OSHO a megvilágosodott mester idézetei: (beszélgetős fórum)

"Az első dolog amit meg kell értened, hogy azok a falak nem erősödnek; az éberséged kezd erősödni. Attól, hogy te éberebbé válsz, a falak nem erősödnek meg. Ez épp olyan, mint amikor gyertyát viszel a sötét szobába; egyszerre meglátod hogy ott a szekrény, meglátod a pókokat a résekben. Ez nem azt jelenti, hogy a szekrény és a pókok hirtelen odanőttek a gyertyafény hatására. Azok ott voltak azelőtt is, de te most kezdesz éberré, tudatossá válni. Ne gondold hogy azok egyre nőnek. A te fényed semmiképp nem okozza az ő növekedésüket. Igen, feltárja a valóságot hogy ott vannak. A te növekvő éberséged egyre inkább rávilágít a börtönfalaidra."

/OSHO/

"A megvilágosodás nem egy élmény, hanem az az állapot, amikor teljesen önmagad vagy, s már nincs mit tudni. A szemlélődésnek nem maradt egyetlen tárgya sem. S ebben a pillanatban tudatod, amit immár semmilyen külső objektum nem gátol, hátat fordít, és visszatér az eredethez. Megvalósítottad önmagad, megvilágosodtál."

/OSHO/

"Nincs jobb terápia, mint a szeretet."

/OSHO/

"Csak légy könnyed, légy otthon a valóságban! Légy hétköznapi, hétköznapinak lenni csodálatos, mert akkor nincs feszültség, nincs szorongás. Hétköznapinak lenni pont az egyszerűsége miatt nagyon titokzatos."

/OSHO/

„A legnehezebb dolog: valamit önmagáért csinálni. Egy dalt énekelni, csak úgy a dal kedvéért, meditálni csak úgy magáért a meditálásért, szeretni valakit, csak úgy a szeretet kedvéért. Ez a legnehezebb az emberi elme számára, mert az elme mindig célorientált. Mindig közbeszól: „Csak úgy önmagáért? Ugyan minek? Mi a fene sülhetne ki abból?”

/OSHO/

"Az ember nem valami cél érdekében játszik, nincs semmi külső oka rá; egyszerűen csak azért teszi, mert élvezi, akkor és ott, amikor és ahol játszik. Nincs semmi célja a játékkal."

/OSHO/

"AZ IGAZI SZABADSÁGNAK SEMMI KÖZE A KÜLVILÁGHOZ.

AZ IGAZI SZABADSÁG MINDIG SPIRITUÁLIS.

A LEGBENSŐBB LÉNYEDDEL ÁLL KAPCSOLATBAN, AMIT NEM LEHET LELÁNCOLNI, MEGBILINCSELNI VAGY BÖRTÖNBE ZÁRNI.

IGEN, A TESTED ELSZENVEDHETI MINDEZEKET A DOLGOKAT, DE A LELKED TERMÉSZETÉNÉL FOGVA SZABAD.

NEM KELL KÉRNED, NEM KELL HARCOLNOD ÉRTE.

MÁR ITT VAN EBBEN A PILLANATBAN IS."

/OSHO/

A TESTTŐL VALÓ ELSZAKADÁS ÉRZÉSE

„Az első teendő: visszatérni a testhez. Ha nem vagyunk kapcsolatban a testünkkel, nem vagyunk kapcsolatban a világgal. Gyökértelenek vagyunk, és ha nincsenek gyökereink a testünkben, semmit sem lehet tenni, egyáltalán semmit. Amint egyszer gyökeret vertél a testedben, minden lehetségessé válik. Az olyan problémák mint a féltékenység, birtoklási vágy, mohóság - mind a gyökértelenség részei. Mivel nincsenek gyökereink, mindig félünk; és –e félelem miatt támad a birtoklási vágy, -e félelem miatt nem tudunk bízni senkiben, és emiatt ébred bennünk féltékenység. Tulajdonképpen magunkban nem tudunk bízni – ez a probléma – és hogyan bízhatnánk önmagunkban, ha nincsenek gyökereink a világban? A bizalom akkor jön el, ha mélyen a földbe nyúlnak a gyökereink. Akkor bármi jöjjön, tudod, hogy képes leszel kiállni, és szembenézni vele. Akkor nem ragaszkodsz másokhoz – nincs rá szükség; elég vagy egyedül is. Tehát az első lépés, egyre mélyebben gyökeret verni a testedben. Érezd jobban a tested, élvezd a mozgást, menj reggel futni, és élvezd a tested, valamint a száguldó energia érzését. Menj úszni; élvezd a tested, a folyót és a víz érintését. Kocogj, táncolj és ugrálj a szabad levegőn, a napon, és engedd, hogy a tested ismét örömtől remegjen.

Amint egyszer belekerülsz a testedbe, amint újra megelevenedsz a testedben, tízből kilenc problémád eltűnik. Ez az egyik trükk amit a társadalom alkalmaz az egyén önmagától való elidegenítésére. Elvágja a kapcsolatot a testeddel, így olyan vagy, mint egy kísértet a gépezetben. Benne vagy a testedben, de mégsem vagy benne, csak lebegsz ide-oda.

Benne érzed magad a testedben – ez igazán csodálatos. Sok millió ember van, majdnem a többség, akinek egyáltalán nincs testérzete.

