Önellátó gazdálkodás nyugdíj helyett? (beszélgetős fórum)

A költséged a panel-kisház leosztásban kb egyforma lesz, ha más nem, a ráfordítandó időd miatt.

De legalább te osztod be és nem visznek bele mondjuk munkanélküliség, gyerekvállalás-várandósság, válság alatt a meggondolatlan szomszédok egy panelprogramba, a devizahiteled mellé. (megjegyzem, a lépcsőházban 3-an szavaztunk ellene -pontosabban egy év haladékot kértünk volna, mert nahát...mindannyian babavállalás előtt álló fiatal pár voltunk- de mi, akik ellene voltunk, már kifizettük,mert nem akarunk adósságot, míg síránkoznak azok, akik habzó szájjal követelték az egészet...)

És családra tervezz, ne egymagadra. Egyre többen gondolkodunk így és sok az érdeklődő, egyedülálló csajszi is. Ők nehezebben vágnak bele az önállósodásba, mert fizikálisan félnek az egyedül kiköltözéstől. Bármennyire tökös csaj vagyok (főleg most, hogy kisfiú van a pociban ;-)), a férfierő nélkül belerokkannék.

Viszont a párom nem mindig hallja meg a növényeket és az állatokat. Az apró jeleket, amik a közeledő betegségre, igényváltozásokra utalnak, rendszerint én veszem észre :-)

A parasztgazdaságban annó a nő dolga volt a baromfiudvar...mondhatni királynó volt benne: az ő felelőssége volt a baromfiudvar, a gyógyítás, kezelés, levágás, tenyésztésre kijelölés.

Millei77, előrelátó vagy és te is gondolsz a következő generációra...tetszel nekem ;-)

Egyet tudok érteni veled.

Én városi voltam, láttam annak szinte minden oldalát. Megkaptam a hó elején a nagy lóvékat, hogy megint dolgozzak nekik egy hónapot és megint és megint... SOHA SEMMIT NEM HOZTAM LÉTRE, SOHA SEMMIT NEM TERMELTEM, CSAK AZT HITTEM, MERT FIZETTEK ÉRTE.

Bocs a kiabálásért, csak hangsúlyozni akartam. MOst élek, most termelek, azóta vagyok képes alkotásra is, festek, írok, előadok. Az életem normális vonalra került.

Soha nem fogom elfelejteni, mikor az első hónapokban az érkezésem után szinte minden nap rájöttem valamire az élettel kapcsolatban, és hogy mennyire ki volt ficamodva bennem valami.

Az élet ez itt! És semmi nem volt eddigi életemben nagyobb öröm, mint mikor hat méterről szemezett velem egy őz mozdulatlan percekig, és utána elsétált nyugodtan. Akkor tudtam, egy tettem ezzel az egésszel.

Városi mércével ez nem mérhető.

De, de, ez nem kétséges. Kérdés az, hogy mire lesz elég. Ha a rezsit fedezi, akkor királyság.

Szomorú, hogy ennyinek is örülni lehet.

Aszongyák az okosok, hogy valami lesz. (Persze amit idéntől fizetsz be, az már nem számít, mert nem járulék, hanem valami szociális akármicsoda adó, aminek a lényege, hogy nem kérhetsz érte cserébe semmit), de mai értéken kb. 20-30 ezer forint. Tehát kb. a nulla, amire számítani lehet..:(

Na én is megyek ebédet csinálni, majd jövök még! :)

Na, nem nagyon főzök ma már :-D. Jön a fagyott kaja :-D

Téglalól...az kellene, de nem lehet, mert megbüntetnek...nem adnak építési engedélyt.

Arra hajtok, hogy a meglévő nyári ólat apránként alakítom át, így a kedves szemlélődőnek kevésbé tűnik majd fel a változás és majd jól letagadom, hogy én bizony így vettem a kertet...akkor úgysem jött ki ellebnőrizni senki sem. :-D

A kutyánk meg most tűnt el, egy nagy vihar után. Mély még a seb, főleg a lányom szívén, de kell egy kutya. Ha nem is puli, de egy mudi és igen, keveréket akarok, menhelyről!

Írtam már: nem öregkoromra akarok életmódot váltani.

Egyébként, ha végiggondolod a dolgot, nem jó az elméleted: minél később tud egy korosztály nyugdíjba menni, annál később/kevésbé tudja átadni a helyét a fiatalabbaknak. Ez a fiatalok munkanélküliségét generálja, plusz a társadalmi feszültségeket. Mire az én korosztályom nyugdíjba megy, minimum 70 év lesz a korhatár, de valszeg még magasabb. És mondom újra: nem akkor akarom elkezdeni a gazdálkodást! Addigra egy jól bejáratott gazdaságot szeretnék, amihez értek is!

Nem akarok nagy értékű családi házat.:) Csak egy kicsit, ugyanis egyelőre (?) egyedül tervezem ellátni magam. Aztán persze ki tudja, merre sodor az élet, de ez másik kérdés. Egy kis kertes háznál messze nincsenek akkora költségek - szerintem - mint a jelenlegi panellakásomnál.

:-)

Megértelek és mégsem.

