Nőnek maradni anyaként! (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Nőnek maradni anyaként!
Az, hogy nem értem, mire van akkora arcod? Másoknak is vannak gyerekei. Nemcsak te vagy anya. Ez nem jogosít fel arra, hogy ok nélkül leidiótázz valakit, akinek még nincs, mert korban is sokkal fiatalabb nálad, meg nem sürgeti a tatár.
Amíg nem volt gyereked, addig téged is leidiótáztak, lehúztak, hogy nem leszel rá képes? Ezért rúgsz bele valaki másba, vagy miért? Ja, de tudom. Mellét verő ősanyának mint te, születni kell!
A "bezzegrégen" hozzászólását, amin lovagolsz, már rég tisztáztuk, hogy hogy értette, és érdekes, aki normális, az megértette.
Szerintem szokd meg, hogy rajtad kívül másnak is volt, van, lesz gyereke és nem mindenki úgy fogja fel az anyaságot mint egy keresztrefeszítés és nem mindenki húzza le azt, akinek még nincs (vagy aki úgy dönt, hogy nem is akar).
Figyi, nem kell nekik magyarázkodnod. Én is foglalkoztam gyerekekkel a sajátjaim előtt,tapasztalatbôl tudom, hogy ha nem is ugyanaz, akkor is nagyon hasznos ez leendő anyukáknak.
Csak le akarnak húzni, még értetlenkednek, hagyd a francba!;)
Akkor bocsánat, lehet, hogy egy korábbi hozzászólásodat én értettem félre. De abban egészen biztos vagyok, hogy volt más részéről korábban ugyanitt igen erős, durva háesz, ami egy másik topikban történt beszélgetésre utalva támadta a fórum indítóját.
A gondolatod második részével egyetértek. Pont ezt írtam még a fórum első hozzászólói között.
Szó nincs fórumindító más dolgairól, elitelesrol stb, nem tudom, honnan veszed.
Az egy más dolog, amit érintettem.
De azzal tökéletesen egyet értek, hogy könnyű felhő nélkül látni a Napot.
Viszont nincs tökéletes nő, anya és munkaerő egy személyben, bármennyire szeretnénk is :)
Én is értem, hogy mire gondolsz. De vessetek rám követ - azt is értem, amit a fórumindító ír.
Én nem látom bele azt ebbe a cikkbe, amit ti itt többen (mondom: nem ismerem a korábbi írásait, tehát nálam "tiszta lappal" indul).
Azt figyeltem meg, hogy néhányan egy másik fórumban lezajlott téma miatt már többet tudtok a fórumindítóról, és ez alapján ítélitek meg.
Én viszont csak ezt a cikket olvastam, és nem ítélem el.
Azt írja, hogy keresi az utat, hogy minden jobbá váljon. Nem szó szerint, de a lényeg ez. Én ebben semmi kivetni valót nem találok.
Magamból kiindulva: az én házasságom rendben van, de nem tudom, hogy annak idején, amikor a gyerekeim kicsik voltak - ugyanolyan boldog anya lettem-e volna, ha magamra maradtam volna minden gonddal.
Könnyű úgy ragyogni látni a napot, ha minden rendben van. Még ha kis felhőcskék vannak, akkor is. De ha állandóan beborul, akkor ember legyen a talpán, aki ragyogónak látja a helyzetét.
Eddig értettem. Csak azt föl nem foghatom, hogy egy rossz párkapcsolatban is élve, ha a gyerekem rám mosolyog, átölel, kérdez, kacag, ne lennék a világ legboldogabb embere.Akkor is,
ha nincs szex, ha le se toj a férjem, stb
Attól szerintem egy anyának már ragyog a Nap.
Kérdés persze, melyik "szerepe" dominánsabb" és akkor itt passzolok. Egyénfüggő.
Jol teszed, en sem szultem rogton, amikor "mindenki jonak latta" vol-na. Ezert is irom, hgy a sajat elethelyzet a legfontosabb szempont.
Remelem, amugy mukodni fog sajat gyerkoccel is :)
VAN az afajta adrenalinforma, amit amugy mas (rokon) kolykok kapcsan sem erez az ember, ha veszeleyesebb szituba kerul-ne a pici :))) A masodik al mar megint maskepp volt, de azert van az a liftezes,amit lehetetlen elengedni.
Az enyemek momentan alszanak, de hozzateszem, akkor van idom nyomkodni, amikor epp ringatok, kulonben sosem lenne kesz semmi.
Aposom legnagyobb mondasa es mindenre igaz: "akkor menjunk at a hidon, ha odaertunk. "Nagy bolcsesseg, mert addig maxi elkepzeleseink vannak, hiaba is tapasztaltunk meg dolgokat X terepen, minden nap mast hoz, uj helyzetekkel, uj szereplokkel.
