Tapasztalatok a fagyasztott embriók beültetéséről? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Nekem 17 évesen megmondta a nőgyógyi, hogy lehet majd babám, de úgy készüljek, hogy nem lesz egy könnyű menet(akkor magas prolaktin szintem is volt a pcos mellett). Így nem is nagyon próbálkoztunk természetesen sem, mert tudtam, hogy problémás lesz a dolog, csak akkor még nem tudtuk, hogy a férjem oldaláról is az.

Az inszem volt kínkeserves. Vagy túl lettem stimulálva vagy egyáltalán nem volt peteérésem, vagy nem jött meg és azért nem lehetett bele kezdeni, közben pedig ment az idő. Így ment el másfél év... Azt hiszem az időt tudom a legkevésbé jól kezelni. Én sem vagyok türelmes típus. Közben meg azt látni, hogy a közelemben mindenkinek sikerül, és együtt örülni velük.. Nehéz.. Pedig örül az ember a másik sikerének tényleg, csak valahogy mégsem sikerül az arcomra erőltetni azt a boldogságot, amit ilyenkor illik mutatni.

Meg amit most nem tudom, hogy kezeljek. A szülőknek valamit kell mondani, hogy miben vagyunk benne, de azt sem szeretném, hogy kérdezgessenek, hogy mi újság, sikerült? Épp elég a kudarcot feldolgozni, valahogy úgy érzem, hogy ha még beszélnem is kell róla, az sokkal rosszabb. Főleg ha olyan lelkesen és optimistán kérdezik. Közben meg kizárni sem szeretném anyukámat belőle, mert mellettem szeretne állni és lelkileg támogatni. Olyan nehéz ez.

Panna07, teljesen egyetértek! Így hogy még a vírus is tombol, még durvábban depresszív a helyzet. Keresem a lehetőségeket, hogy mibe lehet kapaszkodni. De ezek a fórumok tényleg nagyon jók, úgy örülök tényleg hogy írtatok, itt vagytok!!Tényleg nem érti meg ezt az, aki nem érintett...

Írtad, hogy volt már egy pozitív teszted. Én néha el sem tudom hinni, hogy létezhet egyáltalán olyan. De nálad ezek szerint már elindult valami, és azt olvastam máshol, hogy az nagyon jó jel!

Babus123

Mi is így vagyunk az ikres kérdéssel. Egyrészről az egészségügyi kockázatok miatt (nagyon félteném a babákat), másrészt én nem nagyon tudom, hogy tudnánk megoldani a helyzetet. Nekünk sincs a közelben segítség. Ráadásul nem tudom elképzelni, hogy hogyan tudnék két babával olyan egyszerű dolgokat megcsinálni, mint pl. az elsőről lejutni ikerbabakocsival plusz két babával...

Emiatt ha most nem jönne össze a következő FET, utána is egy fagyibabát kérnénk vissza. Nagyon bízom benne, hogy az első kettőből vmelyik sikerülni fog! (Ha mégsem, esetleg akkor kettőt.)

Bius86

Nah az inszemekkel dettó. Valamiért nem nagyon tudtam bennük hinni. Lehet befolyásoltak a fórumokon olvasott dolgok is. Sokan csak úgy említették az inszemet, mint a "szükséges de teljesen felesleges" beavatkozást. De amúgy nem is volt rá sok esélyünk, mint kiderült most a megtermékenyítésnél: 31 petesejtből 10-et hagyományos IVF technikával próbáltak megtermékenyíteni, egyetlen egy sem sikerült így. Csak ICSI-vel.

Én tényleg hiszek benne, hogy a lelki háttér nagyon számít. Egy olyan intézetben, ahol csak esetként tekintenek valakire, amit gyorsan le kell zavarni, nagyon rá tudja nyomni a bélyegét a lelki életre, és hatással lehet az egész szervezetre. Ha jól érezzük magunkat lelkileg, szerintem a beágyazódás is könnyebb. Úgyhogy akkor most már ez is adott!! Tök jó, hogy intézetet váltottál!

