Pszichoterápia és egyéb pszichológiai könyvek, avagy, hogyan működik a vegetatív idegrendszer és a lélek. (beszélgetős fórum)

Látom másként gondoljuk, én leírom miért így, de elfogadom azt is, hogy Te miért úgy. :)

"A gyógyszerek azonnal hatnak, egy kognitív terápia meg csak hónapok kemény munkájával tudja feltárni az okokat." szóval mégiscsak azt mondod valahol, hogy a gyógyszer a legegyszerűbb megoldás. :)

Az biztos, hogy nem egyszerű egy olyan emberrel kapcsolatot teremteni, akinek éppen egész más a valósága, mint az emberek többségének. Én tapasztaltam, milyen az, amikor a pánikroham kézen fogva jár a kényszerképzetekkel. Nagyon-nagyon rossz, nem tudod mi a valóság, nem hiszel senkinek, ez akár napokig is eltarthat, közben, egy-két ilyen eset után már tudtam (pánik közben is), hogy valami nem úgy működik most nálam, mint általában, féltem saját magamtól, de mindezeknél sokkal jobban féltem az orvosoktól, a gyógyszerektől, hogy majd beskatulyáznak és megmondják, hogy nekem mit kellene éreznem és hogy beteg vagyok. Sokkal jobban féltem ettől, mint azoktól a dolgoktól, amik miatt ebbe az állapotba kerültem.

Igen, hosszú hónapok kemény munkája volt, hogy rájöjjek miért történnek ezek, hogy mi a valódi oka a rohamoknak. De ebben a gyógyszer nem segített volna, pont azért jöttem rá az okokra, mert elkezdtem figyelni saját magam, hogy mikor, és minek hatására érzem rosszul magam. Szépen lassan kiderültek számomra, hogy melyek azok az élethelyzetek, amik kiváltják belőlem ezt a reakciót, és egész egyszerűen ezen kellett változtatnom. Most tudnám ezt még ecsetelni, de nem fogom. :D

Egyébként sokat olvastam utána, hogy sokan szednek erre gyógyszert egész életükben, őket ez nyugtatja meg.. Velük elhitetik, hogy nincs más megoldás, meg sem próbálják először gyógyszer nélkül kezelni az embert.. tudom, mert van ismerősöm, aki szedett szedatívumot. Ez is, mint minden más fejben dől el.

Persze nyilván vannak olyan esetek, amikor az ember már közveszélyessé válik, de míg semmi ilyesmiről nincs szó és valakinek van betegségtudata, szerintem nem szabadna azonnal a gyógyszeres kezelést végigvinni.

Nagyon sokan küzdenek ezzel, és hasonló betegséggel manapság... egyáltalán ne higgye senki, hogy nem így van. A világ, amiben élünk, a folytonos megfelelés, stb... mindenkit megvisel, de szerintem egyáltalán NEM a gyógyszer az ELSŐdleges, amit erre adni kell. Először meg kellene ismerni a személyt, a miérteket, s csak utána dönteni. De persze tudom, hogy nem így tanítják, ilyenre nincs idő, gyors megoldás kell.. embertelen megoldás. Na én ezért vállaltam, hogy mielőtt besétálnék a pszichiátriára megpróbálom saját magam. Egy évembe telt, nem volt könnyű, az igaz barátok segítettek, mostanra mondhatom nagyjából jól vagyok, és boldog vagyok, hogy eljutottam idáig. Nem vagyok tökéletes most sem, de az életminőségemet zavaró pánik, szorongás, rohamok szinte teljesen eltűntek. Ha mégis néha érzek valamit, akkor már tudom, hogyan kezeljem saját magamban a dolgot. :)

"De a legfontosabb a tünetek azonnali enyhítése" fennállhat olyan helyzet, hogy azonnali segítségre van szükség, ezt nem tagadom. Nekem talán két-három eset is ilyen volt, bár én nem kaptam. Utólag azt mondom egy-egy helyzetben jól jött volna, ha kapok egy szem nyugtatót, kialszom magam, és kész, de semmiképpen nem akarnék folytonos gyógyszeres kezelést.

Sokszor pedig szükséges megélni a rosszat, hogy rájöjjünk a miértekre.

