Öngyilkosságról (beszélgetős fórum)
hát még aki nem depressziós, az is borúlátóbb ebben a hideg, ködös időben. és ha ehhez még jönnek a gondok, meg a betegség...
nagyon sajnálom, nagyon fiatal volt még.
16 éves volt, felakasztotta magát
depressziós volt, kezelték de azt nem tom miért épp most
sajnálom.
miért?
hirtelen?
vagy voltak előjelei?
az öngyilkosság nem megoldás, igaz az élet se.
de adjuk meg az esélyét annak, hogy jó lehessen.
öngyilkos lett egy ismerősöm:(((
Már próbáltam...Talán egyszer találok valami megoldást..Vagy az életben maradáshoz vagy ellene.
Szia, végig olvastam a történetedet. Az most tisztán látszik, hogy egyedül most nem boldogulsz. Miért nem kérsz segítséget? Tény és való, hogy a problémáinkat senki nem tudja tőlünk átvenni, helyettünk megoldani, mert azt egyedül mi tudjuk csak, de most szükséged van külső segítségre. Az, hogy az előző terapeutáddal véget ért a kapcsolatod sajnálatos, de lehet, hogy 8 év után időszerű volt. Mivel nem ismerem a részleteket, erről nem mondok konkrét véleményt. Szerintem nézz utána a neten a Bach-virágterápiának, nálatok is elterjedt, sokat segíthetne rajtad!
Akkor mit csinálnál? Kifizeted,hazamész és pufff?
Nem tudtam megcsinálni...De vannak napok hogy már bánom.....
ez nem volt szép...
sose tudhatod, te mikor kerülsz ilyen helyzetbe.
ne bántsd azt, akit amúgy is bánt az élet.
Öcsém, ha nekem csak egy pillanatig fegyver lehetne a kezembe...
Akkor meg várd a tavaszt!Talán a napocska,a sok virág,zöld, majd felvidít.És keress barátokat.
Hobby:olvasás,alvás.lassan egy éve vagyok ilyen állapotban,azóta izoláltam magam..Operákat hallgatok hajnalban mikor semmi érdekes nincs a tv-ben.December óta nagyon rajtam van a depi.Egy karácsonyra sem emlékszem,ami jó lett volna.Anno voltam mosodában is.Próbáltam hinni,vallási irányzatokat tanulmányoztam.ezotériát.Csak az tart itt hogy nehogy mégegyszer egy ilyen családba kelljen születnem!Egy párszor már odáig jutottam,hogy mindenemet elajándékoztam!Csak az a fekete ruha maradt meg ami rajtam volt.Fáradt vagyok már mindig újra kezdeni....
na már nem azért kérdeztem.Csakhogy esetleg a munkád ,hivatásod nem tud e feltölteni.Nincsen hobbid?Az nem lehet,h semmi sem érdekel.
Immobiliennel,pénzbefektetéssel foglalkozom.Fordítok is.Nem az eszemmel van baj,hanem a pszichémmel!
Ha van jó munkád,egyszer csak rád fog találni egy uj szerelem,mikor nem is várod.Temetkezzél a munkádba és a hobbidba ha van.Nem az nyerő aki a csucson van,hanem az aki a mélyből visszatud térni a helyes kerékvágásba.
Azért húz a gyermek inkább az apjához,mert észreveszi rajtad hogy magadba roskadsz,nincs életkedved,és ő inkább vidám emberek között szeretne lenni.
A gyerek jobban húz az apjához,ö normális családot,családi összefogást tud neki mutatni.Èn semmit.Èl még anyám,de még nem látta.Barátokkal meg úgy vagyok,hogy inkább mellözöm öket,mintsem tudják hogy baj van.Mindenki azt hiszi rólam hogy én egy supererös nö vagyok.Tudod a maszk szinte már rámsült.Tanulj meg fiam komédiázni....
Akiben meg megbízok,mindig azt mondja´,hogy ne add fel,megölel 10 percre,utánna hetekig nem látom.amúgy sem vagyok olyan passzban hogy most barátokat keressek.
Nem lehet így hozzáállni az élethez!Neked van egy gyereked!!!!!!!!És innentől kezdve nincs jogod ilyet tenni.Megértem h elvagy keseredve,de felelőséggel tartozol a gyerek iránt.Másrészt fiatal nő vagy!Ezer lehetőséged lehet,ha Te is akarod!Keress barátokat!És foglalkozz a gyerkőccel.
4tesom van de senkivel sem tartom a kapcsolatot.20 évesen Bécsbe menekültem megpróbáltam új életet kezdeni.8éve férjhez mentem,de mint hamarosan kiderült,öt csak a papírok érdekelték,én nem!Van egy 8 éves fiam,aki az exemnél van a pszichém miatt.Már öt is hordom pszichológushoz,félek hogy valamit elrontok nála.Eddig minden rendben.Barátaim nincsennek,akik voltak azok is csak a segítségemet akarták a nyelvi nehézségek miatt.37 vagyok,és elegem van mindenböl..úgysem lesz jobb!
Borzasztó amit írsz.Próbálj meg célokat keresni.Ami éltethet.Nincsen ezekszerint párkapcsolatod?Barátaid?esetleg Ők segíthetnének.
Nincs saját családod,akik segitségedre lennének,hogy megfeledkezz a negativ elhatározásodról?
Igen,új vagyok,eddig valahogy sikerült húznom,de már nem bírtam tovább.Az éhezésröl csak annyit hogy 8évesen sem ettem,kórházba is kerültem anno!
Ùgy vagyok vele,ha szeretetett,törödést,tiszteletet nem adott az élet,akkor az étel sem kell!25 évesen vettem fegyvert is akkor leakartam magam löni!a pszichológusom elvette!Utánna még sokáig volt vele kapcsolatom.Anyám helyett anya volt!8év után felhívott hogy többet ne menjek hozzá...A barátja belém esett.Ejtett..Marhára fájt...Azóta sem merek senkit sem szeretni.ezek után hogy higgyek egy pszichológusnak?! A bátyámtól is csak azt hallom hogy szégyellte magát mikor anyám terhes volt velem.Èn csak felesleg vagyok ezen a világon..Hiába olvastam x pszichológiai könyvet,megpróbáltam egyedül is lábra állni,de nem tudom a meghalás utáni vágyat elüzni!
Lehet, hogy második reg, hogy ne ismerjük fel.
Mindenesetre az öngyilkosságnak érdekes vállfajait választotta. Soha nem jutna eszembe, hogy éhezéssel öljem meg megam.
Éppen ma regisztráltál. Mennyire vehetjük komolyan a mondandódat?:(
Sziasztok!Elég nyomorult családból származom.Soha nem kaptam szeretetett,törödést!Anyám értelmileg,érzelmileg sivár lény!13 évesen volt egy halálközeli élményem.25évesen komolyan gondoltam,hogy vége,nem bírom tovább...Kár hogy akkor nem tettem meg!!Azóta is csak küzdök,de örülni nem tudok.1éve szinte minden héten gondolok a halálra.Nem félek,tudom mi vár rám!Tudatosan bulimiás voltam,azt hittem tényleg belelehet halni. Most egy hete nem eszek,anorexiásan talán sikeresebb leszek.Fáj az élet!Annyira szenvedek,hogy már szeretni sem tudok!Csak sírok,pedig szerettem volna élni,szeretetben,harmoniában.