Nekem most kezdődött a ciklusom és csak a következőnél lesz a beültetés, szóval nekem kb még egy hónap várakozás. Addig megpróbálom magam valahogy lelkileg is felhúzni. Most megyek egy pozitív gondolkodással kapcsolatos könyvért a könyvesboltba, hátha :)

De akkor rajtam kívül mindenkinek hamarosan beültetés! Írjatok majd, hogy mizu! Nagyon nagyon drukkolok nektek!!

Hivatalosan Fábián doktornő páciense vagyok, de kövi hétfővel elmondhatom, hogy mindenkinél jártam, aki az intézményben dolgozik :)

De nagyon sok + eredmény van náluk, uh szerintem mindegy, hogy kihez kerülsz, mindenki jó és nagyon kedves.

Hát a lelki része.. amikor megtudtuk, hogy természetes úton nem sok esélyünk van, és javasolták a lombikot mi eléggé összezuhantunk. Lelkileg nagyon megviselt az egész procedúra is minket. De utána hogy sikerült, az elég jól feledtette a szenvedéseket, meg ezt az egészet, hogy nem természetes módon történt. Én végig amúgy nagyon hittem benne, hogy sikerülhet. Persze vérvétel előtt próbáltam felkeszíteni magam arra is, hogy rossz híreket kapok, de addig végig azt mantráztam magamban, hogy sikerülni fog. Csak bíztatásból írom le nektek is, hogy elsőre egy visszaültetett embrióval sikerült! Csodaként éltem meg, de higyjetek benne, van ilyen!! És egy évvel idősebb vagyok nálatok 😀. Ennyi évesen jók az esélyek, minden doki ezt mondja. Úgyhogy bízzatok benne! Amíg nem kaptok rossz hírt addig van remény!

Most a FETnél talán kicsit könnyebb lelkileg ez, mert legalább nincs a sok hormonkezelés, gyorsabb az egész folyamat (nekem hosszú protokoll volt, sokáig szuriztam magam). Viszont így is vannak dolgok amiken tudom stresszelni magam és aggódom :). Nálunk ami lelkileg nehezen megy, hogy mi lesz ha nem jön össze egy sem a 3 ból, mi lesz ha marad esetleg miután egy összejött (mert mi anyagilag meg úgy mindent nézve, egészségileg stb már csak egyet tudnánk teljes nyugalommal vállalni), mi lesz ha kettőt javasolnak beültetni és ikrek lesznek.. Azt hogy bírnánk segítség nélkül, mert nálunk nincs nagyszülői meg semmilyen segítség sajnos, és van ugye már egy fiam akivel szintén kellene foglalkozni majd.. Szóval mi ezeken stresszelünk, hogy egyet még nagyon szeretnénk, de ha úgy alakul hogy mind felébred mi lesz a többivel. Ezek nagyon kemény döntések. Nem tudom ti ilyeneken már gondolkoztatok-e vagy ennyire nem szaladtatok előre. Még válszaink amúgy nincsenek csak parázunk, hogy valahogy alakuljon jól, hogy ne kelljen nagyon kemény dolgokban dönteni... De hát ugye azért gondolom nem lesz ilyen egyszerű.

Igen, a 86 a születési évszámomra utal :) Nekem ez már a 3. próbálkozás, uh én bevállalnám a kettőt is, de mivel egy baba van, így érte szorítunk, hogy rendben felébredjen és utána jól bevackolja magát.

Nekem az inszemek (az elsőt leszámítva, abban nagyon bíztunk, aztán hatalmas pofon volt, hogy nem sikerült) nagyon nem "feküdtek". Nem hittem bennük, és felesleges macerának éltem meg.

Aztán az első lombik nagyon nem volt jó. Maga a hely miatt sem (SOTE I), mert borzalmas futószalag, nem igazán figyelnek az emberi oldalára, sőt így utólag én még a szakmaiban is kételkedem... Valamint mi se úgy álltunk az egészhez, ahogy „kellett volna”. Uh összességében, azon felül, hogy nem sikerült, nagyon nem volt jó élmény. Kellett egy 4-5 hónap mire össze tudtam szedni magam.

