az én terhességem végig komplikáció mentes volt, gyerek méretei mint a nagykönyvben, minden vizsgálati eredmény rendben,RH negatív a vérem így ugye az összeférhetetlenséget is végig nézik, gyerek ugyan + lett, de ellenanyag termelés nem volt, egy dolog volt rossz csak a vérképemen a vashiány miatti vérszegénység, de nagyon brutál szinten (ha nem vagyok terhes ilyen vérképpel azonnali vérátömlesztésre küldenek!!) szedtem ugyan vasat receptre, de nem sokat javított...

jártam kismama jógára, szülésfelkészítő tanfolyamra a kh-ba, csináltam a gátmasszázst, stb...szóval nagyon készültem...eljött a szülés napja..napra pontosan mikor ki voltam írva... 4 óra otthon vajúdás, nem ment el a víz így nem siettünk, utána bent még vagy 6, tágulás kb a semmivel egyenlő, egy ujjnyira már 2 hete nyitva voltam, a 10 óra alatt még 1-et sikerült mellé szerezni és azon a lyukon ugye nem fért volna ki a gyerek...volt burokrepesztés, rásegítés gyanánt, erősebbek is lettek a fájások, majd oxitocyn amitől kidobtam a taccsot... semmi javulás...ekkor már a gyerek szívhangja is kezdett rosszabbodni, na ekkor döntöttek a császár mellett, és 11 órával a megindulás után kivették a lányom, és kiderült mi volt a gáz!!! nagyon rá volt csavarodva a zsinór, egyszer a nyakára, egyszer az egyik lábára és még kétszer a másik lábára... a dokim azt mondta ilyen kötözött sonka gyereket még nem látott! ez volt az oka, hogy nem tágultam, mert a zsinór visszahúzta a babát...ha nincs a "császár metszés" mint olyan akkor mindketten belehalunk... én abszolút indokoltnak tartom a történteket, kissé talán csalódott lehettem volna, de nem voltam az, örültem, hogy kint a baba, hogy minden oké...csak irígykedve néztem azokat akik a spontán szülés után 2 órával belibbentek a szobába és már szoptatták is a babájukat, vagy felszisszentek a gátmetszés miatt mikor leültek...én két napig felállni sem tudtam, a dokim rendelt vért, 3 zacsival kaptam 2. nap este, akkor jobban is lettem és másnap már fel tudtam kelni...igaz napokig csak több perc alatt és segítséggel, mert iszonyat fájt a seb...

most a dokim azt mondta úgy indulunk neki, hogy természetes szülés lesz,de ne keseredjek el ha nem jön össze, figyelik a heget, a babát, hogy hogyan haladunk és majd meglátjuk mi lesz! a körülményektől fog függeni! nekem ez tök szimpi...mind a dokimban, és mind a kh-ban, hogy ezt lehetővé teszik (Szt.István KH) aztán majd meglássuk mi lesz...ha megint császár, ez van, akkor ezt dobta nekem a gép...nincs mit tenni!!! egy a fontos, éljem túl épen, egészségesen és a baba is egészséges legyen!!!

Hát meg, de megérte :) Mondjuk az kicsit rossz, hogy végig sejtettem, és mindig mondtam is az orvosomnak, hogy lehet ez lesz. Ő pedig biztatott, hogy minden rendben lesz, megy normálisan. De nem ment. Sajnos ez nálunk már hagyomány, mert anyukám is és a nagymamám is így szültek. :( Anyukámnak 3császározása volt. :(

Viszont a második babánál és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ott jöjjön az a bébi, ahol kell :D

Na, csak ideértem. :)

Elolvastam a történeted. Hát Te alaposan megszenvedtél ezért a kis Manóért. Ilyenkor tényleg az a legrosszabb, hogy a vajúdás hosszú óráit végigcsináltad, és aztán mégis császár.

Na, majd a következő!! :)

Most értem ide, de csak pár percem van. El ne szökj, el akarom olvasni a történetedet este. :)

Addig is szép napot!

misz!

elolvastam mindkét történetedet. Hát bőven van különbség és nem csodálkozom rajta, ha neked nem éppen jó visszaemlékezni arra a napra. De legalább túl vagy rajta és a gyermekeid kárpótolnak minden akkor átélt fájdalomért. Én csak bizakodni tudok, hogy eljutok a spontán szülésig, és hogy nekem nem kell ilyen szörnyűségeket átélnem. Minden tiszteletem a tiéd!

Akit érdekel esetleg a Zolika naplóm 265. bejegyzésénél leírtam a Kislányom császáros születését. Az 1.-nél meg a Kisfiam természetes születését.

Szerettem volna visszaolvasni és képeket nézni, de sír a Fiam. Majd később jövök.