Átérzed a szüleid fáradozását, de te már nem akarsz fizikálisan megdolgozni az élelmiszerért, mert minek, csak megveszed a multiban a kitudja honnan jövő vackot...

Megértelek, mert az én szüleim mára abba a korosztályba születtek, akik menekültek a föld és a vele kapcsolatos munkák elől és belefutottak a városi "könnyű" életbe.

Ezzel csak az a baj, hogy piszokul felélik az erőforrásokat, mert már a saját élettartamukra esőt régen felélték és már a miénket is. Most már a mi gyerekeinkét élik...

A lidlbeli karácsonyi zöldborsó szerinted honnan jön? Mivel? Azt mi hajtja? Mivel termelték? Miért olyan olcsó? Mert nem eg fair trade rendszerű gazdaságból származik.

Én inkább adok 1000-1500 Ft-tal többet a mosódiómért, ami az éves adagot jelenti mosószerre vetítve, mert tudom, hogy az a szerintünk szerencsétlen, de szegénységében mégis boldog idiai paraszt nagyobb arányban részesül belőle, mint normál, kizsákmányoló multi-rendszerben.

A lényeg, tényleg csak az kezdjen ilyenbe, akit érdekel és megvan a belső indíttatás, mert erőfeszítéssel jár és az soha nem a kényelmet és a hátradőlést célozza meg :-)

Ha nem érzed magadban ezt, felesleges tömni a fejed öko-dumával, nem annak szántam a fentieket, hanem véleményemet osztottam meg.

Én nagyon szégyenkezve fogok az unokáim szemébe nézni a szüleim pazarlása miatt, az biztos.

Őket nem érdemes bántani, mert belenevelték őket ebbe. Mi viszont már látjuk a következményeket és beláthatunk-beláthatnánk.

Az önellátás nem csak a nyugdíjas évekről szól, kicsi tovább mutat ez...

Öt tyúkocskának (ilyesmi mennyiségekkel érdemes kezdeni, max tízzel) kicsiny kis téglaépület kell. Az kibírható, és persze a behatolásvédelem.

Nálam fényes nappal is bejött a róka, úgy ordítottam le a hátára fordított kacsáról! Csak nézett, hogy mit akarok, mikor ő bizony ebédelni szeretne! :)

Ha újra kezdem az állattartást, lesz egy puli keverékem! :)

Önellátó gazdálkodás nyugdíj MELLETT, így lenne igazán kellemes.

Nem kicsit szemétség egy ledolgozott élet után választási lehetőség nélkül hagyni az embereket.

Nem agyalna ilyesmin, ha nem lenne hozzá affinitása! Az élet akkor szép, ha azt csináljuk, amit szeretünk, és még meg is élünk belőle, és tevékenységünk is van. Nem akkor szép az élet, ha szimplán megélünk valamiből. Kinek mi a fontos, a szívet melengető, azt kell csinálnia. Mellesleg nem kell megszakadni a kertben, magad osztod be, mikor mennyit.

A hosszú élet titkát az örömök adják.

:-D ez összetett kérdés most így ebédfőzésre készülve...

Mi letojt tyúkokkal kezdtünk, amik kiöregedtek a ketreces nagyüzemi tartásból. Akkor 350 Ft volt darabjuk, de kopaszok voltak, nem ismerték a gabonát, csak a tojótápot és vaksin pislogtak a soha nem látott napfényben és szánalmasan emelgették a lábikat, mert soha nem érintette még a földet. Ma már mélyalmosan tartják őket és 600 Ft-ért kapsz egyet.

A tanyasi, tojó korú tyúk meg belekerülhet 2.000 Ft-ba is.

Kakas nem feltétlenül kell a tojáshoz, az jön magától. De ez nem magos tojás, ebből soha nem lesz csibe, mert a kakas nem termékenyíti meg.

Ha van kakasod, sem biztos, hogy lesz csibéd, mert nálam pl még nem kotlósodott meg egy tyúk sem a két év alatt. Mondjuk, nem is hiányzott, mert a patkányokkal még nem tanultam meg elbánni és elviszik a kicsi jószágot.

Ha hagysz a fészekben tojásokat (megjelölve, hogy szedhesd a frisset), előbb-utóbb valamelyiknek kedve kerekedik kikölteni.

Naposcsibét tudsz venni, de macerás velük. Mi előnevelt csirkéket veszünk, sőt külön kérésre patkányálló méretre nevelték nekünk. Így 600 Ft volt darabja a kb 12 hetes csirkének. A nagyüzemi fehér brojler csirkéket már 8 hetesen kicsinálják, mert így gazdaságos.

Jövőre kipróbálom én is ezt a túltenyésztett fajtát tanyasi körülmények között, hogy hamarabb legyen rántani való csirke, de egyszerűen szánalmasak! Nem bírnak lábra állni egy idő után és szabályszerűen hörögnek a szomszédunk óljábana nagymelegben...

A patkányok ellen normális ól kellene, de nem kapunk építési engedélyt tégla alapú akármire, mert van egy szabályozás, hogy csak mobil, elbontható épület húzható fel a hobbykon.

