Szerelem mindenek felett? (beszélgetős fórum)
Szerintem nem kell túlbonyolítani.
Nekem van egy hipotézisem erre vonatkozólag..:o)
Minden nap más dologban kell tökéletes teljesítményt nyújtani...és lesz sikerélménnyel egybekötött harmóniánk a munkában, a párkapcsolatunkban, és az otthonunkban is..
..mert:
Az a boldogság titka, ha azt tesszük amit szeretünk, és megtanuljuk szeretni azt, amit meg kell tennünk, hogy ezt elérjük." (Dexter Jager)
:o))
Van azért igazság abban, hogy a szenvedélyt fenn kell tartani...Marhára nehéz manapság. Dolgozz, örülj hogy van munkád, de ha van munkád a beled is kidolgozod. Ha van otthon család akkor még otthon is vár egy műszak, ha nincs család akkor is van háztartás. És még sok minden terheli a párkapcsolatot. És este hullafáradt vagy, nem a káma szútrát lapozgatod, hanem a tévén alszol el.
Igen, tudatosan kell tenni a boldogság megéléséért. De hogyan? Az ember ezen helyen akar de kénytelen is megfelelni. De csak egy bőrünk van, mégis sokat akarunk lehúzni.
Úgy gondolom most már hogy a szenvedélyt igen is fenn kell tartani minden áron,ami persze a másik félen is múlik,de akár 60évesen is lehetünk szenvedélyesek,csak másképp. Időnként ellaposodik a dolog még a 20-on évesek között is nemhogy 30-35évesek között. De mindenképp szenvedély kell...ezt vallom
Igen két ember kell hozzá.Hiába csak az egyik akarja.
Szenvedélyt kell fenntartani? És hány éves korig?Mert gondolom eljön az a kor, hogy az ember szertetre, megértő társra vágyik.És nem a szex a lényeg.
nem mindig,sokkal fontosabb a szerelem elhalványulása után a SZERETET,EGYMÁS EMBERI ÉRTÉKEINEK FIGYELEMBE VÉTELE,EGYÜTT-EGYMÁSÉRT!
Nagyon igaz amit írtál,nekem is ez volt az életszemléletem,és meg nem fordult a fejemben sajnos hogy egy szerelem felülírhatja a boldogságomat...10év után nem a szerelmet kell keresni egy kapcsolaban,hanem a szenvedélyt fenntartani,amiben sajnos már nem volt partner a párom...ha csak az egyik ember szeretné rendbehozni a dolgokat akkor ott már nem működik valami...
Jól megfogalmaztad..no komment.
Igen, én is ezt látom, nem számít már semmi.A gyerek sem.Nem veszik komolyan a házasságot.HA jön valami nehézség, akkor nemhogy próbálnák megbeszélni a dolgot, és megoldani a problémát, és küzdeni, és koncentráln azokra a tulajdonságokra, amiért abba az emberbe beleszerettem, nem a rosszat látni egymásban.Könnyebb menekülni egy másik szerelembe.
Pedig milyen jó lehet az, mikor az emberek együtt élik le az életüket, és amikor a gyerek ballag, szalagavatója van, házasodik, megszületik a z első unoka, együtt örülni neki.szerintem ez a legnagyobb boldogság.Sajnos, ezt már én se élhetem meg...:(
lájk neked, jók a tanácsok
Jól mondod.A férfiaknak könnyű.Nem nekik kell kihordani a gyereket, nem ők vannak otthon a babával gyesen, nem ők testében történik változás.Nemhogy örülnének, és tisztelnék , imádnák azt a nőt aki gyeremekkel ajándékozza meg őket.Hány ember mit nem adna egy gyerekért..., meg hogy családja legyen.
Ez jó, ez a zacskóstejes...:)
Igen,pár dolog rátok is igaz lehetne,de a többiben nem írnám ugyanazt,mert te még fiatal vagy,és eddig sem volt mindig tiszta lap a férjed,ők meg már 20 éve vannak együtt(ja..mondjuk ettől még nem feltétlen öregek),1-2 érzelmi kilengéssel,és a férje tényleg őt választotta.Erre azért lehet még építkezni,nem egy olyan bizonytalan alap,mint a tiétek.:(
Nagyon jókat írtál lencsibabának,szinte ránk is igaz lehetne,ha tudnám hogy ez az utolsó alkalom hogy nem akarna velem élni. De ebben sajnos nem vagyok biztos,ezért ha minket is választana nem tudnék vele ugyanúgy egy fedél alatt élni...mikor felkelsz hajnali 1kor wcre mész és látod hogy a telefonja világít a sötét szobában,hogy sms-ezik pedig honap korán kel,mert dolgozik,végre... elszáll az agyam és rögtön itt hagynám...
Nem tudom,nem nyilatkozott róla 2hete hogy mit szeretne...
Inkább a jövőről volna érdemes beszélhetnetek,hogy hogy képzeli,mit szeretene még megvalósítani,mihez van kedve(és ezt te is elmondhatod,de végiggondolnod mindenképp érdemes).Kiderül,hogy ebben te szerepelsz-e,vagy inkább csak háttérszemély vagy.
