Terhesen - elhagyjam a párom? (beszélgetős fórum)

Nekem is le kellett tennem az esküt, de az, hogy magzatelhajtásban nem segédkezek, nem volt benne..

Volt benne erre vonatkozó kritérium, de erre mondják, hogy vannak kiskapuk.

Nem offolom tovább a dolgokat, de akkor ennyi erővel az eutanáziát sem szabad sehol a világon alkalmazni, mégis már sok országban engedélyezett. (hála Istennek!!! )

Kicsit ledöbbentem egynémelyik hozzászóláson. Többnyire olyanok írnak dolgokról véleményt, akinek fogalma sincs milyen érzés egy meddő nőnek ha mégis terhes lesz.

Kedves fórumindító! Mivel van segítséged, el ne dobd a lehetőséget, de a pasit igen! Ha hezitál az már nem jelent semmi jót. Mi az h egyik nap akar, másnap nem! Előbb utóbb el fog hagyni. Gyerek melett is. Pláne h elsősorban az nem kell neki. A gyereked és a családod mindíg azok maradnak, míg a férfiből seperc alatt ex válik. Menj a családodhoz, Ők biztos nem mondanak ilyet h ma kellesz, holnap már nem. És nekem elhiheted, h simán megcáfolom azt, h a szar apa is jobb a semmilyennél. Mert ez egy baromság. Tudnék erről mesélni, de a lényeg az, h egyedülállóként vállaltam a fiamat nem is akárhogy. Örökbefogadással. Volt már egy két apa jelölt, de százszor és ezerszer jobb nekünk kettesben, mint olyanokkal akiknek sex vagy bármi más miatt útban lett volna a gyerekem. Voltam anyagilag érzelmileg mély ponton, de soha nem bántam meg h a gyereket vállaltam. Ő ad értelmet, erőt h jobbra forduljon az életem, életünk. A családom sokat segít, és nem szégyellem, de a gyerekemnek mindent megadok. És minden rossz után jó jön, és minden nehézség is megoldódik ha az ember akarja. És a gyereke miatt miért ne akarná??!! Minden jót neked és a babócának!!

Ebben egyetértek, én is így vagyok kb. abortuszkérdésben, bár igyekszem mindenkit megérteni, hiszen én abban hiszek, hogy mindennek oka van és másképpen gondolkozom. De vannak helyzetek amit nehéz tényleg megérteni..viszont nem szeretek ítélkezni és az orvosnak nem szabadna.

Számomra ez nemhogy nem etikai, de nem is kérdés:)mivel én tudom, hogy nem a fizikai testem vagyok:)az csak egy kis részem:)még azt is megtapasztaltam milyen vicces kis bábok vagyunnk szinte itt tényleg és hogy játsszuk a szerepünket ,de ez így is van jól. Végülis minden jól van ahogy van. Mindig ide lyukadok ki.

A ne árts rész maradt...de egy iszonyat rég keletkező szövegről beszélünk, aminek sok része igenis alap és most is követendő alap, de, igenis haladni kell a korral, a szellemiség, tudományok változásával...és ha valaki rövid vagy kínok közt meghozott döntés után az embrió/magzat elvetetése mellett dönt és van orvos aki ezt megteszi, és hosszútávon így látja jónak (lehet később megbánja, ez egy külön lépcső), akkor igenis legyen hozzá joga, ha beszorítva időbe, de akkoris.

Én kettős vagyok, mert nem vagyok abortusz párti, de sok helyzetben viszont magam is látom, hogy miért dönt úgy ahogy és el kell tdunom valahogy fogadni, megérteni és tiszteletbentartani (és mitagadás azokat viszint megvetem, akik pl: már a 4. aboruszukon vannak túl, mert nem tud védekezni).

Örök etikai kérdés marad tanult/hívő emberek között is, hogy mi az élő/mi az élettelen és az élő mikortól élő.

Én nem erőltetek semmit senkire. Érvelek és beszélgetek. Szerintem az az ön és közveszélyes, ha valaki becsukja a szemét és nem látja mit művel:)de tiszteletben tartom, mindamellett szeretek szemeket nyitogatni is, ha lehet. Aki nem akarja úgysem fogadja el, ráerőltetni végképp nem is lehet senkire és nem akarom.