A második stimu a Reprosysban volt, és teljesen az ellenkezője volt az elsőnek. Mind emberileg, mind szakmailag magasan a kiemelkednek szerintem. Mi is teljesen máshogy álltunk hozzá, még a fizikai kellemetlenségek ellenére is végig vidám, izgatott folyamat volt. Ha szüksége lenne rá (remélem nem lesz, mert sikerült a FET), bármikor vidáman újrakezdeném itt az egész folyamatot.

Ez a FET meg valahol a kettő között van, de ez miattam van/volt. Valahogy nem volt jó hatással rám az első UH előtt kapott Estrofem mennyiség. Mondhatni depissé váltam, pedig annyira fel voltunk dobódva, mikor kiderült, hogy egy hónappal hamarabb indulhatunk, mint eredetileg mondták. És, ahogy elkezdtem szedni a gyógyszert, minden életkedvem eltűnt. És a módosítás után változott némileg, de még mindig nem vagyok teljesen önmagam. Bár ez lehet annak is köszönhető, hogy most nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kb tervben voltak, és nem a türelmemről vagyok híres, meg a munkahelyem hozzáállása miatt is picit feszültebb ez a kör, mint az előző.

Uh összességében azt tudom, mondani, ha túl tudunk lépni azon, hogy nekünk „ez jutott”, akkor a megfelelő társsal és orvosokkal szerintem lehet jó élmény is, már amennyire egy beavatkozás az lehet.

Szia! Én is fagyasztott beültetésre készülök, szeptemberben volt az első friss beültetésem, 2 embriót kaptam vissza, volt beágyazódás mert otthon pozitívak voltak a tesztek, de mire sor került a vérvételre ET+17 nap (a pécsi intézetbe járok és a covid miatt most később van a vérvétel) alacsony lett a HCG, a második vérvételen már kevesebb lett..

4 embriónk van fagyasztva, kettőt fogunk visszakérni, remélem mindketten szépen felébrednek. 33 vagyok, nem aggódok az esetleges ikerterhesség miatt.

Megértem az érzéseidet, én is ugyanezzel küszködök, hogy pozitívan jó hozzáállni, de akkor meg ha mégsem sikerül, nagy a csalódás, és nehéz feldolgozni a sikertelenséget. És most még a covid miatt nem lehet igazán kikapcsolódni, ami fontos lenne. Nekem sokat segít a sorstársakkal való beszélgetés itt a fórumon.

Bius86

Nekem is egyet mondtak, főleg a korom miatt (86-os vagyok én is - ha a nevedben a szám évszám :D), meg hogy első próbálkozás, első beültetés. De én sem mernék belevágni így elsőre, hogy két kis fagyibabát ültessenek be.

Babus123

De jó! Akkor neked már van egy sikersztorid is! Remélem minél hamarabb követi a következő!

Én a bp-i Kaáliba járok. A Róbert Károlyról sok jót hallottam, csak nekem kiesik egyelőre, mert úgy tudom nem oep támogatott ott a lombik.

Egyébként ti hogy viselitek lelkileg? Én néha baromira nehezen. Próbálok nagyon pozitív lenni, de néha baromira nehéz. Eddig még csak az inszemek voltak, nagyon nehéz volt pozitívan, optimistán gondolkodni. Pedig muszáj erőltetnem magam, hogy bevonzam a sikert. Ki tudja, hogy a gondolatok milyen hatással vannak a folyamatra. Szeretnék sokkal pozitívabban állni a dolgokhoz, de nem akarok hatalmasat zuhanni, ha mégsem jön össze.. Ti hogy tudjátok ezt az oldalát kezelni?

Nekünk sajnos csak egy fagyibabánk van, így az a része, hogy mennyit kérünk vissza eldőlt :D

De ott ahol mi vagyunk az egyet szorgalmazzák. És azért szép számban vannak sikersztorik.

Igen, most kaptam pluszban egy Divigél nevű krémet, azt kell kennem napi egyet. Meg megfogadtam a tanácsokat és elkezdtem nagy dózisban szedni az E vitamint. Remélem segít valamennyire.

Náunk én vagyok a probléma forrása. Két méhem van, de csak az egyik jó méretű és egy alig átjárható petevezetékem ami a jó méhemhez tartozik, a másik az teljesen roncsolódott.

