Talán sosem értem meg (beszélgetős fórum)

Lehet, hogy ez az elmélet. De lefordítom neked: a hozzátartozók kifizetik A SZÁMLÁKAT, hogy ne kapcsolják ki (náluk is) a villanyt, a gázt, stb. A hozzátartozók kimentik a munkahelyén, hogy ne küldjék el, dolgozzon, és a családnak fenntartásához legalább egy kicsivel járuljon hozzá. Soroljam még?

Nagyfán (az elvonóban) volt egy magát orvosnak nevező nő, aki az ismerősünket, aki segítséget kért alkoholista férje leszoktatásához, megszidta, hogy ahelyett, hogy állandóan zaklatja, hogy ne igyon, inkább értse meg szegényt. ....

Akár betegség, akár nem, én nem sajnálom egyiket sem, mert még tiszta pillanatukban sem tesznek önmagukért semmit.

Sziasztok!

Szomorúan olvasom soraitokat, nagy baj, ha a családban, rokonságban ennyi alkoholista van. Nálunk a nagypapám ivott sokat, a keresztapám, a nagynéném férje, az unokabátyám. Mind halott. A nagypapám kivételével mind a sok pia miatt halt meg. Érdemes volt inniuk? Ők sem tudták abbahagyni és ez lett a vége.

Tudtommal most a rokonságban nincs alkoholista. A férjem annyira utálja az alkoholt, hogy még Szilveszterkor sem iszik, szerencsésnek mondhatom magam miatta.

Megértem amit érzel, pont ezek az érzések miatt kínlódik olyan sok család az alkoholista miatt. Tudatosan vagy sem, de ezzel élnek vissza, amíg még lehetne változtatni, aztán szerintem már eljön az a szint, amikor nem is lehet, még segítséggel sem. Nekem is saját tapasztalom az alkoholista apa.

És bár együtt érzek veled, mégis barát1-el és Ginával értek maximálisan egyet.

Szia

megfogott a cime majd a története az írásodnak, nekem a nagymamám volt alkoholista (isten nyugosztalja most halt meg) nagyon fájt látnom mennyire tönkre teszi magát, nagyon szerettem!

A papám is alkoholista és ketten mindig csunyán össze tudtak veszni, szörnyű, hál istennek a szüleim normálisak és szeretik egymást a mai napig, és megfogattam nekem a párom sose fog inni, így nem! hál istennek ez is így van!

Sajnálom nagyon, remélem amikor te lépsz majd az élet nehéz rögös útjára erős leszel és nem lépsz "félre"

kitartás!

Habár szerintem lehet megváltozik akár 6-10 évre is de egyszer úgyis visszaszokik és akkor még rosszab lesz hisz öregek lesztek és nem sok lehetőség lesz....az új élet kezdéséhez sem,és ennek a dolognak eltűréséhez sem.

Legokosabb már az elején elutasítani de hamár benne vagyunk minnél hamarabbi ....

Viszont ha normálisan elmegy...és esetleg reggel visszajön megint elbeszélgetek vele ha láttom normálisan áll hozzá és megaakr változni marad ha nem akkor ....

Viszont ha meg akar változni akkor nagyon keményen kell vele bánni nincs oolyan ,hogy ma egy sör holnap egy feles aztán már semmi...vagy abba haggya vagy nem!

Szerintem egy normális beszélgetéssel kezd elmondod neki mi a baj és hogy ha nem változtatt mi fog történi (már ha lehet vele vbeszélni normálisan).

Majd ha ez sem hatt én azt tenném h összeszedném a ruháját és az ajtó elé tenném és mikor nekem állna hogy mit csináltam megmagyaráznám neki h én szóltam nem érdekelt vártam...mégis ezt csinálod tessék itt az eredménye (ha erőszakos: akkor elmondom neki hogy ha nem megy el akkor hívom a rendőrséget és 48 órára lefogják ültetni zaklatásért és ha 48 óra múlva is zaklat akkor 10 méternél közelebb jön megint leültetik!)

Ha ez sem hatt akkor cslekszem.

Akkor leírom a véleményem komolyan, szerintem az alkoholisták nem csak betegek, hanem élősködők, kihasználók is. A párod azért iszik, mert megengeded, eltűröd, tehát megteheti. Az előző házasságában is ivott szerintem és kitették a szűrét, megijedt, leszokott, most megteheti és iszik újra. Sok ilyet ismerek sajnos, hogy hol iszik hol nem, de állítja, hogy nem alkoholista.