Minden ide tartozik, mert minden összefügg egymással pont ez a lényeg..aki nem tud analógiákban gondolkozni azért nem látja az Egészet. A részeket meg magában nem a teljesség igényével lehet használni..

Egy pár hetes embrió sem egy sejtből áll, de ez is lényegtelen viszont az emberi testről beszéltem általában.

Miben van különbség?akkor lehet, hogy akár egy csecsemőt is megölhetünk, mert nem elég tudatos, akár egy felnőtt ember?ennyi erővel..mi a különbség?van, de közben mégsincs.

Az élet mindenben benne van és ha már két sejtből lesz egy élet, ami maga is csoda egy apuka és egy anyuka sejtjéből egyébként is nem?akkor hogy jön ahhoz valaki, hogy azt mondja ez csak egy sejtcsomó?pont erről szól a dolog, hogy még az sem véletlen, hogy valakinek lesz-e gyereke vagy sem. Valaki akar, de nem lesz és fordítva..ennyit arról, hogy mennyire tudatosan tudunk dönteni..tudat alatti dolgok befolyásolják ezt is, mint annyi mindent és nem véletlen, hogy a két sejt és mikor fog találkozni..Ha az anyuka tudat alatt elutasítja pl. akkor felléphetnek azok a hatások amik akadályozzák a teherbe esést..az agy akkor is adja a parancsot. És sokszor ez öröklött és sokszor van az anyai háttérben is hasonló trauma a nőiességgel is akár ami ezt hozza. Szépen le lehet vezetni.

Lehet igazad van, bár az tény, hogy van egy 'mindekinélmindentjobbantudokstílusa', de nyilván nem elsősorban nekem célozta.

Mentségemre legyen, hogy az én gyerekem kapcsán merült fel a téma, és nehéz úgy szemlélnem, ''átgondolnom'', mint a orvosi tételt, hogy vajon csak egy sejtcsomó-e vagy több annál.

Ha mindenki meghalna/elpártolna stb tőlem a környezetemben, valóban nehezebb helyzetben lennék, de akkor is lenne hol laknom, lenne más munkám is, van több végzettségem, biztos nehezen, de akkor is meglennék. Bár mondjuk szerintem az se reális, ha abból indulok ki, hogy mi lenne, ha nem lenne mellettem senki, ha egyszer van.

:)

Az apja valóban nehéz ügy, amiért csak magamat okolhatom.

Ezeket a tételeket az esküből, kivették ill. módosították.

Ami nagyon fontos, hogy a mai törvények szerint az orvos vallási/etikai/hittbeli okokra hivatkozva visszautasíthatja a kérést, ha az a kérés nem egészségügyi alapú.Nem köteles és nem küötelezhető kért abortusz elvégzésére.

Nincs baj azzal amit hiszel, hisz mindenkinek joga van hinni, abban amiben hinni akar (persze nem ön-és közveszélyes módon)...de pont emaitt nem szabad másokra ráeröltetni azt amiben hiszünk...

Ökoszisztémákrol beszélgethetünk, de nem ide tartozik, nem ehhez a fórumhoz és Igen, pusztítunk, mindannyian és , ha borul, igen, akkor borulni fog, de ez sem ide tartozik...

Én sem láttam egyébként csak belenéztem, de nem is szeretném..én enélkül is tudom. Nekem nem kell hozzá bizonyíték.

és nem a gyávább megoldást választod:)ez a keményebb.

Hát ajánlom még ha valakit érdekel a Mi a csudát tudunk a világról sorozatot ill. sok jó film van a témában a másik nagyon jó aminek nem jut ezsembe a neve mátrixenergiáról szól a test, szív működése a ritmus az élet ritmusával függ össze a szívverés ezért nagyon fontos és mint energia is mérhető. A bioenergia is ezért működik, de aki kicsit már nyitott érzékelheti is az energiákat. A növényeken lehet kísérletezni is én kipróbáltam:)ha szeretettel kézzel energetizálod őket szebbek lesznek:))nálam mindig el szoktak pusztulni északi sötét a lakás is sajna..és sokkal szebbek lettek..láthatóan. Ennyit arról, hogy ki mit gondol a másikról mit jelent:)

MOndjuk ha így van, szerintem mindegy, hogy tudatosan, azért menekül, mert tudja, mi történik vele, vagy csak azért, amiért írtad. Mint mondtam, nem láttam a filmet, ezért biztosan nem fogok kiállni a hitelessége mellett vagy ellen. Csak arra reagálok, amit írtál.

