Nővérek, ápolók szeretitek és becsülettel végzitek a munkátokat? (beszélgetős fórum)

Nem látod?

Mi itt nem csak a mundér becsületét védjük és nem gyűlölünk téged. Csak éppen szeretnénk felnyitni a szemed a jóra. De más amikor a kérdést feltetted ,már akkor tudtad, hogy bármit is írjunk mi csak gyűlölni tudunk téged és nem fogunk neked jót írni. Ezzel a hozzáállással ne is várj mást.(Eleve előitélet4esen gondolkodol, még hogy nem? Na ne már!!) Soha nem hallod meg azok szavát akik értelmesen próbálnak veled beszélni. Csak azokat a mondatokat veszed észre amin lovagolhatsz.S ha panaszkodni mertek,hogy valami nem jó olyanra buzdítod őket amit valójában egyetlen jó érzésű egészségügyi dolgozó sem tehet meg, nem sztrájkolhat. Mert nem tudom mit szólnál ha azt mondanák neked egy látogatásodkor a nénikédnél, hogy tessék csináljon vele amit akar lássa el, mert mi9 nem csinálunk semmit sztrájk van, mert el akarjuk érni a céljainkat. Gondolkodsz te néha?

Nem gyűlöl itt téged senki. Csak szertettünk volna meggyőzni arról,hogy az éremnek két oldala van amiből te csak az egyiket látod és erősen ragaszkodsz hozzá. Mi sokszor megéljük mind a két oldalt.

Nem figyelsz azokra oda akik becsülettel sokszor erejükön felül mosolyogva végzik a munkájukat és itt azt le is írják. Csak a magadét hajtogatod. Mert szerinted itt minden eü-s a te szavaiddal élve tisztelet a kivételnek trehány nem törődöm, és most már gyilkos is.

Ezt őpedig kikérjük maugknnak. Nem tudom te mit szólánl hozzá a hazok akiknek munkát közvetisetsz a trehány dolgozóidról itélnének meg és azt mondanák, hogy ez a vállalkozó és minden magyar vállakózó szar, rosszul végezteti a munkáját és mivel nem figyel oda mit hogyan csinál gyilkos is.

Mert,hogy te ezt teszed velünk. Kívánom,hogy egyszer éld át ezt a fajta "keresztény üldözést" amit te most csinálsz és akkor talán ha a saját bőrödön érzed, megtudod milyen érzés. Én és úgy vettem észre ,hogy a többiek sem hagyjuk magunkat megalázni.

Ha csak egyetlen pozitívumot is írtál volna valaha az eü-ről, akkor talán még el is hinném, hogy nem bosszúhadjáratot folytatsz az orvosok és ápolók ellen!

Érdekes, hogy olyan cikket nem találtál, ahol valaki köszönetet mond az őt gyógyító orvosnak, ápolónak!

Vagy ha találtál is, mivel ez nem a te féligazságodat támasztja alá, simán átsiklottál felette!

Én úgy látom itt ti vagytok teli gyűlölettel. Én azt a linket csupán azért raktam ide be, hogy lássátok mennyi nővér és orvos teszi a dolgát úgy ahogy nem kellene. Ha viszont együtt érzel a családdal akkor a bosszúságos cikkeitek helyett gyújthattatok volna ennek a pici babának gyertyát.

Hoxának meg nyugodtan lehet jelezni, csak azt nem tudom mit akartok neki írni, hiszen aki itt gyűlöletet gerlyezt azt ti vagytok. Csak olvass vissza. És ezt nem csak velem teszitek hanem más topikokban is.

Mégis mit akarsz ezzel a fene-nagy gyűlöleteddel?

Az állandó áskálódásod az egészségügy és az ott dolgozók ellen már szánalmas!

Sajnos munkám során találkoztam már a "fajtáddal" nem is egyszer.

Ezek után van képed szűrővizsgálatokról és mammográfiáról témát kezdeni?

Egyáltalán minek jársz orvoshoz?

Olyan okos vagy, mindenkinél mindent jobban tudsz, orvosold a bajaidat saját magad!

Egy pszichiáter oldalakat tudna írni rólad!

Szia! Üdvözöllek a klubban:))

Örülök,hogy vannak olyanok akik szeretik a hivatásukat mint én is.:))

Tudod ő az a fajta aki nem válogat az eszközben. mert nem érdekli más csak a bosszú.

Nem tudom mire fel az a rettenetes rosszindulat benne.