Szerintem érdemes letojt tyúkkal kezdeni, emrt kicsi az anyagi kockázat, de előfordulhat, hogy a kezdeti sok tojás után hónapokig semmi, mert kimerülten kapod a kb egy éves, kistestű tyúkokat.

friss víz és elemózsia, nagyon fontos. Nem csak gabonát, de zöldet is igényelnek és ami a legszebb, imádják a kajamaradékot és a konyhai zöldhulladékot, kerti gazt is.

Nálunk teljes a körforgás: Minden zöldhulladék a tyúkudvarban kezdi. Ők átválogatják, kiszemezgetik, ami meg ott marad és elszárad, kiszikkad, megy a komposztra, ami közvetlenül az udvar mellett van, csak át kell dobálni vasvillával-lapáttal. Megy a csirkeszar is, mert kellő hígítással jó tápanyag a komposztálás végére. Természetesen az óltakarításból származó sokminden is ott köt ki, természetesen elosztva, beleforgatva.

Ha éppen nincs mit károsítani a pupák tyúkoknak, mehetnek a 700 nm-en bogarászni, ilyenkor a komposzt a sztár a sok giliszta és egyéb bogár miatt. Ezt piszokul élvezik és nagyon hasonlítanak egy ragadozó dínóra...a békés buta tyúkod a T-Rexet megszégyenítő vadásszenvedéllyel kutat a fehérjeforrás után.

Nagyon szórakozatató társaság, én szeretem nézegetni őket. Jókat szoktam derülni rajtuk és a párom is fojtat némi etológiai kísérleteket és még nálam is jobban szórakozik...35 évesen láttam először, hogy hogyan is tojja a tojást a tyúk...komolyan nagy élmény volt!!!

Visszatérve az ólra, nos, erre most már tényleg nem maradt időm, de nem vészes egy egyszerű nyári lakot összerakni a lábasjószágnak. Most már nem az...:-D A téli szállás és patkánymentesítés, csibészelhárítás már fogósabb, emrt eddig nem esett még szó a sok lopós szándékú sétálgató emberről...

Ugyanez városi életmódra vetítve még siralmasabb anyagi szempontból.

Azért nem árt, ha van segítség: gyerekek, unokák, rokonok, szomszéd, akárki.

Sajna tavaly a mi előneveltjeinket széttépte egy kóbor kutya, éppen mielőtt tojni kezdtek volna. Le is írtam kálváriámat valamelyik fórumon. Hat darab maradt, ezzel húztuk ki a telet. Vettünk újakat, ezek hamarosan "beüzemelnek":)

Működik a tojáskeltető is, de mellette jó, ha van kotlós.

Nekem is voltak kitojt tyúkjaim...én 60at vettem anno én is ilyen 400körüliért....nagyon gyalázatosan néztek ki szegénykék....jó pár el is pusztult belőlük a nyár folyamán és az azt követő télen...

de akik megmaradtak és ennek már vagy 3éve a mai napig gyönyörűen tojnak

tavaly aztán mégis előnevelt kettőshasznúakat vettem....gyönyörű jércék majd tyúkok lettek....és már jön az utánpótlás is mert gyönyörűen költenek...

Én például abba pusztulnék bele, ha öreg koromban a távirányítót kénye túráztatnom, vagy bent lenni egy lakásban! De elhiszem, hogy vannak, akik ebben is találnak szépet. Én éltem így is, úgy is.

Igen, el kell tenni a fagyasztóba a dolgokat, egy jó mélyhűtőnek kisebb a fogyasztása. A gyümölcsöket kizárólag cukor nélkül teszem el.

És igazad van, tényleg csak az jöjjön, aki valaha is álmodozott erről, különben csak siránkozna, mert igen, van munka, de soha nem voltam ilyen szabad.

Mindennek két oldala van.

"mennyit görnyednek szüleim egy kiló borsóért, amíg a földjét kapálják, leszedik, kifejtik"

ilyenkor szokott eszembe jutni, hogy a városiak azon siránkoznak, milyen drága minden :) Éppen így látszik meg, hogy a fizikai munkának nincs értéke.

Most egy tojó jérce 1500-1800 ft körül mozog nálunk...

kiscsibe korukban....naposcsibe 120-170 ft körül

előnevelt 3-4 hetes korban 450ft körül lehet venni...

Mi már kb. 12 éve csináljuk ezt, de csak részlegesen. Van városi munkahelyünk, ám közeli teleken megtermeljük a konyhára valót. Nem állítom, hogy főállásban meg lehet élni belőle, de az igaz, hogy nem járunk boltba krumpliért, tojásért, zöldség-gyümölcsért. Télen azért más, főleg ha nem éppen befőttet kívánunk, azért veszünk narancsot, banánt stb.

Amúgy sem szeretek naponta bevásárolni, túl nagy a csábítás, hogy haszontalan dolgokat vásároljak. Inkább ritkábban veszek nagyobb mennyiséget abból, ami szükséges.

Szerintem alapszabálynak tekinthető, hogy a kertészkedést szeretni kell, kényszerítve nem megy. Így nem éljük meg időrablásnak, tehernek azt, hogy szinte minden délutánt kint "kell" tölteni.