Te tudod, a te életed, tűrd ameddig bírod.

sajnálom, hogy ezen mész kerestül.

Vigyázz egy percig se gondold azt, h te nem tettél meg eleget, vagy te vagy a hibás! ÉS az olyan embert aki ilyent állit, hogy te vagy a hibás mert nem segitesz enkik, nem teszel meg elegetr..nos az ilyen embert mesziről kerüld el!!!!

Sajnos az én szüleim is isznak..jelenleg azt se tudom anyum hol van..csak azt udom, h gyülölöm hogy nincs mellettem!

Mikor megismerkedtünk már 3 hónapja nem ivott. A válása után egy kortyot nem vett magához. Mikor megismerkedtünk nem tudtam, hogy gondjai voltak az itallal, így egyszer rendeltünk egy üveg bort amit ketten megittunk. Azóta ismét nagyon visszatért az italra. Ha én ezt tudtam volna, akkor soha nem rendelünk bort sem, de sajna nem tudtam:(

Azt viszont ezek után nem értem, hogy az én kedvemért miért nem tudja letenni. Ezzel saját magát is tönkreteszi:(

huh hát nem irigyellek tényleg,sajnálom,de hátha lesz majd egy párod aki megad mindent neked!

Az én apám alkoholista,de szerencsére elváltak a szüleim és nem kellett megélnem ezt.

Apám öccse is az,de vele sem beszélek.

Anyu sosem ivott,a világ legjobb anyukája,nevelőapám is a világon a legjobb szülő,bár ő anyu előtt ivott azóta egy kortyot sem ami már 17éve van.

Párom sem iszik hisz tudja milyen neki mindkét szülője ivott,nem is nevelték őt és az öccsét,aki szintén alkoholista.Nagybátyám is az és nevelőapám bátyja is.Van a családban sajnos sok alkoholista,de szerencsére a közvetlen környzetem(párom,apu,anyu)nem iszik.Szerencsésnek mondhatom magam.És én még a szagát sem bírom a piának elviselni,egyátalán nem finom!

elgépeltem

+ = 3 éve

Nagyon rossz érzéssel olvastam a cikkedet, sajnálom, hogy ilyen fiatalon ennyire rossz dolgokon kellett keresztül menned. Az utolsó két mondatod egy érett, felnőtt nőre vall és minden szava nagyon igaz.

Erősebb, tapasztaltabb, kitartóbb lettél, mint sok veled egykorú, kívánok neked nagyon sok boldogságot.

Az alkoholisták akaratgyengék is, és nem látják be hogy betegek. Ők, maguktól soha nem fogják felismerni a betegséget, maximum egy nagyon nagy trauma után (baleset, halál hasonló okból, ilyenek.)

Apukám is az. Születésem óta iszik, és egyre rosszabb. De ő sem ismeri fel, hogy ez betegség, és nem kér segítséget, és nem is fogadja el. Ez nagyon nehéz, hogy leszoktassunk valakit róla...

Ne álltasd magad. Ha ő nem érzi a problémát, elbagatellizálja, akkor az csak egyre rosszabb lesz.

Valahol értem, hogy az alkoholizmus betegség, de ha a beteg nem akar gyógyulni, akkor el kell mellőle (önvédelemből) menekülni. Mert ártalmasabb és gonoszabb, mint egy fertőző vírus.

Erre már én is gondoltam.

Sztem is egy betegség, de sajnos Ő ezt nem látja be, hogy segítség kellene neki. Mindig csak fogadkozik, hogy leteszi és soha többé egy korty sem, de még nem történt meg. Nemrég a gyomrát kikészítette az ital és akkor is fogadkozott, hogy soha többé nem kell neki egy korty sem, de eltelt 2 nap és ismét hozta haza az italt, de már a kisboltban ivott előtte:( Nem könnyű dolog, hisz nagyon szeretem, de az ital rossz tanácsadó. Már az jutott eszembe, hogy nem érek annyit, hogy ha másért nem, legalább miattam letegye?

Szia!

Nagyon sajnálom, hogy így kell kislánykorod óta élned.

Sajnos az én párom is iszik. Hétközbe nem, mert olyan beosztásban dolgozik, de hétvégén mindig bepótolja. Szerencsére nem verekszik, nem kiabál, de akkor is nagyon rosz. Már többször kértem, hogy tegye le, legalább az én kedvemért, de mióta együtt vagyunk (3 éve) még nem tette meg miattam sem. Nagyon rosszul érzem magam mikor többet iszik:(