Akkor neked volt is már beültetésed, csak még nem FET?

Szerintem vissza már nem fagyasztanak felolvasztott bébiket. Legalábbis még nem hallottam ilyenről. Pedig ha igaz az, hogy kettesével fagyasztanak-olvasztanak fel, akkor egy embriónk sajnos "elveszik", ha a másikat ültetik be.. Neked is egyet ültetnek be?

Hova jársz amúgy, melyik intézménybe?

Szia! :)

Én is örülök, hogy megtaláltalak titeket, legalább szoríthatunk egymásnak :).

Én most várom a következő menstruációt, ami november elején esedékes. Utána állítólag a 9-10. napon lesz egy UH és rá pár napra beültetés. Még a rákszűrés eredményre várok, remélem rendben lesz. Nekem 3 fagyibabám van. Nekem mindkét oldalon el van záródva a petevezeték plusz férjem alacsony spermiumszáma miatt jutottunk ide.

Sziasztok, Babus123 és Bius86!

Nagyon örülök, hogy írtatok!

Nekem nem régen volt a petesejtleszívás, de sajnos eléggé túlstimmuztak, 31 petesejtem lett. Így most nem volt beültetés, hogy lenyugodjon a szervezetem a hormondömping után. Majd csak a kövi hónapban lesz, és visszakapok egy babszit.

Egyébként 8 fagyibabám lett, akik 5 naposan lettek hibernálva.

Állítólag különböző meddőségi intézményekben más technológiát alkalmaznak a fagyibabák felébresztésére, és a technológia függvénye a felébresztés sikeressége. Emiatt kicsit aggódok.

Bius86, kapsz valami gyógyszert a mnyh vastagítására?

Babus123, te hol tartasz a folyamatban?

Nektek mi volt a probléma, hogy lombikoztok?

Nálunk mindkét oldalról vannak sajnos. Én pcos-os vagyok, így szerintem nem csak a megtermékenyítés miatt problémás, hanem szerintem a megtartással is :(

:)

Te hol tartasz? A beültetés már megvolt?

Hány fagyibabát olvasztanak ki egyszerre? Abból fagyasztanak-e újra vissza vagy olyat nem lehet és csak annyit olvasztanak ki amennyi beültetésre is kerül? Gyakori-e hogy nem ébred fel egy-kettő vagy nem alkalmas a beültetésre?

Sziasztok!

Most találtam ezt a fórumot. Minden érdekel FETről 😀😀.

Szia!

Nekem eddig úgy néz ki h novemberben lesz 😀

Szia!

Nekem ma volt a 2. UH, de sajnos lassan nő a mnyh-m, így a jövőhét szerdai beülti csúszik az utána levő hétfőre.

Te hol jársz a folyamatban?

Sziasztok,

Van esetleg valaki, aki éppen beültetésre vár? Vagy éppen túl van rajta?

en neha

bar kerdesre nem kaptam valaszt, de mar tapasztalt vagyok a FETben is

Sziasztok

nezi meg valaki ezt a csopit?

Szia!

Örülök, és szorítok nagyon - bár október óta már remélem, ott növekszik a kis Csoda a pocódban...

Nálunk a szitu az, hogy az inzulinom leromlott, így nem kezdtünk ősszel újabb stimut. Ezért sem jártam erre rég óta... Kicsit depis voltam, de most már jobban vagyok - talán tavasszal még egyszer nekimegyünk, addig meg próbálom az IR diétát újra szigorúbban csinálni, meg az endometriózist is kezelni, hogy nehogy utána meg amiatt ne legyen esélyünk...

Apropo - aki olvassa még -: nem tudtok véletlen egy olyan nődokit, esetleg belgyógyászt ajánlani, akivel lehetne konzultálni IR és emésztési gondok (esetleges hasnyálmirigy enzimtermelés hiány) kapcsán plusz az endometrióhishoz is ért? Köszönöm előre is!

Szép Karácsonyt mindenkinek!

Szia!

Ugyanazok kellenek mint rendes beültire kivéve az altatáshoz valók mert ugye ilyenkor nincs altatás. 😊