"Ha megkérdeztek egy pszichiátert, hogy töltött-e valaha is időt egy olyan skizofrén vagy pszichotikus beteggel, aki nem kapott orvosságot, akkor azt mondaná, hogy soha. Sem akkor, amikor az orvosi egyetemen tanult, sem akkor, amikor praktizálni kezdett. Sohasem töltött időt olyan beteggel, akit ne kezeltek volna intenzíven gyógyszerekkel... ...Szerintem azért adjuk ki azokat, akik furcsán viselkednek, mert megijedünk tőlük. Mert félünk. A félelem egy rettenetesen nehéz tudatállapot... ...Miért akarna valaki kontrollálni valamit, ha nem fél tőle? Ha nem félek egy oroszlántól, akkor gyönyörködöm az oroszlánságában. Ha azonban félek tőle, akkor ketrecbe kell zárni, akkor el kell magamtól választani. Akkor le kell lőni... ...ha megismerjük az oroszlánokat, mint ahogy például az etológusok, akkor hamar észrevesszük, hogy éppen éhesek-e vagy sem, és ha éhesek, akkor vigyázunk... ...Tehát, ha ismerjük őket, akkor nem kell félnünk tőlük. Azokat, akiket pszichotikusnak vagy skizofrénnek nevezünk, nem ismerjük, nem is akarjuk megismerni őket, mert félünk tőlük. Félünk önmagunktól is, hiszen fölvesszük a fehér köpenyt, és arra hipnotizálunk mindenkit - magunkat is -, hogy egészségesek vagyunk, velünk ilyen nem fog történni, mi orvosok vagyunk, és akiken nincs fehér köpeny, azok a betegek." Feldmár András

Kedves kérdező, én szívből ajánlom Neked Feldmár András pszichoterapeuta könyveit!! Nekem nagyon sokat segítettek, voltak problémáim elég erős pánikrohamaim, stb.

Egyszer megijedtem, elmentem orvoshoz, majd beutalt a pszichiátriára, hogy majd ott adnak valami gyógyszert amitől jobb lesz.

Én a gyógyszereket ha csak nem muszáj elkerülöm, ugyanis nem egészen értek egyet azzal, hogy minden hülyeségre mérgezzük magunkat. A Tv-ből is csak ez folyik, és egyik sem a probléma okát szünteti meg, csak a tünetet..sokan pedig ezzel megelégszenek.

Soha nem mentem el a kórházba, egyrészt ezért, másrészt azért, mert az embert sokszor bolondként kezelik (tisztelet a kivételnek!!!), ami az én problémámat csak felerősítette volna. (ez persze lehet, hogy másnál nem így van, mármint az, hogy nem érzi magát rosszul a pszichiátrián, de én tudtam, hogy nekem nem fog, szóval egyénfüggő)

Akkor már egy-két Feldmár könyvet elolvastam, de akkor úgy kezdtem újra, hogy MEGOLDÁST akarok. És kaptam is.

A legutolsó könyve amit elolvastam a Szabadíts meg a Gonosztól című, talán ez állt a megoldás megtalálásához a legközelebb. :)

Nem tudom milyen jellegű a probléma, vagy ha nincs probléma, akkor csak az érdeklődés miatt is úgy gondolom, hogy egy egészen érdekes szemléletre lelsz majd bennük. :)

A vegetatív idegrendszer működése inkább orvosi terület, mint pszichológiai. Pszichés betegségeknek lehetnek vegetatív idegrendszeri tünetei, de azokat gyógyszerrel szokták kezelni, nem pszichoterápiával.

Orvosi tankönyvboltokban neurológiai vagy pszichiátriai tankönyvekben biztos vannak vegetatív idegrendszerrel foglalkozók, kérdés, hogy hétköznapi ember számára, ezek mennyire fogyaszthatók.

Pszichológiával foglalkozó könyveket könyvtárban is rengeteget találsz, tök felesleges rengeteg pénzt kidobni ezekre. Kezd az alapokkal: Mérei Ferenc, V. Binet Ágnes, Bernáth László, Révész György, Atkinson. Ez utóbbi a netről is letölthető, 720 oldal.

Szendi a vicc kategória. Csernus nem pszichológus, hanem pszichiáter. Bagdy Emőke jó, csak ezek a könyvei elég populisták, igazán hasznos tudást nem adnak.

Sziasztok ki milyen könyvet ajánlana az alábbi témára ?

Szendi és Csernus nem érdekel valamint vallási dolgok sem.

Olvastam több Szendi könyvet de nem kötött le igazán mert szinte csak összeollózta más írásait. Legalábbis így látom.

Segítségeteket köszi :)