Ortorexia – a túlzott egészség (beszélgetős fórum)

Igen, ezért fejeztük ki többen rögtön az ellenérzéseinket. Tökéletesen egyetértek veled. Ha reggel rossz hangulatban ébredsz és egész nap levert a hangulatod, annak is van orvosi elnevezése a pszichiátriában, meghatározása a betegségek közt, amire persze meg van a megfelelő gyógyszer. De inkább nem szeretnék ebbe az irányba elkanyarodni, mert ez már egy másik téma.

Még annyit, nem kötekedni szerettem volna, vagy kiragadni szavakat hogy indulatokat szítsak. Bevallom, még nem hallottam erről, és nehezen elképzelhető volt számomra ennek a "betegségnek" a mindennapi megjelenési formája, de nagyon jó példákat írtál sammie, köszi.

Na, most őszintén: ismer valamelyikőtök olyan embert, aki nem élvezi a jó kajákat? Nem, nem úgy értem, hogy nem eszi meg az egészségtelen kaját, hanem nem élvezi a jó kajákat?! Csak eszik, mert az kell... ?! Na, az már betegség volna.

Lehet, van ilyen, de százezerből egy, annak is csak lelki oka lehet, arra meg végképp nem használ a gyógyszer, csak hülyét csinál belőle.

Pontosan így kezdődött a gyerekek megbélyegzése, először csak itt-ott egy cikk, aztán elnevezték őket hiperaktívnak, majd akit értek, lenyomtak Ritalinnal.

Én csak azt mondom, legyünk nagyon szemfülesek!

Apropó, szemfüles: hamarosan ez is latin betegség-névvel lesz illetve! :D

Hát, pedig nem nehéz átérezni sztem.

Nekem sosem volt pl. hasonló érzésem, mégis tudom, hogy létezik kényszeres cselekvés, ami orvosi kezelést kíván. Sőt, az ismerettségi körömben sem volt. Egy kis tájékozottság nem árt a világ dolgaiban, manapság ez nem olyan nehéz, hisz itt ülünk a világ legnagyobb könyvtára előtt.

Ez pont olyan táplálkozási zavar, mint az anorexia, vagy a bulémia, és pont olyan kényszeres, mint az ocd.

Na, végre valaki..

Viszont a cikkben lévő badarságok ellenére totál érthető a dolog, ezért nem értem a felháborodást.

Az egészséges életmódot úgy lehet túlzásba vinni, mint bármi mást. Pl. a sportot. A sport önmagában egészséges, de ha az ember túlhajszolja magát, és erőn felül akar teljesíteni, és nem törődik az izomlázzal, vagy az ízületei, izmai egészségével, az már nem egészséges.

Az egészséges életmódot úgy lehet eltúlozni, ha az ember KÉNYSZERESEN viselkedik, és semmit nem tud már megenni anélkül, hogy közben ne arra gondolna, hogy mit tartalmaz az a bizonyos rántott hús, és hogy az olaj, amiben sült, abból mennyi transz zsír került bele, és hogy a búza, amiből a panírban lévő liszt készült, vajon mennyi glutént tartalmaz, és vajon igaza van-e a paleós Szendi Gábornak, hogy a glutén annyira ártalmas, és vajon a tojás szabadon tartott, "boldog" tyúktól származott-e, és nem volt-e a sárgájában mesterséges anyag, amitől olyan szép sárga lett, és... és... és... Értitek már???

Mindent túlzásba lehet vinni, ha az ember átlép egy bizonyos határt, és KÉNYSZERESEN viselkedik, és akkor is az ételek összetevőire gondol, amikor NEM AKAR. És már semmit nem tud jóízűen megenni, mert képtelen az ételre vagy az ízekre koncentrálni, mert folyamatosan kattog az agya. Remélem így már érthető!? Ezért mondtam, hogy nem jó a cikk. Mert nem a betegségről beszél, hanem általános, ide nem tartozó csacskaságokról.

De Murila értem a cikk lényegét. Találjunk ki egy új elnevezést azokra, akik próbálják kikerülni az élelmiszeripari szemetet, és előbb utóbb majd ezeket a gyógyszeripar gyógyszerezheti is milliókért....

„túlzott figyelem hatására az ember megtagad mindent, amit méregnek gondol, így a test fogyni kezd, az addig kedvelt ételeket már nem fogja befogadni”

-megtagadtam a kedvelt ételeimet és le is fogytam a 20 évvel ezelőtti súlyomra, most kösssssz jól vagyok, „lesoványodásnak, elhalványulásnak” nyomát sem látom, bár most kicsit aggódom a cikk nyomán, hogy netán valami agybajom van????

„az ortorexiás számára elveszik az íz fogalma”

A Na glutamáttal felturbózott ízek valóban intenzívebbek, egye akinek az kell én élvezem a kevésbé intenzív ízeket is, amiket az ízfokozókhoz szokott tömegek ízetlennek éreznek.

„táplálkozás élvezetből pusztán testi szükségletté válik”

Már a régi öregek is megmondták: Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Én hiszem, hogy ez a mondás ma is megállja a helyét

„Az egészséges táplálkozásba ugyanúgy beletartozik az a hamburger, amit nagy ritkán, de akkor jóízűen elfogyasztunk egy gyorsétteremben. Sőt az a mignon vagy csokitorta is, amit a cukrászdában egy kis bűntudattal, de még nagyobb élvezettel falatozunk. Egyszer-kétszer egy hónapban!”

Hát igen úgy tűnik tényleg orvosi eset vagyok - én leginkább olyan ételeket veszek meg, amikre ha ránézek, akkor tudom, hogy az mi volt életében–vagyis feldolgozatlan. Nekem az egészséges táplálkozás fogalmába nem fér bele a futószalagon gyártott, adalékokkal, aromákkkal és leginkább kémiatankönyvekből ismert vegyületekkel teli szemét…

Egészen addig lehetsz középutas, míg te, vagy a közvetlen környezetedből egy szeretted meg nem betegszik, amúgy alaposan. Amikor az ember saját bőrén, vagy a szerettein látja meg az okozott kárt, átértékelődnek a dolgok.

Itt nem a zsírról, nem a húsról, nem a nagyi sütéjéről van szó, hanem kizárólag arról, hogy pl a virsli, vagy a felvágottak, vagy a készételek 20-40%-a műsz@r. Ha valakinek jólesik, egészségére. De enyhe túlzásnak érzem, hogy betegnek bélyegezze egy műevő pszicho azokat, akik nem eszik meg ezeket, és nem etetik meg a gyerekekkel.

Aztán hol lesz a határ? Honnan nevezik betegnek az egészségest, és KIK?!

Nevetségesnek tartom. Ez csak egy új trükkje a gyógyszerlobbinak. Ha van befogadó réteg, ám legyen.

Betegség?! Jól tetted az idézőjelet! A pszichók szeretnek elnevezni dolgokat, eltéréseket hangzatos betegség nevekkel. Gondolom, készül rá az "orvosság" is! :D

A cikk témája elavult, egyre kevesebben lesznek vegák, ellenben egyre több lesz a vegyszer az élelmiszer drágulásával. Így aztán kézenfekvő épp most betegségnek elnevezni, ha valaki nem zabál össze ész nélkül minden sz@rt. És méghogy havi kétszer süteménnyel bűnözni?! Hát a baj nem itt kezdődik.

Tudod, mit, kedves cikkíró?! Én és az ismerőseim jó része "beteg"! Mert nem óhajt vegyszert zabálni!

Szerencsére nálam nem kóros. Mindent megnézek, hogy mit eszek meg, tudatosan kerülöm a "szemetet", gyakran szoktam méregtelenítő kúrákat tartani...Onnan tudom, hogy nem kóros az "állapotom", hogy simán megeszek néha egy Dobos tortát.:)Na jó, nem viccelem el a dolgot, biztos szörnyű lehet annak, aki ilyenben szenved.

Egyébként szerintem sem jár feltétlenül fogyással az ortorexia.

"A problémák akkor kezdődnek, mikor a rengeteg felhalmozott tudás a káros anyagokról, tartósítószerekről, zsiradékokról már olyannyira befolyásolja a gondolkodásmódot, hogy a boltban csak azután hajlandóak megvenni egy terméket, hogy tüzetesen végigolvasták a címkéket."

Épeszű ember enélkül szerintem nem vesz meg semmit.

Amúgy a cikk gyenge, tele van téves állításokkal. Nem törvényszerű, hogy az ortorexiás fogyni kezd, mint ahogy az sem törvényszerű, vegetáriánus, vagy a hiánybetegség a mentális probléma szimptómája lenne. Lehet, hogy egy ortorexiás tényleg nagyon egészségesen eszik, de a kényszere súlyos befolyással lesz a szociális életére, mert a kísértés elkerülése végett inkább nem megy társaságba.

A műanyag hamburger és a mignon ritkán elmegy az egészséges étkezés mellett, de nem annak a része, és nem, nem kell azért bűntudatot érezni. Az utóbbi sokkal inkább lépés a mániás gondolkodás felé, mint az, ha valaki nem vesz meg minden szärt úgy, hogy azt sem tudja, mi az.