Szülőkkel, albérletben, vagy saját házban éltek? (beszélgetős fórum)
egyébként anyagilag....4éve az albim egy új másfél szoba nagy konyhás lakás,mi voltunk az első lakók,gyönyörűszép,albérlettel együtt kb 55ezer ft volt max havonta,ebben reszi,közös ktg minden bennevan...ez volt a max téli fűtéssel....
most annyi a törlesztőm vagy ha csak a fenntartást nézzük akkor a gáz és villanyszámlám.......
akkor meg kijöttünk belőlle egész hónapban
nem is neked szólt:)
Különben az ember állandóan változik,nem esélytelen,h máshogy fogom gondolni pár év múlva.
Szerintem mindenki másképp működik, és egyikünk sem rosszabb, vagy jobb a másiknál...
Mi is laktunk albérletben több évig, és mindketten IMÁDTUK azt a házat (családi ház volt), sokszor még most is visszavágyom, mert nagyon-nagyon szerettünk ott élni... De mégis azt érzem, hogy jobb lesz, ha nem kell plusz 60-80 ezer Ft-ot "kidobni" arra, hogy az albérletet kifizessük...
Sokszor hosszan nézek a ház után, ha elmegyünk mellette, és összeszorul a szívem, hogy már más lakik ott, annyira nagyon szerettem...
Csakis azért költöztünk el onnan, mert úgy gondoltuk, egyszerűbb lesz így házfelújítani... :)
ez nem meggyőzés sztem,mindenki leirja az álláspontját.
Egyébként én -mind gondolom kiderült-albérletben lakom,nagyon aranyos,kis lakásban,amit igazán otthonosnak érzek és az eddigi albiknál nem volt ez az érzés.
maradjunk annyiban hogy mindenkinek a saját élete maga érti mindenki mire van szüksége...van akinek kell egy sajátnak mondott zug ahol úgy furhat faraghat élhet ahogy kedve tartja,van akinek kell a változatosság szeret kóboirolni aztán lehet egyszer majd megunja és ő is beszerez egy nyugodt zugot....nem hiszem hogy bárkit győzködni kellene,hogy ez vagy az a jobb....
természtesesn a hitelnélküli saját ingatlan a legjobb lehetősel a Rózsadombin vagy valamiféle milliomosnegyedben:))))de ha az nincs más megoldással is megelégszünk:))
Igen, ebben igazad van...
Viszont mi egy elég jó kis városban fogunk lakni, lehet, hogy a gyerekemnek nem ez lesz a végső állomás, nekünk sem az... Viszont mi annak is örültünk volna, ha Mucsaröcsögén van egy ház, ahová költözhetünk...
Egyébként Pest megyében van a város, ahová nemsokára költözünk, és a telek, valamint a házárak az egekben vannak... Persze ez nem biztos, hogy így marad, de majd figyelünk, és a legjobbkor cselekszünk... :)
Még az is lehet, hogy két év múlva eladjuk ezt a házat, mert egy telkünk is van, szintén Pest megyében, egy gyönyörű városban... :) Bp.-től 20 percre... :)
De épp azt mondtam,h egy félig hiteles lakást eladni és újat venni nehezebb,mint egy másik albiba menni.
Hát nem is nyugdíjból kell élni majd,hanem takarékoskodni kell azokra az időkre előre:)
Egyébként több oldalról is meg lehet közelíteni, hogy mire mennél 65 évesen egy lakással... Én pl. szeretném megadni a gyerekeimnek azt, hogy ha 20-22 évesen önállósodni szeretnének, esetleg összeköltözni a párjukkal, akkor tudjam azt mondani, hogy: "tessék, itt van a ház, ahová költözhettek", és megkímélem Őket attól, hogy egy albérletet is ki kelljen fizetni... Pont elég az embernek fenntartania magát...
Én mindig arra gondolok, hogy bármim is lesz az életben, a gyerekeim abból csak profitálhatnak...
Sajnos az én szüleim nem tudtak segíteni abban, hogy hamarabb legyen házunk, pedig nagyon szerettek volna... Nem élnek rosszul, de annyira jól sem, hogy lett volna egy házuk, amit nekünk adhattak volna... Pont azért, mert mi nagyon megszenvedtünk azért, hogy legyen, szeretném, ha a gyerekeimnek ezt nem kellene átélniük...
Persze lehet, hogy Ők pont azért élik majd újra át, mert más világ lesz akkor, de mégis... Én jobban érzem így magam... :)
Igen, de ha költözni akarok, eladom a lakást, és akkor is marad valami pénzem, amit már befizettem, amit be tudok fektetni esetleg egy másik lakásba, vagy bármibe, míg albérletnél csak a kis motyómat tudom vinni. Az sajnos igaz, hogy papírforma szerint 20-25 év, mire van egy saját lakásom, de legalább a gyerekem örököl valamiz utánam, ha másra nem is jó:D
Én nagyon sokat albérleteztem, már nagyon untam az összevissza költözködést is, és hogy sehol nem éreztem úgy, hogy van egy kis saját kuckóm, és ennyi idősen már untam, hogy mindig máséban legyek.
Nekem pl. kell a biztos pont, nem tudnék évről évre elköltözni. De te egy városba máshová költözöl, vagy netán más városba is?
Írásod második részre: mi a lakást abszolút felújítottuk, még a csöveket is! Így tudom, jó pár évig nem lesz gond!
Akkor írjak picit többet róla, mint amennyit most odabiggyesztettem? :)
Nekünk minden mozzanatról rengeteg kép van, nem győzöm válogatni... :)
Én is imádom az ilyen házikóalakításos képeket nézegetni, a lakberendezés az, ami mindennél jobban érdekel... :) Biztos vagyok benne, hogy egyszer még megszerzem ezt a képesítést... :)
További ajánlott fórumok:
- Mi a véleményetek, tapasztalatotok a "non-stop" szülőkkel kapcsolatban?
- Csak nekem furcsa, hogy albérletben, bizonytalanságban élő, minden Ft-ot nehezen kiadó nők esküvőt rendeznek a párjukkal, és gyereket vállal
- Hol és hogyan lehet valakit felnyomni, hogy feketén adja ki a lakását albérletbe?
- Csótány az albérletben
- Esküvőt ki-hogy finanszírozta? A szülőkkel hogy beszéltetek?
- Ti elköltöznétek saját lakásból albérletbe, az ország másik felébe, jobb megélhetés reményében?