Valahol a természet védi az életet, ugyanolyan válogatott eszközökkel, amilyen válogatottan kíméletlenül bánik el azokkal, akiket selejtesnek ítél.

Erről újabb off-téma jutott eszembe, zavarjatok el nyugodtan, ha már nagyon zavaró: én úg ytudom, hogy az orvosok a mai napig leteszik a HIppkratesz-i esküt. Ha így van, az hogyan összeegyeztethető a nem orvosi okokból indokolt abortusszal? Úgy tudom, az eskü külön tétele, hogy magzatelhajtó szert asszonynak nem adnak, magzatelhajtásban nem segédkeznek.....

A sejtek közötti kommunikációt hagyjuk ki, mert ahhoz több sejt kell (és tisztelettel kérlek, hogy ezt a részt velem ne fejtegesd, mármint a sejtek közötti kommunikációt), és ha nem ikrekről beszélünk (és bár én nem hiszem, de akkor te ezek szerint igen), akkor nincs kivel kommunikálnia annak az egy "sejtcsomónak"...

Az, hogy az RNS vagy DNS milyen információkat hordoz nem kétséges, de fejlődési szint és szint között oltári különbségek vannak.

Ne keverjük össze a bakteriális sejtet, mely sejtként folytat önnálló élettevékenységet, vagy egy embriót, akinek a DNS-en kívül semmi más nem utal arra, hogy életképes lesz valamikor!

Ez jó:-D, tetszik :-D

(UI:nemcsak bizonyos mértékben, hanem nagyon is jól kommunikálnak egymással, csak nem úgy mint mi:-D)

Én láttam a filmet, amikor megnéztem, sokkolt, de azért nem minden fekete vagy fehér.

Az az embrió nem azért "menekült", mert tudta, hogy meg fog halni, hanem azért, mert addig a pillanatig abba a "zárt rendszerbe", ahol ő volt, nem hatolt be semmi.

De ez nem tudatos volt.

Még mielőtt betámadnának, nem vagyok abortusz párti.

Csak egy REÁLISAN gondolkodó ápolónő.

Szerintem felesleges G.Garbo-ban a közellenséget látnod.

Visszaolvastam a hsz-eket, nem akart semmire rávenni, csak elmondta a véleményét.

Az anyagi kérdésekben igaza van, ha belegondolsz, mert rokonokra, szülőkre támaszkodsz, nem biztos, hogy nélkülük, egyedül biztonságban fel tudnád nevelni a babát.

Nincs azzal baj, hogy megtartod, a gyermeknél nagyobb öröm és boldogság (illetve felelősség) nincs is :)

A baba apját hagyd el, költözz tőle el és ne akarj vele semmiféle kontaktot.

Azért ment bele anno a közös gyerek témába, mert azt gondolta, nem lehet gyereked.

Inkább nem méltatom, milyen ember az ilyen.

:)

Megint off, és elnézést is kérek érte.

Én nem láttam a Néma sikolyt, nincs is tervben, hogy megnézzem.

Ugyanakkor ismeretterjezstő - tehát nem szigorúan véve tudományos - műsorban volt szó arról, hogy bizonyos mértékig még a növények is képesek információt átadni, ez a z információ egyébként leggyakrabban éppen a stressz illetve a félelem, kvázi tehát érzések.

Reál tudományokban aztán végképp nem vagyok otthon, ezért sem kardoskodok amellett, hogy ez így is van. De annyira kell nyitottnak és alázatosnak is lennem aziránt, amit még nem tudok és még nem is vagyok képes felfogni, hogy ne zárjam ki a lehetőségét, hogy a mai orvostudomány eszközei nem képesek még mindent feltárni. Talán fél, talán kétévente duplázódik a 21. században az egséz emberiség összes tudása, vagyis valami egészen felfoghatatlan gyorsasággal és mértékben. Ami ijesztő és egyben lenyűgöző is a természetet vizsgaálva, hogy még így is mennyi mindenről nincs fogalmunk vagy csak halvány feltételezéseink vannak.