Én is lehetnék bosszúálló, mert bizony orvosi műhiba folytán veszítettem el hozzá tartozóm, vagy láttam milyen rosszul ápolják mennyire kevés jut egy másiknak az elfekvőn. De nem teszem. Elfogadom ha megérteni soha sem fogom.

nem ez a lényeg (illetve ez is, csak nem a téma kapcsán) halott gyerekek memoárját felhasználni arra, hogy az Ő kicsinyes bosszúhadjáratát támogassa az egész mindenséges magyar egészségügy ellen undorító.

Jobb szót nem tudok rá.

Én ugyan asszisztens vagyok, de szeretem, imádom a szakmám, mondhatni fanatikus vagyok!!

Érdekel a munkám, az emberek, és megpróbálok mindent elkövetni, hogy tőlem az emberek jó kedvvel, elégedetten távozzanak!!

15 éve vagyok a pályán, és ha rajtam múlik, innen szeretnék egyszer nyugdíjba menni.

Más kérdés, hogy megélem -e a nyugdíjkort!!:)))

Szia!

Ígértem,hogy leírom a tapasztalataim Kecskemétről is.

A szülésem nagyon gyors volt, s pont az influenza zárlat alatt. Így nem lehetett apás szülés. Már a felkészítéskor voltak kisebb összezördüléseim az egyik szülésznővel. Minősíthetetlenül viselkedett ezért ezt szóvá is tettem később a betegjogi képviselőnél. Aztán tisztázták ezt és gondolom azóta ez a szülésznő kicsit jobban odafigyel magára. Lényeg, akkor a zárlat volt. negyed óra alatt megszültem, úgy értünk be. Az orvosom mondta, hogy mivel a férjem hozott be bejöhet míg tart a megfigyelés és amikor visszahozzák a kicsit együtt lehetünk. Én annyira fáradt voltam,hogy ezt külön nem mondtam a szülésznőknek ( megint műszakváltáskor szültem) a doki meg nem ért rá külön kihangsúlyozni. Így a férjem nem volt bent velünk. De látta a kicsit mikor vitték az újszülöttre és akkor is mikor hozták vissza hozzám:)))

A szülésznők nagyon rendesek voltak. Igaz mivel siettek a műszakváltást letudni, meg hát fel kellett volna venni az adataim kicsit érdekes volt a szülés. Két toló fájás közt ugrott be az egyik ,hogy írjam alá a korlapom:)) Mondtam, hogy most nem érek rá! De aztán mikor pihentem mindent rendeztünk. Mosolyogva mondtam nekik,hogy most már bármibe beleegyezem ami a szülésem illeti:))

Magán az osztályon jó helyem volt kedvesek voltak. A védőnő napjában többször is jött igaz főleg babázni mivel nekem is és a szobatársaimnak is többedik gyerekünk volt így nem nagyon volt kérdésünk. De ha volt szívélyesen válaszolt. A csecsemősök nagy része is kedves volt. igazából csak eggyel volt problémánk az elég mufurc volt és ő volt az akit meséltem,hogy szinte bele dobta a gyereket a kiságyukba. Láttam nem az én gyerekem volt, de nagyon mérges lettem.

Aki még elég bukó volt az az anyakönyveztető, de ő nem a kórház része.

Szóval írtam rosszul esett, hogy aznap amikor mehettünk volna haza engem a doki elengedett, az után szóltak,hogy baj van a kicsivel. Sőt úgy hívattak fel az újszülöttre és nem az orvos jött oda. Szerintem utóbbi lett volna normális. Szekszárdon a doki jött és nem fordítva, pedig ott nem választja el egy emelet az újszülött osztályt csak egy ajtó a folyosón.

Szóval akkor mondta el, hogy több probléma is van. De már túl tettem magam rajta. Ja és mellékesként a bal kulcscsontja volt eltörve, de a doki a záróra már a jobbot írta.

Szóval ilyenek a tapasztalataim.

még annyit itt nem vihettem be az újszülöttre a kicsit ha valami volt ,ha mondjuk hulla álmos voltam és aludtam volna. Szekszárdon olyat is meg csinálhattunk, hogy pl. fürdeni mentem, de nem volt szobatársam aki vigyázzon a kicsire addig beadhattam az újszülöttre. Ők vigyáztak rá. Itt mindig keresni kellett valakit ha ki kellett nemem. Egymás gyerekeire vigyáztunk. De persze ez nem baj csak különbség.

pallérozott elme.

mért nem rakott több mosolyjelet mellé?

Szerintetek milyen ember az illető ha ezt írja a bemutatkozásában?

