Szeretkezés vagy szex. Mi a különbség? (beszélgetős fórum)

szimpátiát? :)

nem tudom... el vagyok kenődve, emiatt már napok óta sz@r a kedvem....

bezzeg én meg persze,hogy belészeretek..... pedig nem kellene...!!

de pedig biztos jobb

úristen..lehet most is csinálják ....engem el kéne oltani, miért tud ennyire fájni ez!!

Ha szerelmes az ember, mindig reménykedik.. Még ha tudja, hogy fölösleges, akkor is csodára vár. Ne tedd, csak tönkreteszed magad, így nem tudsz tovább lépni, felejteni, élni az életed..

És az a rossz, hogy most nem vagy önmagad, szomorú vagy és elkeseredett..

Hidd el, ha véget vetsz ennek, idővel jobban fogod magad érezni és muszáj, hogy adj magadnak még esélyt..

az jó, ha így van:)

de gondolom van egy esztétikai mércét:)

nem élheti neten az életét, az nem elégít ki egy normális embert.

de igazad van, és mindenkinek.

pedig ahogy most, úgy korábban is csak azért írtam ki magamból ezt, mert reméltem majd valaki azt mondja, hogy várjak, mert érdemes, és csak kitartás, és minden jó lesz...

nehéz az eszemre hallagatnom..

és sajnálom is őt elhagyni

Sajnos igazat kell, hogy adjak, az előttem szólóknak.

Szeret Téged, de nem annyira, hogy küzdjön érted. Neki kényelmes így, jó, hogy van valaki, aki érezteti vele, hogy nő, hogy szeretnivaló, hogy kívánatos.. De a férjével van, őt választotta. A baj csak az, hogy téged sem enged el közben, így nem is leszek túl rajta sosem.

És még azt is meg kell, hogy mondjam, szerintem nem csak kényszerűségből van a férjével. Nekem volt rossz kapcsolatom, nem igazán voltak közös programjaink hétvégén. Simán tudtam netezni, elmenni ide-oda. Ha ő nem tud veled kommunikálni, mert hétvége van és a férjével van, akkor azt kell hogy mondjam, hogy jó a kapcsolatuk..

Tudom, hogy nehéz.. De csak úgy tudsz rajta túl lenni, ha minden szálat megszakítasz vele. Nem lesz könnyű, és sokáig fogsz szenvedni, de vége lesz..

A mostani helyzetből viszont nincs kiút..

pancser..imádom ezt a szót

de teljesen igazad van... és mégis szerinted hogy lehet ebből kimászni?

most ezt úgy érted, hogy szerinted érzelmesen csinálják? Igaz azt tudom, hogy a férje szereti őt.. a maga módján... mégis engedte, hogy velem legyen a felesége! De miért? Hiszen a férj is tudott kettőnkről, és láthatóan nem zavarta, (voltam náluk is, a férje is otthon volt, és ott is aludtam) én meg úgy voltam vele, hogy persze, hogy nem zavarja, hiszen már eltávolodtak egymástól, csak együtt élnek, mert különféle okok miatt nem tudnak szétválni...csak aztán jött a pofon, hogy mégsem eléggé távolodtak el egymástól...

áá már nem tudom...családom sem érti ezt az egészet... ebbe fogok beleőrülni.

Gratulálok, ügyes vagy...már meg ne haragudj de hozzád fogható igazi pancserral még nem nagyon találkoztam...

azt gondolom a történetedről, h sztem azért mindennek meg kell legyen a határa...nem az érzéseid és nem a hozzáállásod a gond nehogy félreértsd...nem...azok tiszták és tiszteletreméltóak teljesen...hiszen a legszebbet adtad, adod valakinek teljesen önzetlenül...de...DE...azért két év az egy kicsit már azért csak túlzás nem gondolod?

ne legyél pancser...ne legyél naív...a te szerelmed nem két év, de húsz év múlva sem lesz a tiéd...:I

Hát jó..megpróbálom röviden összefoglalni.