Tudunk pl. az idegrendszer, a neuronok, stb. jelentőségéről, és működéséről VALAMENNYIT és ha itt megállunk, vagyis annál, ami erről tudható (na nem általam, laikus fokon, hanem a legmagasabb jelenlegi szinten), akkor tényleg kizártnak tűnik, hogy az aggyal még nem rendelkező embrió bármit is érezzen akár érzelmi akár fizikai síkon.

De ha abból indulok ki, hogy még csak elkpzelése sincs a tudománynak arról, hogy mitől függ, hogy egy ember jóindulatú, vagy rosszindulatú, örökké optimista vagy morcos karakter lesz-e, és egyéb olyan dolgokról, amelyek a psziché szférájába tartoznak, nem lehet kizárni, hogy a fizikai létről sem tudunk még mindent, pedig már azt hittük.

Szóval én a gyávább, de biztosabb módszert választom általában: inkább nem zárom ki semmi olyannak a lehetőségét, ami a hitrendszerembe - ahogy valaki fogalmazott - még belefér.

És te ezt honnan veszed?Egyetlen érvet sem hallottam még,amivel meggyőztél volna bárkit is, én meg nem akarlak meggyőzni max. elgondolkodtatni. Mert meggyőzni téged nem lehet ezt láttam az elejétől:)Nem hiszem, hogy akkor vetítenék ma is, ha nem látnák értelmét másrészt én biztos vagyok benne, hogy nem kamu, mert pontosan érzi, ahogy az állatok is érzik ha le akarják őket vágni..

Ennek semmi köze az ezohoz az egy régi elnevezésem és régen túlmutat azon, amit gondolok:)az ezosoknak túl szkeptikus vagyok:)mivelhogy mindenben a középút a jó. Az egész létezés maga egy csoda és ettől spirituálisabb nem is kell. Aki meg azon nem gondolkozik el az univerzum hogyan keletkezett és miből áll vagy, hogy ő kicsoda valójában az nyilván nem áll rá készen, hogy erre rájöjjön, de minden jön majd magától mindenkinél, ha ideje lesz. Addig is mindenki teszi a dolgát. Nem különb ettől senki és nem is kevesebb..sem én, sem te. A nagy egésznek egy kis részét látni csak korlátolt tudás, ha igaz is én csak ezt mondom.

Nekem működnek a megérzéseim, tapasztalok olyan dolgokat, amiket nem mindenki és amikre rájöttem azokat igazolja az élet és olyanok, akik szintén megtapasztalták:)tehát igazolják tőlem bölcsebb emberek is. Az pedig amiket leírtál nem érv és nem is tény.

Nem hiszem, hogy a jólesik elhinni az jó fogalmazás, ugyanis amikor rájössz, hogy valójában te irányítod az életedet és nemcsak egy fizikai báb vagy akkor kezdődik az igazi felelősségvállalás és sokan pont ezért nem akarnak látni illetve félnek attól, hogy van a halál után is élet stb. mert akkor kiderül, hogy mégis felelniük kell a tetteikért és tovább küzdeni egy következő életben:)hát pedig a karma, mint ok-okozat igencsak működik és az univerzum Isten játékszínháza, ahol mi csak bábok vagyunk. Én azt tapasztalom pont azok, akik nem akarnak felelősséget vállalni és félnek azok, akik nem akarják ezt látni sokszor.

Mondjuk nekem nem kell film hozzá, hogy tudjam.

Ezzel szerintem nagyon rossz úton haladsz...nem azzal amit hiszel,hanem hogy ennyire egy lapon és egy szintre hozol fel dolgokat...

Ne keverjünk sejteket élő állatokkal, mert a sejt akkor is csak egy sejt, persze genetikai és egyéb információkat hordoz, de egy élő állat, az ÉLŐ érző állat.

És fizikai és lelki kínzás (most próbálok úgy gondolkozni ahogy te ) oltári különbségek vannak és a sejtcsomó fizikai fájdalmat tuti nem érez!

Ezzel a sejetes gondolkodással a Baktériumokat is hagyjuk békén...?!