Hiszek abban, hogy a dietetikus feladata nem csak abban áll, hogy az előírt diétákat lepapírozza, étlapot tervez, és jártatja a száját a betegágy mellett. Azzal a hittel végzem a munkám, hogy az több holmi divatnál. Én inkább nevelő és felvilágosító munkának tekintem nem csak egyszerű diétás nővéri teendőnek.

Nem csak rosszak, jók is.

S képzeld nekünk dietetikusoknak, ápolóknak is lehet bajunk, kerülhetünk kórházba, sőt hozzátartozónk is kerülhet oda. S igen nekünk is lehetnek olyan tapasztalataink mint neked hozzátartozónak.

S mi nem szidjuk ezekért általában egymást. Ha majd még figyelmesebben olvasol olvashatod, hogy pl ami az én második tapasztalatom illeti, ott sem az egész osztállyal van bajom, hanem konkrét személyekkel.

Ez igaz, mármint,hogy nem minden derül ki azonnal. S értem én mit szerettél volna. A tényeket írtad le:))

Mesélek még a szülészetekről ahol mint anyuka megfordultam. Csak azért, hogy lásd hol milyenek.

Szekszárdtól kicsit féltem, mert mikor ápolónak tanultam nem volt egy haj de jó osztály. Nem azért mert az ott dolgozók olyanok voltak, hanem a híre miatt. Ugyanis a gyakoralti időm alatt semmi rosszat, vagy trehányságot nem tapasztaltam sem orvos, sem nővér sem szülésznő résézről. Sőt szerettem is ott lenni gyakorlaton.

Aztán a rokonságunkban történtek dolgok ott. Unokanővérem a másodikkal járt úgy, hogy a fogadott orvos le..se. 38 héten kicsit görcsölt meg vérzett ezért befektették. 2 hét bent fekvés alatt senkinek nem tünt fel,hogy valami nem ok. Pedig ő panzkodott, eü-s lévén, ohgy valami nem jó nem tudja de nem jó nem mozog annyit és néha jobban görcsöl. Lényeg mikor végre megindították a szülést rendes szülésbe vitték bele, holott már az első baba is 4800 gr-mal született természetes úton. Na most a másodikkal is rendses szülésbe vitték. Meconiumos votl a magzatiz és mint kiderült a méhlepény 1/3 levált már és elhalt. A baba pedig 5100g-mal megszületett. gnodolhatod, ohgy fájt mindene. Szerencséer senkinek nbme lett baja, de elég húzós volt. Aztán még sok ilyen és hanoló történetet hallottam.

Ezért féltem odamenni. Volt még bonyhád, de nincs műtő ha kell. Előttevaló éven halt meg a barátnőm babája ott. Volt ismerős tanitőnó aki úgy szétrepedt, hogy életevégiig inkontinens.( Bonyhádot azért kapták fel régebben, mert 1995-96 tól már lehetett ott gátvádelemmel és baba barát módon szülni, meg baba-mama szobák voltak.) Szóval bonxhád is kiesett.

MIvel nekem anyukámékhoz Szekszárd volt közelebb oda mentünk szülni. A bent lét alatt nagyon kellemesen csalódtam. Az első babával sem jöhettünk haza a megadott idő után,mivel nagyon sárga volt megkértek maradjunk még egy napot napozni:)) Így mondta a gyerekorvos:)))

A védőnő naponta bejött a babás szobába is segített a szoptatásban a baba ellátásában. Ott úgy csinálják,hogy a babás szobában neked kell fürdetni is a gyereked, addig nem is engednek haza megy legalább 1x nem fürdetted meg önállóan. Fürdetéskor mindig volt ott velünk valaki.

A csecsemősök kevés idejük ellenére nagyon kedvesek voltak. S a nővérek is. Volt,hogy éjjel sírtam mert annyira bedurrantak a mellein, fájtak és még nem tudtam szoptatni. Bejött az éjszakás és segített megvigasztalt, masszírozni tanított. Szóval nagyon kellemesen csalódtam.

Majd mesélek Kecskemétről is.

Olvass figyelmesebben!!

Van jó és van rossz tapasztalat is.

Nem csak rossz, ahogy te állítod folyamatosan!

Minden esetre amikor észlelték,hogy kulcscsont törése van igazán szólhattak volna, nem csak mikor már lelkileg otthon voltunk. Ha érted mire gondolok.

Nagyon rosszul esett. Maratunk persze, mert a legjobbat akartam a kicsinek, de azért ez nem volt emberi. még velem eü-ssel sem hát akkor másik anyukával?

Egyénként kecskeméti vagy?