Teljesen elfelejtették, hogy egy testben vannak...olyanok mint a szellemek. Újra felfedezni a testben rejlő saját gyökereidet határozottan új élmény, mert az emberiség teljesen el van vágva a gyökereitől. A testet ezer éve elnyomják, az elmével elhitették hogy ő az úr; az, hogy az elme minden, a test pedig csak szolga, valójában lebecsülés, egyfajta bűn.

Az ember szégyelli magát amiatt, hogy teste van. Azért félnek az emberek a meztelenségtől, mert ha egyszer meztelen vagy, inkább test vagy, mint elme. A ruha olyan érzést ad, mintha nem létezne a test – csak az arc, a fej, a szemek. Az elme egész mechanizmusa ott helyezkedik el. Tehát meztelenül az emberek hirtelen testnek érzik magukat... Maradj a testeden belül, mert az a valóság. Érezd egyre jobban és jobban… Engedd, hogy a tested annyira érzékeny legyen, amennyire csak tud.”

"Légy kalandvágyó a szeretetben: szeress jobban, szeress feltétel nélkül, mert ahogy nő a

szereteted, úgy csökken a félelem."

"A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha

jól szeretsz, a félelem eltűnik.

Ha mély szeretet van benned, félelemnek nyoma sincs. A félelem negativitás, hiány. Ezt kell

nagyon-nagyon alaposan megértened. Ha elmulasztod, sosem leszel képes felfogni a félelem

természetét. Olyan, mint a sötétség. Sötétség nem létezik, csak úgy tűnik, mintha létezne.

Valójában nem más, mint a fény hiánya. A fény létezik; távolítsd el a fényt, és ott a sötétség.

Sötétség nem létezik, a sötétséget nem lehet eltávolítani. Tegyél, amit csak akarsz, nem

tudod eltávolítani. Nem tudod arrébb tenni, nem tudod elhajítani. Ha valamit kezdeni akarsz

a sötétséggel, a fénnyel kell tenned valamit, mert csak létező dolgokkal tudsz kapcsolatot

teremteni. Kapcsold le a lámpát, ott a sötétség; kapcsold fel a lámpát, a sötétség eltűnik - de

te ehhez a fénnyel tettél valamit. A sötétséggel semmit sem kezdhetsz.

A félelem sötétség. A szeretet hiánya. Nem tehetsz vele semmit, és minél erősebben

próbálkozol, annál jobban fogsz rettegni, mert annál tehetetlenebbnek érzed magadat. A

probléma egyre bonyolultabbá válik. Ha harcolsz a sötétség ellen, veszíteni fogsz.

Előránthatsz egy kardot, és megpróbálhatod leszúrni, de csak kimerülsz az igyekezetben. És

végül az elme azt gondolja: „A sötétség nagyon erős, ezért győzött le."

Itt fut tévútra a logika. A gondolatmenet helyes: ha harcoltál a sötétség ellen, és nem tudtad

legyőzni, nem tudtad megsemmisíteni, teljesen logikus, hogy arra a következtetésre jutsz:

„A sötétség nagyon-nagyon erős. Gyenge vagyok hozzá képest." A valóság azonban ennek

éppen az ellentéte. Nem te vagy gyenge, a sötétség gyenge. Valójában a sötétség ott sincs,

ezért nem tudod legyőzni. Hogyan győzhetnél le valamit, ami nincs?

Ne harcolj a félelem ellen, máskülönben egyre jobban rettegsz majd, és újfajta félelem hatol

a lényedbe: a félelem a félelemtől, ami rendkívül veszélyes. Ha a félelem hiány, akkor a

félelem a félelemtől voltaképpen a hiány hiányától való félelem. És ez az őrületbe kerget!

A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha

jól szeretsz, a félelem eltűnik. Ahol mély szeretet van, ott nincs félelem."

Zolcsika, látom nagyon szereted Oshot!

Kiváncsi vagyok, hogy felhasználod e azt, amit meg tudsz tőle, vagy csak olvasgatod?

„- Hát ebbe az emberbe mi ütött?”

Újra és újra megkérdezik tőled:

„- Mi történt veled? Hogyhogy nem érdekel a pénz? Mire jó az hogy csak ücsörögsz kukán és befelé figyelsz? ”

Elítélnek, mert a világ kifelé forduló, extrovertált emberekből áll. Téged befelé fordulónak, introvertáltnak neveznek, és azt mondják neked, hogy az introverzió nem más, mint egyfajta perverzió, és hogy önző vagy, hogy narcisztikus vagy, hogy csak a saját örömöd érdekel, hogy másokkal is kellene törődnöd, hogy úgy kellene élned, mint mindenki más, hogy csatlakoznod kellene a tömeghez. És persze ők sokan vannak, te pedig egyedül.

"Fogadd el magadat. A buddhaság az elfogadásban rejlik."

/OSHO/

"A világon a legnagyobb csoda hogy VAGY, hogy ÉN VAGYOK! LENNI a legnagyobb csoda - a meditáció pedig kitárja ennek a nagy csodának a kapuját."

/OSHO/

"Chandi Das-nak van egy gyönyörű mondása:

A legmagasabb igazság az az egyéniség, az egyedi ember, ennél nincs magasabb."

/OSHO/