Pont eleg,ha mas iranybol fuj a szel :D
-legutobbit az anyukaknak zarojelben ;)
Gondolkodtam, van-e ertelme hozzaszolni a forumhoz egyalalan...
Aztan felolvastam a ferjemnek is, idonkent kivancsi az ilyenekre -persze az furi, hgy a cikkiro hagyta a nepet, menjen, amerre lat -nyilvan, igy mindenki elengedi magat.
Kedves Barbus! Amiket leirsz a te eleted, tapasztalataid, erzeseid, stb. Mindenki csak azt az eletet udja atelni, amiben benne van. Sztem, sokunk le sem irja ,min/miken ment keresztul-ettol senki sem lesz tobb.
Teny, hgy X 20 evesen tobbet elt,mint egy"megkimelt" harmincas... Viszont, gyerkoc fronton annyit tennek hozza : alma es korte, amikor a sajat gyerekeiddel fogsz torodni... 😁
Csak annyi: okosan valassz part/ferjet magadnak ;) az,ami nagyon nem mind1!
Es akkor elerkeztem a foruminditohoz is....
"és akkor a gyerekekkel is újra élvezni tudom, hogy anya vagyok"
Én ezt úgy értelmezem, hogy ha jó viszonyban van egy anya a társával, akkor jól érzi magát a bőrében. Nőként is, anyaként is.
Nem ismerem a másik történetet, amire itt többen utaltatok. Én nem tudok arról, hogy írt volna félrelépésről. Ezért csak a nyitó szövegre tudok reagálni. Ha valaki boldog kapcsolatban él, akkor anyaként is kiteljesedik.
Ha gondok vannak a férjjel, az sajnos a gyerekeken is lecsapódik előbb-utóbb.
Tehát én arra gondolok, hogy "és akkor a gyerekekkel is újra élvezni tudom, hogy anya vagyok" - ezt arra értette, ha rendeződik a kapcsolata, akkor anyaként is jobban helytáll majd.
Bocsánat, nem offolom szét a topikot.
Nem témába illőt nem írok többet.
Akkor te egy csodatévő vagy. :)
Saját anyukájánál nem eszik nem iszik, nem alszik. Nálad minden működik.
Én pedig gyakorló nagymamaként azt látom, hogy ez bizony nem így működik. Hiába csinál az ember rendszert- egy kisbaba nem gépezet.
Iker unokáim vannak. A lányom szerencsésnek mondható, mert vannak barátnői, akik egy babával többet "kínlódnak", mint ő a kettővel. De hogy iszonyú nehéz, az vitathatatlan.
Neki nincs bébiszittere, én még aktívan dolgozom. Tudom, látom, hogy mennyire nehéz a két babával. Mert bizony van, hogy nem alszanak alvásidőben. Van, hogy nyűgösek. Kisebb korukban hasfájósak voltak. A fogzást aránylag könnyen átvészelték, de van olyan baba, akit nagyon megvisel. És akkor borul ám a rendszer.
Szerencsés vagy, hogy nálad minden parancsszóra működik.
"és akkor a gyerekekkel is újra élvezni tudom, hogy anya vagyok"
Néhány héten belül a második ilyen történet.
Számomra hihetetlen, hogy egy ANYA ahhoz mérten élvezi az anyaságát, hogy milyen viszonyban van egy pasival.
Ki mással kellene élvezni az anyaságot, ha nem a gyerekekkel?!
Nézd, Barbus!
Ha bébiszitter az ember lánya, akkor természetes, hogy mindazt elvárja tőle a megbízója, amit leírtál.
Viszont egyetértek azokkal a korábbi hozzászólókkal, akik azt írták, hogy teljesen más saját gyereket nevelni, mint idegenről gondoskodni.
Hidd el, ha lesz sajátod, te is átértékeled majd a dolgokat!
"Ha alvas van, akkor alvas van. Ha eves, akkor eves." - ez pedig nagyban függ attól, hogy mennyi idős a gyerek, és még sok más körülménytől. Mert egy kisbaba nem óramű pontossággal eszik, alszik. Nincs olyan, hogy alvásidő van, akkor aludnia kell. Persze ahogy nő, úgy nőnek az elvárások is, be kell vezetni bizonyos szabályokat, de fokozatosan. A büntetésről megint csak sajátos elképzelésem van. Nem tudom, nálad mit jelent a büntetés, hogyan bünteted a gyerekeket. Az én álláspontom az, hogy jó példával kell előállni. A gyerekek nagyon fogékonyak már egészen pici kortól. Mindent a felnőttekről másolnak. A jót is, a rosszat is.
Én is foglalkoztam idegen gyerekkel. Össze sem lehet hasonlítani a sajáttal.
Na, sikerült eltérni az eredeti témától. Bocs.