Azt nem kell,nem érdemes neki mondani,hogy látod,hogy máshol jár az esze.Inkább úgy kell csinálni,hogy ott járjon,ahol te vagy.
ezen kívül csak a szokásos kapcsolatfrissítő dolgokat tudom mondani:újulj meg,olvas,mesélj neki érdekes dolgokat,találjatok új hobbit:járjatok fürdőzni,vagy kirándulni közösen-nem kell közben beszélgetni,problémát megoldani,csak elmerülni a pillanatban.
ha melletted döntött,akkor hagyni kell neki időt,míg megemészti ezt a szerelmet,aztán ha elég érdekes vagy neki,elég jól érzi magát a társaságodban,akkor újra feléd fordulhat.
A szexbe meg próbálj most te többet tenni.
a férjed nem szeretne visszamenni hozzátok?
Mivel vállalkozása,festékboltja és rengeteg munkája volt akkoriban,nem tudott hazajönni időben. Este 9előtt nem ért haza 6után ment el dolgozni. Akkor tudtam elmenni tornázni mikor anyu leszállt a vonatról 2óra múlva pedig ment vissza. Nagyon nehéz idők voltak,de ne gondoltam akkor így rá...most már igen.
Hogy lehet még tenni egy kapcsolatért?
Beszélgetni szeretnék Vele a problémáról nem akar beszélni
Ha együtt vagyunk inkább szex (szerelem nélküli) van közöttünk mint szerelmeskedés
Ha mondom neki hogy látom hogy a godolata nem is itt van akkor mindenfélét kitalálok
ki tud segíteni?
Legközelebb olyan társat keress, aki téged szeret, és nem egy kirakati babát. Amelyik férfinak csak arra van igénye, h kívülről szép legyen a felesége, mindegy, h belülről mi van, az annyit is ér, menjen a fenébe! Mit tett ő azért, h szülés után is jól nézz ki, legyen életkedved, visszanyerd a régi külsőd? Támogatott, segített, ahogy egy normális férj, apa teszi ezt szülés előtt/után, vagy magadra hagyott a gyerekkel, háztartással, hétköznapi, és a baba körüli gondokkal, nyűgökkel? Csak elvárásai voltak, vagy nyújtott is valamit? Ha igen, és mégis ez a helyzet, megbeszéltétek, h ez így nem lesz jó, tenni kell valamit?
Te nagyon okos és józan nő vagy,nagyon sok mindent megértettél ebben a keserves helyzetben.Biztos vagyok benne,hogy a következő kapcsolatod sokkal jobban fog sikerülni.
Amikor megismerkedtünk,én is 60kg voltam,164cm "magas" és szülés utánn 85kg. Mielőtt terhes lettem 70kg voltam ami sportolás mellett sem tűnt annyira soknak....és mégis az lett. Egy külsőre sokat adó embernek ez a változás 10év alatt elhiszem mostmár hogy sok...
Ez nem szerelem. Imponált a férjednek és szépen lassan bebeszélte magának hogy szerelmes... De ez csak illúzió. Ha "felébred" a férjed akkor ő is rájön erre. Lehet hogy megmenthető a házasságotok, de dolgoznotok kéne rajta, ha csak egymás mellett éltek csendesen, akkor csak elodázzátok a végső döntést...
Lehet hogy én rontottam valamit el .Beszélgetésből indult.A nő is elpanaszolta magát hogy nem jó a házassága.Gondolom a párom is.Azt mondja hogy megsajnálta, és lassan megszerette.Most igaz nem keresi de majd az idő eldönti,de lehet hogy elválnak útjaink
Összebújás? Beszélgetés? Lehet hogy mindketten menekültök az intimitástól? Tudod indokot lehet találni hogy miért nincs szex, de ha mindketten akarnátok, akkor megoldanátok... A bizalomvesztést tökéletesen megértem. A kapuzárási pánik elképzelhető, kérdés hogy mennyire erős a kapcsolatotok. Én most 20 év után úngy gondolom hogy egy alkalmi szexet meg tudnék bocsátani, de a szerelemmel nem tudnék mit kezdeni. Ha mást szeret, akkor engem nem. Ez a végét jelentené.
a férjem 50 éves.A kapcsolat pedig olyan mint más kapcsolat vannak hullámvölgyek amikor összekapunk de nemvolt olyan nagy.Probléma.Esetleg kevesebb a szex mert sokat dolgozik és mikor hazaér már hamar elalszik mert fáradt.De én sem erőltettem inkább had pihenjenBár lehet hogy arra fogom közbe meg a bizalomvesztés miatt nem akarok többet együtt lenni vele.Már arra is gondoltam hogy kapuzárási pánik van
Mindeközben köztetek milyen volt a kapcsolat? Hány éves a férjed?
Nagyon sokat.De abban állapodtunk meg hogy adunk még egy esélyt az újrakezdéshez,és ha nem megy szét megyünk.Az a bajhogy már ezt 4 évvel ezelőtt eljátszotta(telefonálgatás sms )azzal is megszakadt a kapcsolat amikor kitudódott ,és utána 2 évig bírta
További ajánlott fórumok: