Pszichoterápia és egyéb pszichológiai könyvek, avagy, hogyan működik a vegetatív idegrendszer és a lélek. (beszélgetős fórum)

Megajándékoztam magam 3 db könyvvel ebédidőben. Már régen vaágytam rájuk:

1. Pál Ferenc: A magánytól az összetartozási

2. Szendi Gábor: Az önértékelés csapdájában

3. Müller Péter: Halhatatlan szerelem

Ezeknek a szerzőknek a könyveit gyűjtöm és olvasom. A tavalyaiakat még csak most vettem meg.

(Akciósan sikerült, mert papír alapon könyv lassan alig kell valakinek.)

Ajánlom nektek is mind a három szerzőút, sokat olvastam tőlük.

Hello az túlzás hogy tudok de nem halok éhen.

8 éves koromtól én vigyáztam húgomra amikor anyuék dolgoztak.

Utána 14 évesen elkerültem kollégiumba.

Tehát viszonylag hamar önálló lettem .

Ha a főzésnél megakadok a neten rengeteg recept van :)

A mai program melós ruha mosás előtte gépet szereltem mert tönkre ment egy tömítés. Ha olyan lesz az idő séta lesz. Csak most egyszer hózápor van egyszer napsütés

Sziasztok. Elvoltam ma.

Kutyával mentünk megmásztuk a hó kupacokat utána garázsban ténykedtem .Du 5 körül meg nekiálltam tarhonyás húst csinálni.

Szia!

Koszonom szepen,hogy irtal.Nekem azt mondta a doktorno ,hogy az elso kihagyott honap utani menstruacional kiurul a szervezetbol,de gondolom minel hamarabb hagyom abba annal jobb.

Illetve o is mondta,h volt olyan paciense aki egesz terhessege alatt szedte a citapramot.Es egeszseges babaja szuiletett.

De en nem tudom,hogy mernek e a gyogyszer alatt szulni?! Szerintem nem.

Ugy gondolom, h megprobalom majd abba hagyni... Nem tudom mikor,de lassan raszanom magam. Es ha jol vagyok akkor ok,ha nem akkor elkezdem megint szedni es akkor jon a B terv.

A pszichiaterem az marad ,ha csak meg nem hal.Mert mar nem fiatal.

Nogyogyasz az mas, azt majd ha aktualis lesz meg talalnom kell.

Szia!

Azt írják ez egy jó könyv, mert kognitív terápiás technikák is vannak benne: Szorongás, fóbiák, pánik Hogyan legyünk úrrá félelmünkön - Renau Z. Peurifoy. Én nem ismerem.

A szorongásos tüneteknek nem mindig van lelki oka, lehet a neurobiológiai ok is (pl. a szerotonin termelődés zavara). Ilyenkor muszáj ezekre ható gyógyszert szedni folyamatosan.

Megkérdeztem hozzáértőtől: a citapram szedhető terhesség alatt is, mert hosszú a felezési ideje, nem jut át a placentán. Szoptatásnál fog inkább gondot okozni. Terhesség alatt - egyelőre még nem tudni miért - a szorongásos tünetek a második trimesztertől csökkenek, sőt meg is szűnhetnek, így a gyógyszert is lehet csökkenteni, vagy akár elhagyni. Fontos, hogy ha babát vállalsz, előtte keress pszichiátert, aki a gyógyszerezésed felügyeli és olyan nőgyógyászt válassz, aki hajlandó együttműködni a pszichiáterrel.

Biztos sikerülni fog!

Sziasztok!

Engem annak idejen generalizalt szorongassal diagnosztizaltak.

Huh most belegondolva,lassan 7 eve.

Egy kedves doktornohoz kerultem,aki akkor ,, eletet mentett,,.

Nem akarok reszletekbe bele menni,mert igazsag szerint kivalto oka nem volt,bejartam minden szakmaba vago embert,aki nem orvos.

Lenyeg,h kb 6 eve gyogyszert szedek.

Ugyan azzal a mennyiseggel,minden nap.

Napi egy szem, este . ( citapram )

Evek ota tunetmentes vagyok,ill hazudok,mert bő 3 eve az akkori szakitasomnal elojott , a normal embernel 100 x jobban megviselt es nem tudtam kontrollalni a gondolataimat... Betegge tett a szakitas. De ugyan ugy szedtem a gyogyszert es az ido,sport segitett.

Mar mas valaki oldalan vagyok menyasszony:)

Tunetek nincsenek,ugy elek mint barki mas.

A gyogyszert mar abba is hagyhattam volna,ha mernem.

De annak idejen,kb 4-5 eve hulye fejjel egy nyaralas alatt hirtelen akartam abba hagyni ( tudom h lassan csokkenteni kell) . es kenyszeres gondolataim lettek,amik nem akartak szunni,vegul szedtem rendesen a gyogyszert es vissza allt minden.

Aztan lassan is abba hagytam, jo volt ideig- oraig ( hetekig- honapokig) aztan megint egyre rosszabbul lettem.es ismet ekkezdtem szedni.

Pszichiaterhez nem jarok mar regota,evek ota.

Pszichologushoz sem,evek ota.

A gyogyszert szedem tisztessegesen,se tobbet se kevesebbet,pluszba se nyugtatot se semmit.

De 26 eves leszek,lassan.lassan szeretnenk majd babat,lehet 1 ev mulva de leeht csak 3 ev mulva,de en a kozeljovoben szeretnek.:)

Tudnatok ezzel kapcsolatos konyvet ajanlani?

Hozzaszolasokat is szivesen fogadok.:)

Koszuonom

Én is magánba járok 8ezer ft /alkalom.

Bnőm államihoz járt eddig.

5 perc alatt végeztek vele kapott frontint velaxint meg anxiront.

Megbeszéltem vele ő is átjön magán orvoshoz mert így nem megy hogy több mint egy éve szedetik vele ezt a három gyógyszert de nem is akarják csökkenteni . Annyi az orvos válasza ha nem tetszik neki a dolog keressen mást ahol fizetni kell..

Annyira azért nem vagyok benne :) Meg egy fórumon nyilván nem is lehet diagnózisokat felállítani. Az biztos, hogy ha kihat a mindennapi életviteledre, zavarja azt, vagy ha egyértelműen diszkomfort érzésed van emiatt, akkor nyilván kell kezdeni vele valamit.

A betegségektől való félelem mindenkiben ott él. Mindannyian tartunk tőle, ki jobban, ki kevésbé. Én is szoktam diagnosztizálni magamon különböző egzotikus betegségeket. Szerintem sokan vagyunk így vele. Gond akkor van, ha ez az egészséges félelem, generalizálódik, állandósult szorongássá válik, ha megjelennek mellette a szomatikus tünetek is: pl. magas vérnyomás, gyomorfájdalmak, alvászavar, vagy pl lehet tünet a normálistól eltérő vizelési inger is (ezeket gyógyszerrel kell kezelni ;). A tüneteket lehet enyhíteni különböző coping technikákkal is, pl légzéstechnikával, relaxációs technikákkal. A kiváltó okot meg kognitív pszichoterápiával vagy pszichoedukációval. Ez az, amire nem nagyon van idő szakrendeléseken. Sajnálatos, de magánterapeutánál jobb eredményeket lehet elérni. Tudom, hogy aranyárban vannak.

Az amit te csinálsz, az önismeret fejlesztése, az szerintem már fél győzelem.

Szio dehogy ennyi csak most nem ülök gép előtt annyit. Sőt szinte keveset.

Megpróba lekötni magam.

Amúgy körbe néztem a boltokat nem sok minden volt ami pszichologia . Inkább vallási könyvek voltak.

De jó, hogy írtál. Szerintem nem gondoljuk nagyon másként, csak elbeszélünk egymás mellett, vagy félreérthető voltam.

Fontos megkülönböztetni a tünetet az okoktól. Bármilyen betegségről beszélünk, vannak tünetei és kiváltó oka(i). A tünetet azonnal enyhíteni kell, az okokat meg ki kell deríteni. Ez minden betegségre igaz, még egy egyszerű influenzára is. A tünetekre azonnal gyógyszert kell adni, mert egy folyamatosan fenntartott lázas állapot nagy károkat tud okozni. Ha ez megvan, akkor kell az okot kideríteni. Lehet, hogy jobb példa erre mondjuk egy vesegörcs. Az első a fájdalomcsillapítás gyógyszerrel. Utána jöhetnek a vizsgálatok, hogy mi okozza a fájdalmat és ha megvan, akkor jöhet a megoldás is. Fordítva nem lehet, nem szenvedhet a beteg, a tüneteket enyhíteni kell. A pánikroham tüneteit azonnal kezelni kell gyógyszerrel, mert rossz esetben újabb és újabb rohamokat fog kiváltani. Azt írtam az előző hozzászólásomban, hogy szerintem a helyes terápia a gyógyszeres kezelés melletti kognitív terápia. Nem helyette, mellette. Te is leírtad, hogy néha egy-egy rohamnál jó lett volna bekapni valamit, ami a tüneteket enyhíti. Erről beszélek én is. A gyógyszer a tünetek enyhítésére szolgál, pszichiátriai kórképnél a kiváltó okot nem fogja gyógyítani, de nem is arra való. Szóval tényleg úgy gondolom, hogy a gyógyszer a legegyszerűbb megoldás, de nem az okokra, hanem a tünetekre, amik kezeletlenül súlyosbíthatják, generalizálhatják az okokat.

Az már külön téma, hogy ma a Magyar egészségügyben egy pszichiáter abban a 10 percben, amíg a beteggel foglalkozik (mert nincs több ideje, még százan ülnek kint és várnak rá) az okok kiderítésére fogja a kevesebb időt fordítani, mert először a tüneteket enyhíti. Gondolom erről a helyzetről nagyjából egyet gondolunk. Nem az orvos hibája, hanem a rendszeré, ami rossz. És akkor finom voltam, és nőies.

Van saját tapasztalásom is, jó sok évvel ezelőtt egy borzalmas kapcsolatban nekem is voltak pánikrohamaim. Nem sok, azonnal felismertem és tudtam az okot is, így tudtam kezelni is. Pont ahogy te, csak neked ki kellett derítened az okokat. Szerencsés vagy a barátaid miatt és erős, mert megbirkóztál vele egyedül. Ehhez sok minden kell az erő mellett, egészséges kíváncsiság, intelligencia, támogató környezet.

Az, hogy egy pánikrohamra rendszeresen szedhető gyógyszert írnak, vagy olyat, ami roham esetén enyhíti a tüneteket, az egyénfüggő. Te is írod, hogy sokan vannak, akik életük végéig szednek gyógyszert, mert őket ez nyugtatja meg. Azt is írod, hogy mert elhitetik velük, hogy nincs más megoldás. Ezzel nem értek egyet teljesen. Veled el tudták hitetni? Mással miért igen? Talán, mert a másikat nem is érdeklik az okok, csak „megnyugodni” szeretnének. Vagy hiába próbálták magyarázni (abban a 10 percben), nem sikerült megértetni. Ezzel az akarattal nem lehet mit kezdeni, senkit nem lehet terápiára kényszeríteni. Ez valami olyan, mint amikor a beteg kiváltja a gyógyszert, de nem szedi be, vagy a szomszéd Mari néni ötleteit követi az helyett. Az orvos ilyenkor tehetetlen, visszalép a kiindulóponthoz és enyhíti a tüneteket. Biztos van olyan orvos, aki nemtörődöm hozzáállású, vagy valamilyen okból kifolyólag tényleg nem foglalkozik kielégítően a beteggel. De egy-egy ilyen esetből nem szabad általánosítani. Az általánosítás mindig téves következtetésre vezet.

A Feldmár idézet jó, csak nem ide való. Biztos olvastad, hogy a pszichiátriai kórképeknek két nagy csoportjuk van a pszichózis és a neurózis. A pszichózis a keményebb műfaj, ott van pl, az említett skizofrénia is, vagy a bipoláris depresszió. A pszichózisok legfőbb jellemzője, hogy ön- és közveszélyes kórképek. A pánikroham neurózis, nem ide tartozik. Feldmár itt nem a pánikrohamról beszél, vagy neurózisokról általánosságban, hanem a kőkemény pszichózisokról. Minden tiszteletem mellett nem értek egyet vele. Ha egy skizofrén besétál egy bevásárlóközpontba (vagy egy egyetemre) és mivel közveszélyes is lehet, halomra lő egy csomó embert (mert a hangok azt mondták neki), nem lehet azt mondani, hogy hát kérem, próbáltuk gyógyszerek nélkül kezelni, nem sikerült, bocs.

Már az első mondatával sem értek egyet, mert amikor egy skizofrén először besétál a rendelőbe, akkor még jó eséllyel nem szed gyógyszereket, vagyis az első találkozás nyilván így történik. Ez nyilván kukacoskodás a részemről, mert érzem, hogy Feldmár nem ezt akarja sugallani. Nem értem, hogy érti az orvos félelmét, mindenesetre, ha egy oroszlánt ketrec nélkül csodálsz közelről, nem sokáig fogsz életen maradni. A pszichózissal élő beteg pedig veszélyes is lehet. Kíváncsi lennék arra is mit kell tenni egy éhes oroszlánnal. Azt írja vigyázni kell vele. Az mi? Akkor be kell zárni újra? Akkor lehet? Nem tudom, honnan van az idézet, az is lehet, hogy a gyógyszer nélküli „csodálatot” klinikai körülmények között érti, olyan betegekkel, akik nem „kint” élnek. Ez az egyetlen verzió, amit el tudok fogadni. Nem lehet sok embert veszélyeztetni azért, mert egy skizofrén beteg gyógyszer nélküli kezelésétől jobb eredményt várunk.

Szerencsés vagy, mert önállóan küzdöttél meg a démonaiddal és volt kitartásod győzelemre vinni a harcod. Hidd el, te vagy a ritkaság. Másoknak meg kell a gyógyszer.