2 éve megismertem egy nőt, aki akkor válófélben volt. Kihűlt a kapcsolata a férjével. Én meg lassan belészerettem neten keresztül. Később találkozgattunk is, és kb egy év után lefeküdtünk egymással. Nagyon belészerelmesedtem. De közben a távolság, és az, hogy a férjével él teljesen kikészített engem. Hiába mondogatta és éreztette velem, hogy engem szeret, a férjét meg nem. Nehéz volt elfogadnom, hogy különféle okok miatt nem válik el. És vele él. Vele fekszik, vele kel fel, és néha találkozott velem. Idegileg ez nagyon megviselt. Amikor belementem a kapcsolatba testileg is, akkor úgy volt, hogy a férjével nincs testi kapcsolata. Később viszont újra összejöttek, de csak rutinszexeltek... ami nekem tök mindegy, féltékeny voltam, minden éjjel, minden nyomorult éjjel. Hiába tudtam hogy engem szeret, nem bírtam feldolgozni, hogy vele van. Eljött egy pont, mikor azt mondtam, hogy így én nem bírom már. És akkor szakítottunk, de nem bírtuk egymás nélkül. Először ő keresett, aztán újabb szakítás után én őt. Újabb egy év telt el így, és én inkább lemondtam a testi szerelemről, és vártam, hogy majdcsak elválik, és végre csak velem lesz. De nem ez történt.

Újabb problémák merültek fel, amik miatt továbbra sem tudja mikor válik el. De szerelmes belém, viszont nem tud mit tenni, éli az életét, hiszen fiatal, és a férje is. És rámbízta a döntést, hogy várok rá, és szenvedek tovább, akár éveket is, vagy megpróbálok túljutni a szerelmünkön, és elfeledni őt...

De arra kért, hogy legalább neten maradjak meg neki, mint baráti szerelme- ezt a kifejezést ő találta ki. Azért baráti, mert nem fekszünk le egymással, hiszen ezt a férjével megoldja, és így jobban érzi magát, tisztességesnek érzi magát. És ő érzelem nélkül szexel a férjével, ezért nem is érti miért vagyok féltékeny. Mindig azt mondja, hogy ettől még nem fog engem kevésbé szeretni, de szex nélkül sem akar élni, mégiscsak egymással élnek stb..stb...

Szóval most szerelmes vagyok, és hülye is, féltékeny is, meg minden bajom van... szeret, de nem tud velem lenni, és nem is akar, mert kielégítő életet él, csak éppen az érzelmek nincsenek, de azt tőlem megkapja.. hogy is írta ma... nagyon jó neki ez a szeretet, mert legalább megsütkérezik benne.

Egyszerűen nem tudom mit tegyek? Mit tudnék tenni?

Ma azt is írta, hogy ebben a helyzetben nem sértődne meg ha egy másik nő az életembe lépne..nade hogy léphetne, ha belé vagyok szerelmes? És bizakodom abban, hogy talán majdcsak elválik, vagy változik a viszonya a férjével..vagy akármi...

Annyira bánt, hogy most is a férjével van, péntek este..iylenkor nem jön netezni velem... se szombaton... nem ér rá.... a férjével van....

Bárcsak azt mondaná, hogy nem szeret engem, hogy utáűl már, és hogy tűnjek a fenébe a netről is, az életéből is, mert gyűlöl! De nem, ő imád, és sosem érzett még ennyi szeretetet senki iránt, de nem tud most mit tenni..ki tudja meddig.

És rám bízza, hogy én várok-e, türelemmel, és csendesen, vagdalkozások nélkül.(hát igen, mert volt időszak, mikor kifejeztem minden éjjel a jókívánságaimat, és tippeket adtam az aznapi pózokra, meg ilyesmi...) szerelmes vagyok, és ezzel szerintem együtt jár az, hogy az ember kicsit gyerekesen viselkedik..néha.

De aztán beletörődtem, és elfogadtam, hogy nekem le kell mondanom a testi szerelemről, és végülis az a fontos nekem, hogy ő jól érezze magát, legyen vidám, és elégedett...

éjszaka meg a párnámba fordulok és kész..

de mit tehetnék? anynira elfáradtam már ebbe

Egyébként ez a Tüncis dolog tényleg túlzás..

De nekem már tetszett olyan pasi, aki magas volt, vékony, vöröses hajú és szeplős.. Nincs ízlés ficamom egyébként :) Tudom, hogy nem volt helyes, de nekem bejött. Volt stílusa és szép szemei voltak.. Szóval, nem csak a külső számít, hanem hogy valamilyen szinten vonzódj hozzá..

Mondasz valamit. Ha nem romantikus típus a pasi az a baj, ha túlzottan igen, akkor meg az :)

Én 1 hónapig bírtam egy figyelmes, romantikus, mindenben egyetértős sráccal.. Szőrnyű volt :)

Tüncit tanítják az egyetemen, hogy hogyan tudsz tehetség nélkül ismerté válni.

Asszem marketing tananyag :O)))

Hát nekem nem idea. Így sosem szeretnék ismert lenni.

Persze másképp sem. Utálom a paparazzikat. :O)))

szerintem az a legjobb, h hajadon:-))

inkább vénlány, nem??